A líra egy fontos mutatóban a bitcoin fölé kerekedett. Az írásból azt is megtudhatja, miért fontos limitált mennyiségben kibocsátani virtuális WC-papírokat, mikor ért 100 ezer dollárt egy bitcoin, és hogyan lopják meg a török kripto-befektetőket.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Szabadesés
Egy eszköz értékének kifejezetten jót tesz, ha ritka, azaz kevés van belőle. Ezt az összefüggést használta ki 2021-ben a Rainbow Rolls 1000 darabos digitális WC-papír kollekció kibocsátója is, melynek sikeres értékesítése 7 millió dollárnyi egészségügyi adósság visszafizetését is lehetővé tette. Természetesen az állítás fordítottja is igaz. Így járult hozzá a múltban a pénznyomtatás ütemének extrém felpörgetése a magyar pengő, a német márka és a zimbabwei dollár hiperinflációjához.
A mai globális inflációs környezetben néhány eszköz ugyancsak erősen küzd azért, hogy gyorsabban veszítse el az értékét minden más befektetésnél. A kriptovilágban a Zcash egy ilyen játékos, mely őrült ütemben bővíti a forgalomban lévő mennyiségét. Egy év alatt a harmadával, két év alatt pedig közel 60 százalékkal növekedett a piacon lévő Zcash volumene. Nem meglepő, hogy számos társával ellentétben ezen kriptopénz árfolyama máig nem tudta megközelíteni a 2017 végén, 2018 elején látott szinteket.
Az árak emelkedését minden közgazdasági elmélettel ellentétes módon agresszív pénznyomtatással kezelő török jegybank egy év alatt közel duplájára, két év alatt pedig nagyjából háromszorosára pumpálta fel a gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyiségét. És ha ez nem lett volna elég, az elmúlt hónapokban jelentős mértékben csökkentette a jegybanki alapkamatot is. Az infláció érthető módon inkább a közgazdasági tankönyveknek hitt, mint a török monetáris hatóságnak, és egyetlen év alatt 15 százalék környékéről 50 százalék fölé ugrott az értéke. Ezzel párhuzamosan a török líra árfolyama is közel felére esett.
A kapaszkodó
Érthető, hogy a törökök minden lehetséges módon igyekeznek stabilabb eszközre váltani lírájukat.
Egyesek még gépkocsijuk vagy ingatlanuk értékét is aranyba forgatták. És természetesen rávetették magukat a kriptopénzekre is. Meltem Demirors, a CoinShares vezérigazgatója és a Blockchain Council tagja már 2019-ben posztolta azt a grafikont, mely szerint
közel minden ötödik állampolgár rendelkezik ilyen megtakarítással. A Statista 2020-ra vonatkozó ábrája is hasonló képet mutat.
Egy éve pedig szinte már egymást taposták a törökök, hogy kriptopénzeket vehessenek. 2021 márciusában, amikor a bitcoin hivatalos árfolyama 60.000 amerikai dollár körül járt, egyes török váltókban akár közel dupla ennyit, 100.000 dollárt is fizettek az első virtuális valuta egy egységéért.
A háború
A török kormány és a jegybank természetesen nem nézte jó szemmel a fenti folyamatokat, hiszen a befektetések átrendezése miatti líra eladások további negatív momentumot jelentettek a nemzeti fizetőeszköz számára. 2021 áprilisában a központi bank betiltotta a kriptovaluták fizetőeszközként való használatát. 2021 májusában pedig bejelentési kötelezettséget vezettek be a 10.000 líra feletti kriptovaluta tranzakciókra.
2021 szeptemberében pedig a török elnök, Erdogan egyenesen harci retorikával jellemezte a helyzetet a nyilatkozatában, mely szerint „háborúban állunk a bitcoinnal. Mert mi a saját pénzünkkel folytatjuk az utat, ami az alapvető identitásunk ebben a kérdésben”. A csata szétterülő kartácsai nem kímélték a kriptotőzsdéket sem. 2021 decemberében a török pénzügyi nyomozó hatóság 8 millió lírás büntetéssel sújtotta a Binance török leányvállalatát.
A csatatéren pedig megjelentek a rablólovagok is. A népszerű török kriptotőzsde, a Thodex alapítója, Faruk Fatih Ozer kétmilliárd dollárnyi ügyfélvagyont nyúlt le 2021 áprilisában. Csupán néhány nappal később a napi 60 millió dolláros forgalmat bonyolító Vebitcoin is csődöt jelentett. 2021 augusztusában pedig egy 12 fős társaság lovasított meg török befektetők 100 milliárd eurónyi vagyonát.
A „siker”
Mint láthattuk, a török lakosság komoly dilemma előtt áll. Egyrészt legszívesebben olyan gyorsan szabadulnának meg az értékét szédületes tempóban elveszítő lírától, mint egy romlott kebabtól. Másrészt a kriptovilág édes baklavaként hívogató megoldásai is tartalmazhatnak dióhéj-darabokat, melyekbe az egyszeri befektető foga könnyen beletörhet. Mit tegyenek tehát? Mégis, melyik befektetést kellene választaniuk?
A pénzügyek világának egyik aranyszabálya, hogy a befektetések kockázatossága kulcstényező a fenti kérdések eldöntésekor.
Ebből a szempontból viszont egyértelműnek tűnik a döntés. A kriptopénzek a világ legkockázatosabb eszközei, melyhez képest még egy bődületes inflációval bíró hagyományos pénz is biztonságosabb befektetés.
A török pénz viszont olyat tett az elmúlt napokban, amire hagyományos fizetőeszköz eddig nem volt képes. Két teljes hónapon keresztül kockázatosabb befektetésnek bizonyult, mint a bitcoin. Ahogyan az 1. ábra mutatja, a líra három hónapos volatilitása 2021 végétől egészen 2022 február végéig meghaladta a bitcoin azonos mutatójának az értékét. Ez volt az első alkalom, hogy egy tradicionális pénz hozama ilyen hosszú időn keresztül magasabb szórással rendelkezett, mint az első kriptopénz.
1. ábra: A bitcoin és a török líra három hónapos volatilitása. Forrás: Yahoo finance és a szerző saját számítása.
Az ábrát vizsgálva azt is láthatjuk, hogy a történelmi eseményért legalább annyira felelős a bitcoin adott időszakban mutatott alacsony kockázata, mint a török líra megemelkedett ingadozása. Ugyancsak szembetűnő, hogy a kriptopénz kockázata trendszerűen nem csökkent a vizsgált bő hét évben (sőt, kicsit még emelkedett is).
Azaz semmiképpen nem gondolom, hogy paradigmaváltás történt, és a jövőben a virtuális valuták kockázata csökkenne, vagy megközelítené a hagyományos pénzekét.
nem csupán a fiat pénzeknél, de lényegében minden hagyományos befektetési kategóriánál. Törökország példája azonban megmutatta, hogy egy rosszul menedzselt fizetőeszköz kockázata is lehet akkora, mint a mai pénzügyi világ legvolatilisebb eszközeié.
(Címlap: MTI/EPA/Erdem Sahin)
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Két feltételt nevezett meg a NATO-nagyhatalom.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza sokatmondó statisztikát osztott meg, amelynek adatai az Európai Bizottságtól származnak.
Magyarország mögött Lengyelország, Ausztria, Csehország, és még Horvátország is.
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalan valótlanságokat állítunk.
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
