Brüsszel és az euró elsöpörte az olasz demokráciát, ahol az elnök lett Brüsszel helytartója

2022. február 17. 15:22

Az Európai Unióba való mély integráció és az euró bevezetése a demokrácia hanyatlásához vezetett Olaszországban, vélik Thomas Fazi és Paolo Cornetti olasz közgazdászok.

2022. február 17. 15:22
null

Az EU-integráció tönkre tette a demokráciát

Még a kilencvenes években kezdte el Olaszország az Európai Unióba (EU) való mélyebb bekapcsolódást, ami a későbbiekben az ország demokráciájának hanyatlását is jelentette, írja Thomas Fazi szocialista közgazdász és Paolo Cornetti (a La Fionda olasz lap főszerkesztője) közös elemzésükben.

A két közgazdász kiemeli, hogy a mély EU-integráció és az euró bevezetése után az olasz döntéshozók szerepe jelentősen megváltozott,

azóta jellemzően az EU által érvényesített gazdaságpolitikai agenda puszta végrehajtása került a középpontba:

ilyenek voltak például a fiskális megszorítások, a bércsökkenések, valamint a piacbarát liberalizálások és privatizálások.

Kiemelik, hogy az olasz elnök szerepe is jelentősen megváltozott. A szerzők szerint általában az a tévhit uralkodik, hogy az olasz elnök pusztán szertartásos és szimbolikus szerepet tölt be, Olaszország köztársasági életének nagy részében legalábbis ez volt a helyzet. 

Márpedig hivatalos minőségében, mint az alkotmány „őre”, az elnök jelentős hatalommal rendelkezik. A kormányoknak meg kell szerezniük az elnök „jóváhagyását”, a miniszterelnök és a miniszterek jelölésénél, jóváhagyásánál. Ráadásul minden parlament által elfogadott törvényt az elnöknek is jóvá kell hagynia,  ő oszlatja fel  a parlamentet, például kormányválság vagy a parlamenti többség elvesztése idején, emeli ki Fazzi és Cornetti. 

Minden nemzetközi szerződést ő ratifikál, a hadsereg főparancsnokaként és az igazságszolgáltatás irányító testületének vezetőjeként tevékenykedik. Az elnöknek befolyása van Gazdasági és Pénzügyminisztérium technokrata struktúráin, illetve a mindenható Számviteli Hivatalon (Ragioneria Generale dello Stato) és az Olasz Bankon keresztül.

Válság idején, amikor a politikai rendszer nem képes életképes megoldásokat hozni, az elnök nem elhanyagolható hatalmi tényező. Ez pedig, tekintettel arra a kvázi állandó politikai és gazdasági turbulenciára, amelyben Olaszország legalább egy évtizede vergődik, nem meglepő, hogy

az elnök mára fontos politikai szereplővé nőtte ki magát.

Legutóbbi példa erre Giuseppe Conte kormányának bukása, amikor Mattarella megtagadta a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását. Ehelyett a színfalak mögött azon dolgozott, hogy Contét Draghival helyettesítse. Az elmúlt egy évben pedig Mattarella mindent megtett, hogy nyíltan megvédje a Draghi-kormányt.

Más szóval, az elnök ma már nem az alkotmány semleges döntőbírója.

Hangsúlyos politikai szerepet játszik, és az olasz elit is egyre inkább ezt várja tőle: használja ki királyszerű hatalmát a status quo fenntartására és a „barbárok” távol tartására, legyenek azok euró- vagy vakcinaszkeptikusok.

De ez az átalakulás már régóta folyik. Bármely ország számára az euróhoz való csatlakozás azt jelenti, hogy a kormány – és vele a parlament – ​​ egyre inkább az európai szinten hozott, gyakran népszerűtlen gazdasági döntések utolsó lepecsételőjévé alakul át. Szóljon az fiskális szigorról vagy bércsökkentésről. 

A két közgazdász szerint az unióhoz való mély integráció során megerősödött a technokrácia, így az elnök szerepe is, ahogy a parlament súlya is marginalizálódott.

Ezért is vélik úgy, hogy az elnök az alkotmány őrzőjéből Olaszország nemzetközi kötelezettségeinek, különösen az uniós szerződések és szabályok betartásának őrzőjévé vált. 

A gazdasági előjogokat átruházták a transznacionális szintre,

ami a továbbiakban azt is jelentette, hogy a politikai pártok, még ha sikerül is többséget szerezniük a parlamentben, egyre kevésbé rendelkeznek a társadalmi konszenzus fenntartásához szükséges gazdasági eszközökkel.

Fazi és Cornetti szerint Olaszország eurótagsága megváltoztatta az ország demokratikus szerkezetét: a parlamentáris rezsimből inkább egy elnöki rezsimmé alakult át, amelyben a törvényhozás marginális szerepet tölt be.

Az EU továbbra is megszorítani szeretne

Thomas Fazi nem először akad ki az unió gazdaságpolitikai rezsimjén. Ahogyan arról korábban is beszámoltunk a Makronómon, a szocialista közgazdász figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy véget ért a megszorítósdi Európa területén.

Szerinte az uniós helyreállítási alap célja, a korábbi megszorításokhoz hasonlóképpen most is nagyobb hatáskört adjon Brüsszelnek az európai nemzetek gazdaságpolitikája felett.

(Foto:MTI/EPA/Olasz elnöki sajtóiroda)

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Elod
2022. február 19. 12:35
Salvini nem csicskult be, nem mond és nem tesz semmi olyat, amit korábban nem mondott és tett. Egyszerűen túljátszotta a lapjait és vesztett. Jelenleg abban bízik, hogy egy új játszmában megint lapot osztanak majd neki, de lassan az olasz jobboldal is túllép rajta, szerintem joggal. Egy nyert állásból sikerült megsemmisítő vereséget szenvednie a saját egója és a brüsszeliták lebecsülése miatt. Sokkal okosabb vezetőre van szükségük az olasz konzervatívoknak ahhoz, hogy - ha még egyáltalán lehetséges -megmentsék az országukat egy EU-n belüli gyarmati sorstól, mint ahogy a görögök jártak.
TúlkébzettParaszt
2022. február 18. 23:56
Köszönöm ezt a fontos és világos írást!
Aragorn
2022. február 18. 19:33
Tartok tőle, hogy ez már itt is van a nyakunkon. Mit tehetünk a gátlástalanul nyomuló, egyre erőszakosabb EU-intézmények ellen? A választásba is be akarnak avatkozni, de ha nyer a jelenlegi kormánypárt, akár polgárháborús helyzetet is képesek az EU és hazai hadsegédei generálni... Ha már az oroszokat sehogyse sikerül maguk alá gyűrni, hát majd ezzel a kis országgal kárpótolják magukat.
dr Justice
2022. február 18. 19:25
Régi recept újratöltve: akié a gazdasági - azé a politikai hatalom. Amint az állam gazdasági folyamatokat befolyásoló szerepe (lásd Nemzeti Bankon keresztüli monetáris politika) megszűnik, a gazdaság irányítása az eurón keresztül az EU-s Központi Jegybank kezébe kerül. Innentől kezdve ők diktálnak, ugyanúgy, mint anno (és most is) az IMF tette (teszi). Ehhez nem kell más, mint egy helytartó, aki a kezében tartja a dolgokat, és ehhez szuperhatalmi jogosítványokkal rendelkezik. Ez itt az olasz köztársasági elnök. A többi szereplő csak egyszerű paraszttá válik a sakktáblán. Ez vár(na) ránk is, ha nem vigyázunk. Feles alkotmányozó "többséggel", és báb miniszterelnökkel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!