Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
A közgazdász Adam Tooze rámutat: Oroszország akár a korlátlan pénznyomtatással is fedezheti háborús költségeit, pénzügyi vesztenivalója nincs és minden feltétel adott is ehhez.
Oroszország pénzügyileg is készült a háborúra, például szép csendben drasztikusan visszavágta a jegybanki tartalékokon belül a dollár arányát, számolt be a Makronóm.
De az sem mellékes, hogy
ami a fejlett világban rendkívül ritka. Sőt: az orosz államadósság sem igazán jelentős, az elmúlt évtizedben 10-ről nőtt nagyjából 20 százalékra a GDP arányában, miközben a mediterrán európai országokban ez akár a 200 százalékot is elérheti.
Tehát, Oroszország mára abba a helyzetbe került, hogy:
– saját, nemzeti valutája van,
– az államadóssága alacsony,
– a költségvetése pedig többletes volt az elmúlt időszakban.
A modern monetáris elmélet (MMT) egy jól ismert alaptézise, hogy egy ország sosem tud fizetésképtelenné válni a saját valutájában, mivel az rendelkezik a pénzteremtés jogával. Vagyis, a kiadások gyakorlatilag bármilyen mértékben finanszírozhatóak, írta a Makronómon Czeczeli Vivien.
És valóban, nagyon komoly viták vannak az orosz kormányzaton belül, hogy milyen gazdaságpolitikai irányt lenne érdemes vinni, hiszen hagyományosan egy ortodox, megszorításpárti politika érvényesült, írja Tooze. De azért nem mindenki gondolja így és
hiszen egyrészt megteheti, másrészt nehezen lökheti magát mélyebbre a nemzetközi pénzpiacok tekintetében, ráadásul számos termékben önellátó, a világ nyersanyagokban függ tőle.
Egy orosz jegybanki elemzés fel is vetette, hogy Oroszország ideális terep lehet az MMT-elmélet megvalósításához, pontosabban az orosz gazdaság monetárisan szuverénnek tekinthető.
2019-ben volt olyan gazdasági tanácsadó, aki kifejtette: Oroszország szuverén nemzet, de úgy viselkedik, mintha nem lenne szuverén.
A kérdés ma már csak annyi, hogy miután Oroszország a legradikálisabb eszközzel mutatta meg, hogy valóban szuverén ország, a gazdaságpolitikáját is ehhez igazítja-e.
Van ugyanis lehetősége Putyinnak, hogy szakítson az eddigi szigorú, megszorító jellegű politikával most, amikor országa alapvető válságba kerülhet, és egy nagy gazdasági kísérletbe kezdjen.
Miért ne építsen gazdasági szuverenitására Oroszország, ha már úgyis elvágta a szálakat a Nyugattal, ráadásul amikor a gazdaságpolitikai szuverenitást még a pénzváltás és a tőkemozgások korlátozása is erősítheti? Oroszország most akár erővel is megteremtheti azokat a gazdasági feltételeket, amelyek között működtethető a háborús gazdasága?
Egy magára maradt, zárt, szuverén gazdaságban mi állítja meg Oroszországot, hogy akár egy hatalmas költségvetési élénkítésbe kezdjen? Ha a nyugati hitelminősítők teljesen leértékelték az országot, akkor Oroszországnak nem lesz érdeke többé megfelelni semmilyen külső erőnek, mércének, minősítésnek.
Márpedig általában épp ezek jelentik azt a korlátot, ami miatt a kormányok igyekeznek átlátható és szigorúbb gazdaságpolitikát vinni.
Ideje leszámolni azzal a nézettel, hogy az orosz gazdaságpolitika továbbra is ortodox, megszorításpárti lesz, ezért majd a nyugati szanciók biztosan megtörik azt.
Lehet, hogy Oroszország egészen eddig arra készült a költségvetési szigorral, hogy szuverén gazdasággá válva, szabadon semlegesítse a nyugati szankciók gazdasági hatásait – ehhez hasonló kérdéseket vet fel a gazdaságtörténész, Adam Tooze a blogján.
(Címlap: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)