John Maynard Keynes a huszadik század egyik legsikeresebb közgazdásza a jól ismert akadémiai munkássága mellett kiváló befektetői karrierrel is büszkélkedhetett, amelyről kevesen tudnak.
John Maynard Keynes (1883-1946) a huszadik század legnagyobb közgazdásza volt. Kevésbé ismert, hogy ezzel párhuzamosan sikeres befektetői karriert futott be: az első világháború után jövedelme inkább befektetéseiből származott, mint tudományos munkájából.
Keynes irányítása alatt a King's College pénzügyi alapjának értéke tizenkétszeresére nőtt egy olyan időszakban, amikor a piacok jellemzően kétszeres növekedést sem tudtak felmutatni.
Keynes állítólag nem stresszelt sokat a befektetésein, mindössze fél órát szánt rá minden reggel – így érte el ezeket a magas hozamokat.
Az ikonikus közgazdász a Volpone című klasszikus költeményből vett idézettel szemléltette befektetői gondolkodásmódját:
„Inkább dicsekszem a vagyonom ravasz megszerzésével, mint a boldog birtoklással.”
Úgy tűnik, sokkal többre értékelte a leleményességet, amellyel pénzt keresett, mint magát a pénzt. A stratégiát azon emberek művészetének tekintette, akik bár nem tudtak művészi értelemben szépet alkotni, de közben briliáns gondolkodással rendelkeztek.
Korai befektetései során Keynes a piaci időzítést használta ki: mindig egy lépéssel a többiek előtt járt. Keynes tehát gondolhatott volna a Bitcoinra, mivel mindig azelőtt fektetett be, mielőtt az adott termék népszerűvé vált volna, majd a megfelelő pillanatban adta el azt.
Mindig a tömeg előtt járt, például 13 000 angol font értékben halmozott fel festményeket, amelyek ma már több mint 76 millió fontot érnek.
A legendás közgazdász azt vallotta, hogy a befektetőknek érdemesebb az azonnali hozam helyett a jövőbeli kilátásokra és a befektetés mögötti valódi értékre koncentrálniuk.
Nem véletlen lett Keynes a mai világ legsikeresebb befektetőjének, Warren Buffetnek a példaképe. A múlt század sztárközgazdásza éles kritikával illette azokat a pénzembereket, akik kaszinóként kezelik a piacokat, csak a rövid távú haszont lesve.
Keynes a legsikeresebb éveiben áttért az értékalapú befektetésekre, gondosan választotta ki a hosszú távú hozamra esélyes részvényeket – a kriptovaluták azonban nem ebbe a kategóriába tartoznak a The Conversation blog szerint, tehát Keynes a portál szerzője szerint nagy valószínűséggel nem vásárolt volna Bitcoint.
Borítókép: MTI szerkesztett
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Fontos dolga van az amerikai alelnöknek.
Kövesse velünk élőben a választás minden apró rezdülését, szakértőkkel.
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Elismert orvosként mi sarkallta arra, hogy ringbe szálljon a politikában? Mit gondol a helyi egészségügyről? Mi a legnagyobb kihívás a pécsi régióban? Ezekről is kérdeztük a Fidesz pécsi jelöltjét az MCC rendezvényén.
A magyar származású író kijelentette: a magyar miniszterelnök továbbra is népszerű az átlagemberek körében.
