Ma még az álláskeresési járadék vásárlóértéke is több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt
2022. március 07. 13:02
Egy válság minden gazdasági szereplőt megvisel. A leginkább azokat, akik hosszú távon elveszítik a munkájukat. A néhai sztárközgazdász, Milton Friedman szerint a munkanélküliség alakulása a kormányzat minőségének is kiváló mércéje. Jelen írásban munkanélküliséggel kapcsolatos mutatók segítségével vetjük össze a 2008-09-es és a 2020-21-es válságkezelést. A cikkből kiderül, hogy a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg, arányaiban sokkal több munkanélküli kap ma támogatást, mint a balliberális időszakban és a mai álláskeresési támogatás rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.
2022. március 07. 13:02
p
4
0
2
Mentés
Sebestyén Géza elemzése a Makronómon.
Az élelem bére
A Nobel-emlékdíjas Milton Friedman híres idézete szerint
a magas munkanélküliség majdnem mindig rossz kormányzás következménye,
nem pedig gazdasági egyensúlytalanság miatt történik. Ennek alapján, amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik időszak válságkezelése volt a sikeresebb (a balliberális kormányok 2008-09-es próbálkozása vagy a jobbközép kormány 2020-21-es teljesítménye), akkor a figyelmünket a munkanélküliségi rátára érdemes irányítani.
A két válságidőszak alatt az állással nem rendelkezőket három csoportba lehetett sorolni. A munkahely elveszítését követő 3 hónapban a korábbi munkavállalók az álláskeresési járulék teljes összegére jogosultak. 2009-ben ez az összeg legfeljebb havi 85800 forint volt. 2022-ben 200000 forint. A munkavállalók egy másik csoportja nem részesült járulékfizetésben. Végül egy harmadik csoport 2011 előtt a teljes ellátás felére, 42900 forintra volt jogosult az állás elveszítése utáni 5-6. hónapban. A három csoport létszámának időbeni alakulását mutatja az 1. ábra.
A fenti ábra több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Szemléletesen mutatja, hogy
a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg.
Azt is láthatjuk, hogy a nemzeti bank összetételében megújult monetáris tanácsának 2012-ben elkezdett, és a 2013 utáni jegybanki vezetés által végigvitt kamatcsökkentése jelentős csökkenést hozott a mutatóban. A kedvező trend fő nyertesei az állami támogatásban nem részesülők, azaz a több mint 3 hónapja állás nélkül lévők voltak. A monetáris és fiskális politika 2012. augusztus 29-ével kezdődő szinkronizálása előtt volt olyan időszak, hogy közel 400 ezer honfitásunk sem munkabérben, sem álláskeresési támogatásban nem részesült. 2020 júniusában – azaz már a koronavírus-válság alatt – ezen polgártársaink száma 90 ezer volt.
A legrosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő magyarok száma ezen évek alatt kevesebb mint negyedére csökkent.
Hasonlóan jelentős javulást tapasztalhatunk az ellátásban részesülők arányát tekintve. Míg a fiskális és monetáris politika egységesítése előtt volt olyan időszak, amikor a munkanélküliek több mint 80 százaléka nem részesült semmilyen támogatásban, addig 2020-ra ez az arány 50 százalék alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy míg korábban nem ritkán volt olyan időszak, hogy 10 munkanélküli közül csupán 2 kapott állami támogatást, addig
2020-ra ugyancsak 10 munkanélküli közül már 2,5-szer ennyien, azaz 5-en részesültek álláskeresési járadékban.
A fenti grafikon végül szemléletesen hoz ítéletet a cikk alapkérdése, azaz a 2008-09-es és 2020-21-es válságkezelés sikeressége tekintetében is. Míg 2009 végén, 2010 elején több mint 320 ezer honfitársunk volt, akinek se munkája nem volt, sem pedig munkanélküli támogatásban nem részesült, addig 2020 végén ez a szám 60 százalékkal volt alacsonyabb, mindössze nagyjából 130 ezer munkaképes korú magyar volt ebben a helyzetben.
A pénz beszél
A munkájukat elveszítők szempontjából azonban nem csak az fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek el bevétel nélkül, hanem az is, hogy az álláskeresés időszaka alatt mennyi bevételre számíthatnak. És e tekintetben is jelentős különbség van 2022 és 2009 között. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, míg 2009-ben az első három hónapban havi 85800 forintot kaptak a munkanélküliek, addig 2022-ben már 200000 forint az ellátás összege. E két érték nem csak nominálisan, de reálértékben is nagyon messze van egymástól.
Ma az álláskeresési járadék vásárlóértéke több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt.
Ám nem csupán azok kapnak több állami segítséget 2022-ben, akik az első három hónap során el tudnak helyezkedni. Hiszen a teljes járadék összege és reálértéke is magasabb 2022-ben, mint 2009-ben volt.
Míg 2009-ben legfeljebb 386100 forintot kapott csak egy álláskereső, azt is hat hónapra elosztva, addig 2022-ben 600000 forint a teljes összeg,
melyet ráadásul sokkal hamarabb kézhez is kap a foglalkoztatását elveszítő.
Összefoglalás
Milton Friedman mércéje szerint
a 2008-09-es pénzügyi válság kezelése egyértelmű kudarcnak tekinthető, míg a 2020-21-es koronavírus válság kezelése sikeresen zajlott.
2008 után a magyar munkanélküliségi mutató villámgyorsan félmillióra emelkedett. Közülük többszázezren tartósan veszítették el állásukat, és semmilyen állami támogatásban nem részesültek. A romló trendet megállítani csak a 2010-es kormányváltás tudta, és megfordításához szükség volt a 2012 utáni monetáris politikai fordulatra is.
A 2020-21-es válság súlyosságát jól mutatja, hogy 2020-ban néhány hónap alatt egy kifejezetten kedvező szintről a korábbi maximum közelébe ugrott az álláskeresési járadékban részesülő magyarok száma. Ám a gyors és hatékony kormányzati lépések képesek voltak a helyzet dinamikus romlását villámgyorsan megállítani és megfordítani. Ami ennél is fontosabb, sikerült megakadályozni a tartós munkanélküliség kialakulását. Az állásukat rövid távon elveszítők magas száma mellett és ellenére az álláskeresési járadékban nem részesülő honfitásaink száma 2020-ban végig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 év kétharmadában.
A 2010 utáni kormányok munkahelyteremtési erőfeszítéseinek, illetve a koronavírus válság hatékony kezelésének hála a magyar munkaerőpiac felvevőképessége ma historikus tekintetben is kiemelkedően jó. Ahogyan láttuk, a mostani válság során az állásukat elveszítők többsége gyorsan vissza tudott kapcsolódni a munka világába. Ennek a fényében
a mai álláskeresési támogatás, mely rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer, kifejezetten kedvező a munka nélkül maradók számára.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A június óta húzódó egyezkedés azt célozza, hogy a Biden-adminisztráció még idén oda tudja adni a pénzt Ukrajnának (praktikusan ez Biden politikai örökségépítésének is része lehet).
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Atii
2022. március 09. 00:15
Ha a munkanélküli segélyt tulajdonképpen a TB járulék terhére fizetik ki, akkor miért nem a 2009-es átlagbér és a 2022-es átlagbér arányához hasonlítjuk a munkanélküli járadék összegét?