Ma még az álláskeresési járadék vásárlóértéke is több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt
2022. március 07. 13:02
Egy válság minden gazdasági szereplőt megvisel. A leginkább azokat, akik hosszú távon elveszítik a munkájukat. A néhai sztárközgazdász, Milton Friedman szerint a munkanélküliség alakulása a kormányzat minőségének is kiváló mércéje. Jelen írásban munkanélküliséggel kapcsolatos mutatók segítségével vetjük össze a 2008-09-es és a 2020-21-es válságkezelést. A cikkből kiderül, hogy a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg, arányaiban sokkal több munkanélküli kap ma támogatást, mint a balliberális időszakban és a mai álláskeresési támogatás rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.
2022. március 07. 13:02
p
4
0
2
Mentés
Sebestyén Géza elemzése a Makronómon.
Az élelem bére
A Nobel-emlékdíjas Milton Friedman híres idézete szerint
a magas munkanélküliség majdnem mindig rossz kormányzás következménye,
nem pedig gazdasági egyensúlytalanság miatt történik. Ennek alapján, amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik időszak válságkezelése volt a sikeresebb (a balliberális kormányok 2008-09-es próbálkozása vagy a jobbközép kormány 2020-21-es teljesítménye), akkor a figyelmünket a munkanélküliségi rátára érdemes irányítani.
A két válságidőszak alatt az állással nem rendelkezőket három csoportba lehetett sorolni. A munkahely elveszítését követő 3 hónapban a korábbi munkavállalók az álláskeresési járulék teljes összegére jogosultak. 2009-ben ez az összeg legfeljebb havi 85800 forint volt. 2022-ben 200000 forint. A munkavállalók egy másik csoportja nem részesült járulékfizetésben. Végül egy harmadik csoport 2011 előtt a teljes ellátás felére, 42900 forintra volt jogosult az állás elveszítése utáni 5-6. hónapban. A három csoport létszámának időbeni alakulását mutatja az 1. ábra.
1. ábra: A hazai munkanélküliség alakulása 2009-tól. Adatok forrása: KSH.
A fenti ábra több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Szemléletesen mutatja, hogy
a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg.
Azt is láthatjuk, hogy a nemzeti bank összetételében megújult monetáris tanácsának 2012-ben elkezdett, és a 2013 utáni jegybanki vezetés által végigvitt kamatcsökkentése jelentős csökkenést hozott a mutatóban. A kedvező trend fő nyertesei az állami támogatásban nem részesülők, azaz a több mint 3 hónapja állás nélkül lévők voltak. A monetáris és fiskális politika 2012. augusztus 29-ével kezdődő szinkronizálása előtt volt olyan időszak, hogy közel 400 ezer honfitásunk sem munkabérben, sem álláskeresési támogatásban nem részesült. 2020 júniusában – azaz már a koronavírus-válság alatt – ezen polgártársaink száma 90 ezer volt.
A legrosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő magyarok száma ezen évek alatt kevesebb mint negyedére csökkent.
Hasonlóan jelentős javulást tapasztalhatunk az ellátásban részesülők arányát tekintve. Míg a fiskális és monetáris politika egységesítése előtt volt olyan időszak, amikor a munkanélküliek több mint 80 százaléka nem részesült semmilyen támogatásban, addig 2020-ra ez az arány 50 százalék alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy míg korábban nem ritkán volt olyan időszak, hogy 10 munkanélküli közül csupán 2 kapott állami támogatást, addig
2020-ra ugyancsak 10 munkanélküli közül már 2,5-szer ennyien, azaz 5-en részesültek álláskeresési járadékban.
A fenti grafikon végül szemléletesen hoz ítéletet a cikk alapkérdése, azaz a 2008-09-es és 2020-21-es válságkezelés sikeressége tekintetében is. Míg 2009 végén, 2010 elején több mint 320 ezer honfitársunk volt, akinek se munkája nem volt, sem pedig munkanélküli támogatásban nem részesült, addig 2020 végén ez a szám 60 százalékkal volt alacsonyabb, mindössze nagyjából 130 ezer munkaképes korú magyar volt ebben a helyzetben.
A pénz beszél
A munkájukat elveszítők szempontjából azonban nem csak az fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek el bevétel nélkül, hanem az is, hogy az álláskeresés időszaka alatt mennyi bevételre számíthatnak. És e tekintetben is jelentős különbség van 2022 és 2009 között. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, míg 2009-ben az első három hónapban havi 85800 forintot kaptak a munkanélküliek, addig 2022-ben már 200000 forint az ellátás összege. E két érték nem csak nominálisan, de reálértékben is nagyon messze van egymástól.
Ma az álláskeresési járadék vásárlóértéke több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt.
2. ábra: Álláskeresési járadék alakulása a munkanélküliség első hat hónapjában. Adatok forrása: Hazai jogszabályok.
Ám nem csupán azok kapnak több állami segítséget 2022-ben, akik az első három hónap során el tudnak helyezkedni. Hiszen a teljes járadék összege és reálértéke is magasabb 2022-ben, mint 2009-ben volt.
Míg 2009-ben legfeljebb 386100 forintot kapott csak egy álláskereső, azt is hat hónapra elosztva, addig 2022-ben 600000 forint a teljes összeg,
melyet ráadásul sokkal hamarabb kézhez is kap a foglalkoztatását elveszítő.
Összefoglalás
Milton Friedman mércéje szerint
a 2008-09-es pénzügyi válság kezelése egyértelmű kudarcnak tekinthető, míg a 2020-21-es koronavírus válság kezelése sikeresen zajlott.
2008 után a magyar munkanélküliségi mutató villámgyorsan félmillióra emelkedett. Közülük többszázezren tartósan veszítették el állásukat, és semmilyen állami támogatásban nem részesültek. A romló trendet megállítani csak a 2010-es kormányváltás tudta, és megfordításához szükség volt a 2012 utáni monetáris politikai fordulatra is.
A 2020-21-es válság súlyosságát jól mutatja, hogy 2020-ban néhány hónap alatt egy kifejezetten kedvező szintről a korábbi maximum közelébe ugrott az álláskeresési járadékban részesülő magyarok száma. Ám a gyors és hatékony kormányzati lépések képesek voltak a helyzet dinamikus romlását villámgyorsan megállítani és megfordítani. Ami ennél is fontosabb, sikerült megakadályozni a tartós munkanélküliség kialakulását. Az állásukat rövid távon elveszítők magas száma mellett és ellenére az álláskeresési járadékban nem részesülő honfitásaink száma 2020-ban végig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 év kétharmadában.
A 2010 utáni kormányok munkahelyteremtési erőfeszítéseinek, illetve a koronavírus válság hatékony kezelésének hála a magyar munkaerőpiac felvevőképessége ma historikus tekintetben is kiemelkedően jó. Ahogyan láttuk, a mostani válság során az állásukat elveszítők többsége gyorsan vissza tudott kapcsolódni a munka világába. Ennek a fényében
a mai álláskeresési támogatás, mely rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer, kifejezetten kedvező a munka nélkül maradók számára.
Szerencsére vannak olyan polgármesterek is, akik ezt jól tudják. Büszke vagyok rá, hogy gyermekkori otthonom kerületének vezetője, Böröcz László is ilyen.
Utolsó perces félpályás góllal győzte le a BVSC a Vasast a labdarúgó NB II 25. fordulójának hétfői zárómérkőzésén.
p
0
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Atii
2022. március 09. 00:15
Ha a munkanélküli segélyt tulajdonképpen a TB járulék terhére fizetik ki, akkor miért nem a 2009-es átlagbér és a 2022-es átlagbér arányához hasonlítjuk a munkanélküli járadék összegét?