Miben rejlett Keynes zsenialitása?
John Maynard Keynes (1883-1946) a huszadik század legnagyobb közgazdásza volt. Kevésbé ismert, hogy ezzel párhuzamosan sikeres befektetői karriert futott be: az első világháború után jövedelme inkább befektetéseiből származott, mint tudományos munkájából.
Keynes irányítása alatt a King's College pénzügyi alapjának értéke tizenkétszeresére nőtt egy olyan időszakban, amikor a piacok jellemzően kétszeres növekedést sem tudtak felmutatni.
Keynes állítólag nem stresszelt sokat a befektetésein, mindössze fél órát szánt rá minden reggel – így érte el ezeket a magas hozamokat.
Az ikonikus közgazdász a Volpone című klasszikus költeményből vett idézettel szemléltette befektetői gondolkodásmódját:
„Inkább dicsekszem a vagyonom ravasz megszerzésével, mint a boldog birtoklással.”
Úgy tűnik, sokkal többre értékelte a leleményességet, amellyel pénzt keresett, mint magát a pénzt. A stratégiát azon emberek művészetének tekintette, akik bár nem tudtak művészi értelemben szépet alkotni, de közben briliáns gondolkodással rendelkeztek.
Vajon Keynes vásárolt volna Bitcoint?
Korai befektetései során Keynes a piaci időzítést használta ki: mindig egy lépéssel a többiek előtt járt. Keynes tehát gondolhatott volna a Bitcoinra, mivel mindig azelőtt fektetett be, mielőtt az adott termék népszerűvé vált volna, majd a megfelelő pillanatban adta el azt.
Mindig a tömeg előtt járt, például 13 000 angol font értékben halmozott fel festményeket, amelyek ma már több mint 76 millió fontot érnek.
A legendás közgazdász azt vallotta, hogy a befektetőknek érdemesebb az azonnali hozam helyett a jövőbeli kilátásokra és a befektetés mögötti valódi értékre koncentrálniuk.
a jövőbeli kilátásokra és a befektetés mögötti valódi értékre koncentrálniuk.Nem véletlen lett Keynes a mai világ legsikeresebb befektetőjének, Warren Buffetnek a példaképe. A múlt század sztárközgazdásza éles kritikával illette azokat a pénzembereket, akik kaszinóként kezelik a piacokat, csak a rövid távú haszont lesve.