Mielőtt háborút kezdett, titkos pénzügyi atomfegyvert épített Oroszország

2022. március 15. 16:51

A közgazdász Adam Tooze rámutat: Oroszország akár a korlátlan pénznyomtatással is fedezheti háborús költségeit, pénzügyi vesztenivalója nincs és minden feltétel adott is ehhez.

2022. március 15. 16:51
null

Minden feltétel adott lehet egy gazdaságélénkítő fordulathoz

Oroszország pénzügyileg is készült a háborúra, például szép csendben drasztikusan visszavágta a jegybanki tartalékokon belül a dollár arányát, számolt be a Makronóm.

De az sem mellékes, hogy

Oroszország a háború előtti évekre masszív költségvetési többletet ért el,

ami a fejlett világban rendkívül ritka. Sőt: az orosz államadósság sem igazán jelentős, az elmúlt évtizedben 10-ről nőtt nagyjából 20 százalékra a GDP arányában, miközben a mediterrán európai országokban ez akár a 200 százalékot is elérheti.

Tehát, Oroszország mára abba a helyzetbe került, hogy:

– saját, nemzeti valutája van,

– az államadóssága alacsony,

– a költségvetése pedig többletes volt az elmúlt időszakban.

Sosem válhatnak fizetésképtelenné

A modern monetáris elmélet (MMT) egy jól ismert alaptézise, hogy egy ország sosem tud fizetésképtelenné válni a saját valutájában, mivel az rendelkezik a pénzteremtés jogával. Vagyis, a kiadások gyakorlatilag bármilyen mértékben finanszírozhatóak, írta a Makronómon Czeczeli Vivien.

És valóban, nagyon komoly viták vannak az orosz kormányzaton belül, hogy milyen gazdaságpolitikai irányt lenne érdemes vinni, hiszen hagyományosan egy ortodox, megszorításpárti politika érvényesült, írja Tooze. De azért nem mindenki gondolja így és

az ország rákényszerülhet arra, hogy egy nagy, keynesi jellegű pénzköltő, pénznyomtató akcióval erősítse gazdaságát,

hiszen egyrészt megteheti, másrészt nehezen lökheti magát mélyebbre a nemzetközi pénzpiacok tekintetében, ráadásul számos termékben önellátó, a világ nyersanyagokban függ tőle.

Egy orosz jegybanki elemzés fel is vetette, hogy Oroszország ideális terep lehet az MMT-elmélet megvalósításához, pontosabban az orosz gazdaság monetárisan szuverénnek tekinthető.

Szuverén ország, szuverén gazdaság

2019-ben volt olyan gazdasági tanácsadó, aki kifejtette: Oroszország szuverén nemzet, de úgy viselkedik, mintha nem lenne szuverén. 

A kérdés ma már csak annyi, hogy miután Oroszország a legradikálisabb eszközzel mutatta meg, hogy valóban szuverén ország, a gazdaságpolitikáját is ehhez igazítja-e.

Van ugyanis lehetősége Putyinnak, hogy szakítson az eddigi szigorú, megszorító jellegű politikával most, amikor országa alapvető válságba kerülhet, és egy nagy gazdasági kísérletbe kezdjen.

Semlegesítheti a szankciók hatásait

Miért ne építsen gazdasági szuverenitására Oroszország, ha már úgyis elvágta a szálakat a Nyugattal, ráadásul amikor a gazdaságpolitikai szuverenitást még a pénzváltás és a tőkemozgások korlátozása is erősítheti? Oroszország most akár erővel is megteremtheti azokat a gazdasági feltételeket, amelyek között működtethető a háborús gazdasága?

Egy magára maradt, zárt, szuverén gazdaságban mi állítja meg Oroszországot, hogy akár egy hatalmas költségvetési élénkítésbe kezdjen? Ha a nyugati hitelminősítők teljesen leértékelték az országot, akkor Oroszországnak nem lesz érdeke többé megfelelni semmilyen külső erőnek, mércének, minősítésnek.

A nemzetközi befektetők és a világpiaci szereplők véleménye semmit sem számít többé.

Márpedig általában épp ezek jelentik azt a korlátot, ami miatt a kormányok igyekeznek átlátható és szigorúbb gazdaságpolitikát vinni.

Ha azonban nincs szükség a külföldi hitelre, el lehet engedni a gazdaságpolitikai fantáziát.

Ideje leszámolni azzal a nézettel, hogy az orosz gazdaságpolitika továbbra is ortodox, megszorításpárti lesz, ezért majd a nyugati szanciók biztosan megtörik azt.

Lehet, hogy Oroszország egészen eddig arra készült a költségvetési szigorral, hogy szuverén gazdasággá válva, szabadon semlegesítse a nyugati szankciók gazdasági hatásait – ehhez hasonló kérdéseket vet fel a gazdaságtörténész, Adam Tooze a blogján. 

(Címlap: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
budapesti
2022. december 15. 10:57
"Mit adhatunk el és kinek?" Például búzát, lisztet? Autót? De inkább az a kérdés, hogy mi lesz a befektetőkkel. Egy 2008-ashoz hasonló válságba nyomhatja a világgazdaságot a nyugati szankciózgatás. Kinek van még pénze befektetni rajtuk kívül? Főként Kínának.
elfújta az ellenszél
2022. december 15. 10:54
Annyira sokat beszélnek a bedőlő orosz gazdaságról, hogy alig meri a zember feltenni a kérdést: hogy állnak az ukránok ilyen szempontból? Hiszen már előtte padlóközelben voltak
budapesti
2022. december 15. 10:53
"a hatvanas évek műszaki színvonalán" Igaz, hogy azóta eltelt hatvan év... Talán valaki hallott a Yotaphone2-ről? Az egyik legjobb okostelefon volt, és orosz. Jó volt, csak nagyon drága, ezért keveseknek volt. Ha azt meg tudták csinálni, hasonlóra képesek lesznek, ha rá lesznek szorulva. És úgy néz ki, rá lesznek.
Saksafar
2022. december 15. 10:53
A teljes pénzügyi rendszer mű, ami jelenleg az USA érdekei szerint működik. Nulla valódi fedezet, korlátlan pénznyomtatás, állandó infláció.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!