Hogyan érinti a magyarországi élelmiszerellátást, ha kiesik a világpiacról a két legnagyobb gabonatermelő? Okozhat-e a háború hiányt a hazai boltok polcain? Mennyivel drágul az élelmiszer? A Makronóm Fodor Attilát, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatóját kérdezte.
Eddig „csak” az elszálló energiaárak és a koronavírus miatt felborult globális ellátási láncok sújtották az agráriumot, most viszont páros lábbal beleszállt a háború is. Mekkora a baj?
Azt látjuk, hogy alapvetően az energiaárak emelkedése is rendkívül érzékenyen érinti az élelmiszeripart. Gyorsan nőnek a termelési költségek, az orosz-ukrán konfliktus miatt pedig jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék esik ki a piacról, amelyeket ez a két ország állít elő, és világszerte fontosak az élelmezésben. Az érintett országok most kénytelenek lesznek új beszerzési források után nézni, növekszik a kereslet, miközben a kínálat visszaszorul, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, ebből jelentős áremelkedések lehetnek.
Ráadásul a két legnagyobb gabonaexportőrről beszélünk.
Így van, nem meglepő, hogy a gabona terén olyan mértékű drágulások voltak az elmúlt egy-két hét során, hogy nem is merek jóslatokba bocsájtkozni arról, hogy hol fog ez megállni. Persze nagyon bízunk abban, hogy minél alacsonyabb mértékű lesz ez a drágulás. Ehhez jött hozzá a forint múlt heti mélyrepülése, amikor egy rövid ideig négyszáz forint környékén is járt az euró ára. Mostanra szerencsére némi megnyugvás látszik a piacokon, aminek nagyon örülünk. Feléledt a forint, jelenleg 373-ig erősödött. Ez azért rendkívül fontos, mert a gazdák euróért vásárolják a munkájukhoz nélkülözhetetlen alapanyagok egy részét, így jelentős hatása van az élelmiszerárakra.
A műtrágyával is problémák vannak eddig a brutális gázárak okoztak problémát a gyártóknak, most lehet, hogy hiánycikk is lesz belőle, ha Oroszország leállítja az importot. Mennyire tolja fel ez az élelmiszer árakat?
Nagyon nehéz ezt most megjósolni, hiszen rengeteg különböző hatás érvényesül a piacon, már azt sem lehet látni, hogy éppen mi az, ami a legjobban drágít, az viszont biztos, hogy hosszú távon fel kell készülnünk az áremelkedésekre, ennek csak a mértéke lehet kérdéses.
A CBA felvásárlásait hogyan befolyásolja a kaotikus helyzet? Vannak már olyan termékek, amelyeket a háború miatt nehezebben lehet beszerezni?
Kifejezetten ellátási problémák még nem alakultak ki, de a beszerzés mindenképpen körülményesebb lett, korlátlan mennyiségben már nem is lehet mindenből vásárolni. A gyártók ugyan folyamatosan biztosítják az ellátást, de a rendelések néhány árunál már korlátozottak.
Bízunk benne, hogy az ellátás a jövőben is folyamatos lesz, és ezek a folyamatok nem eredményezik azt, hogy hiány keletkezzen. Egyelőre azt szeretném aláhúzni, hogy nincsenek ellátási problémáink.
Hol érzékelik a legerősebben ezeket a turbulenciákat?
Alapvetően a beszállítókra és a gyártókra kell hagyatkoznunk, itt a magyar piacon azt látjuk, hogy folyamatosak az ártárgyalások, az ilyen típusú egyeztetések sokkal nagyobb számban vannak, mint ahogy az elmúlt időszakban ezt tapasztalhattuk, ezekhez is hozzá kell szoknunk a jövőben. A sertéshús piacán például heti rendszerességgel történik áremelkedés, az elmúlt három hétben majdnem minden héten megközelítette a drágulás mértéke a tíz százalékot. Szinte minden területen egyértelműen látszik, hogy húznak fölfelé az árak.
A kormány viszont gyorsan lépett, alig tört ki a háború, máris bevezették a gabonakiviteli korlátozásokat. Hogyan hat ez a magyar piacon, és milyen hatások érik a magyar termékeket?
Korai lenne még megjósolni, hogyan hat majd a korlátozás. Minden azon múlik, hogy a rendelkezésre álló termékmennyiségek hogyan változnak. Ha jelentős mértékben csökken a kínálat az egyértelműen további árdrágulást eredményezhet. Ez persze nem magyar sajátosság, az ukrán orosz konfliktus hatása, mivel az ott megtermelt mezőgazdasági termékek kompletten eltűnnek a piacokról, szinte a világ teljes egészét érinti, a kieső készleteket valahonnan pótolni kell. Nehéz a jelenlegi nagyon gyorsan változó körülmények között hosszú távú prognózisokat alkotni, azt látjuk, hogy napról napra változik a helyzet. Nekünk alapvetően a lakosság ellátása a feladatunk, az, hogy a boltok polcait meg tudjuk tölteni.
Ha ilyen mértékben borulnak fel a beszállítói láncok, akár komoly külföldi forgalmazók is kieshetnek a rendszerből. Benne van ebben a pakliban az a lehetőség, hogy ezáltal a magyar termékek forgalma növekszik?
Abban az esetben, ha a magyar gyártóknak rendelkezésére áll a megfelelő alapanyag, amiből el tudják készíteni a termékeket, akkor nyilvánvalóan ez piaci részarányuk növekedését is jelentheti a világpiacon. A magyar termékek számára az a kérdés, hogy azok az alapanyagok amelyek nem teljes egészében állnak a hazai gyártók rendelkezésére, azokat mennyire tudják könnyen beszerezni, és az sem mindegy, hogy milyen áron, ezek nagyon fontos kulcskérdések. Az biztos, hogy a mezőgazdaság által megtermelt árucikkeknek biztosan lesz piaca, hiszen világszerte már most is áruhiány van. Ezért azt gondolom, hogy ezek a termékek meg fogják találni a piacaikat, fogyasztóikat és akár még azt is eredményezheti, hogy Magyarországon belül is nő a magyar termékek részaránya.
Ismét felmerül az örök kérdés, hogy lehetne hatékonyabbá tenni a magyar mezőgazdaságot, növelni a terméshozamokat.
Nyilván ez nem egyik pillanatról a másikra tud végbemenni, a mezőgazdaság fejlesztése egy hosszabb távú küldetés. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a termelők egy jelentős része az elmúlt években komoly fejlesztéseket hajtott végre, ezek hatása lassan kezd beérni, aminek az előttünk álló szűk esztendőkben mindenképp jó hasznát fogják venni.
Az elmúlt hónapokban a vásárlók is kaptak kormányzati segítséget. Kelendőbbek lettek az árstop által érintett termékek? Mennyivel lenne drágább mondjuk egy kilós liszt, ha piaci áron kellene megvennünk?
A hatósági árak bevezetésével az érintett termékek fogyasztói ára tizenöt-húsz százalékkal mérséklődött. Jelenleg már majd minden árucikket a beszállítók magasabb árakon adnak át a kereskedőknek, mint amennyiért a boltok polcain azt megtalálhatják a vásárlók. Ebből fakadóan a kereskedők veszteségei folyamatosan nőnek. Ez minden kereskedelmi céget, de legfőképpen a családi és kisvállalkozásokat érinti érzékenyen, hiszen nekik nincs olyan tőkeerejük, mint a nagyobb szereplőknek. Miután a kormány bevezette az árstopot, gyors, húsz százalék feletti forgalombővülés volt tapasztalható, ez egy-két hét alatt lecsengett, valószínűleg a háztartások feltöltötték a tartalékaikat, azóta öt-tíz százalékkal nagyobb az érintett termékek forgalma a normál időszakhoz képest.
A másik fontos kormányzati döntés az volt, hogy a SZÉP kártyával is lehet már élelmiszert vásárolni. Sokan élnek a lehetőséggel?
A SZÉP kártyákat egyre többen használják az élelmiszerüzletekben való fizetésre, ami ugyanakkor jelentősebb forgalomnövekedést nem eredményezett. Sokkal inkább azt látjuk, hogy azok a vásárlók akik rendelkeznek SZÉP kártyával, azok most nem bankkártyával vagy készpénzzel vásárolnak, hanem az itt összegyűlt megtakarításaikat fordítják élelmiszerre. Minden termékkörből vásárolnak ezzel, nem lehet azt mondani, hogy mondjuk csak alapvető élelmiszerekre fordítanák, prémium és kényelmi termékekre egyaránt használják.
Ukrajna jelentős részének orosz megszállása komoly hatást gyakorolhat a nemzetközi mezőgazdasági piacokra és a régió élelmezésbiztonságára is. A háború a régióban, amely komoly gazdasági szankciókkal is párosul megzavarhatja az élelmiszertermelést és azok kereskedelmét a régióban, egyes létfontosságú áruk (búza, napraforgó) globális készleteinek szűkülését eredményezheti, fokozhatja a búza, a kukorica és a napraforgóolaj jegyzését a határidős piacokon - fogalmaz az OTP Agrár március elején kiadott elemzése, amely felhívja a figyelmet, az állattartók helyzetét is tovább ronthatja, ha tartósan magas világpiaci árakat eredményez a háború.
Míg az Európai Unió országait a búzahiány várhatóan kevésbé fogja érinteni, annál jobban megsínylik majd az állattartók a takarmányhiányt, mivel az EU legfontosabb kukoricabeszállítója Ukrajna, ennek hiányát pedig gyorsan megérzik majd az olyan nagy sertéstartó gazdaságok, mint Hollandia, Spanyolország, Németország és Olaszország.
Veszélybe került a mezőgazdasági munkákhoz nélkülözhetetlen műtrágya utánpótlása is, az ukrán kormány erre exporttilalmat rendelt el. A másik nagy műtrágyaexportőr, Oroszország kezében pedig ez egy jól használható ellenszankciós eszköz, és bár kiviteli tilalmat még nem rendelt el, de a Kreml már korlátozza a szállítását nyugati irányba. És bár a nyugati szankciók közvetlenül az orosz élelmiszerexportot, a szállítócégek azzal tiltakoznak a háború ellen, hogy fuvarozzák az orosz termékeket. Ezzel ugyanakkor leginkább csak a fogyasztóknak okoznak problémát, ugyanis Oroszország már megtalálta új felvevőpiacát, még február 24-én búzaimport-megállapodást kötött Kínával, és belépett az ázsiai nagyhatalom növényiolaj-piacára is. Mindezek hatására biztosan drágulni fog a kenyér és a hús, így a háború hatását az EU-országok lakossága is érezni fogja.
Az oroszok kijevi és más ukrán városokban található támadási célpontokat jelöltek ki, többek között az elnöki hivatalt is – állítja az ukrán elnök.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Minden eddiginél pusztítóbb légicsapás-sorozat érte Ukrajnát az elmúlt napokban.
A miniszterelnök kijelentette, Havasi Bertalan nem kap majd felmentési pénzt. Az egykori sajtófőnök ezzel kapcsolatban bírósági tárgyalást említett.
A szennyezett utcákban sebességkorlátozást vezetnek be, továbbá megtiltják a behajtást a nem ott lakóknak.
