Válságot előidéző döntés lenne Kanada számára, ha az európai „zöld” energiautat követi, véli a Toronto Sun. A kanadai konzervatív lap szerint a megújuló energiaforrások még nem állnak készen az eddig bevált és megbízható energiaforrások helyettesítésére.
Azzal, hogy meggondolatlanul igyekeznek a megbízhatatlan megújuló energiaforrásokkal pótolni a fosszilis tüzelőanyagokat, az Egyesült Királyság és Európa súlyos energiaügyi válságba keverte magát. Az áram fogyasztói ára az egekbe szökött, a gyárak pedig csökkentik termelésüket vagy bezárnak, hangsúlyozza a Toronto Sun nevű kanadai portál.
A konzervatív lap kiemeli, hogy ez akár egy figyelmeztetés is lehet a kanadaiak számára, hogy mi történhet az atlanti óceán túloldalán, ha a Trudeau-kormány vagy bármely más politikai párt a jövőben nem módosítja azokat az irreális terveket, amelyek 2050-re az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nettó nullára való csökkentésére vonatkoznak.
A portál szerzője kiemeli, hogy
Ez ugyanolyan hiba elkövetését jelentené, mint amit Európában és az Egyesült Királyságban elkövettek.
Nem is csoda tehát, hogy a válság közepette az európai kormányok kétségbeesetten térnek vissza a fosszilis tüzelésű energiához és az atomenergiához, pedig előtte visszaszorították ezeket a forrásokat a „zöld átmenet” érdekében, jelenik meg az elemzésben.
A szerző beszámol, hogy Európa főleg a szélenergia kihasználására összpontosított, s mivel a „szél nem mindig fúj” ezáltal a megújuló energiaforrások nem voltak képesek kielégíteni a koronavírus világjárvány által előgerjesztett megnövekedett energiaigényeket, ráadásul a jelenlegi akkumulátortechnológia nem képes ezt tárolni olyan szinten, amely elegendő lenne az iparosodott országok számára.
A portál kiemeli, hogy való igaz, hogy Európa energetikai zűrzavarát az is fokozza, hogy támaszkodik az Oroszországból importált földgázra, de a történtek, annak figyelmeztetésül szolgálhatnak a kanadaiak számára, hogy milyen következményekkel járhat, ha idő előtt térnek át a megbízható energiaformákról a kevésbé megbízhatókra.
A kanadai lapon kívül többen is hangsúlyozták, hogy a világ még nem érett meg egy ilyen átállásra. Richard A. Rosen fizikus szerint, ráadásul az éghajlatváltozás gazdasági hatásait kutató főáramú tanulmányok félrevezető következtetésekre jutnak, hiszen a klímatudósok alapvető gazdasági tényezőket hagynak ki elemzéseikből – mutatott rá legfrissebb kutatásában.
Peiter Zeihan geopolitikai szakértő pedig elég szkeptikus a megújuló energiákkal kapcsolatban. Ahogyan régebben írtuk a Makronómon, Zeihan szerint a világ nem áll készen a „zöld átállásra”, hiszen az ehhez kapcsolódó technológia még alkalmatlan, ráadásul gazdaságilag is egy borzasztó döntés.
Ezen túlmenően, az Analyst nevű görög kutatóközpont is komoly aggodalmát fejezte ki a „zöld”, illetve együttműködési fronton bemutatott uniós elképzelésekkel szemben, hangsúlyoztuk a Makronómon. Az agytörszt nyílt levélben üzenet az uniós biztosok felé, amelyben közzétette a „Milyen EU-ról beszélünk” című elemzését, hangsúlyozva, hogy a blokk érthetetlen energiapolitikai szabályokat ír elő a kontinens államai számára.
Kathleen McMcarthy, a River Cities’ Reader lap főszerkesztője pedig , a „zöld új rablásnak” nevezi az éghajlatváltozással kapcsolatos globalista terveket. Cikkében kiemeli, hogy a világelit a „zöld átmenet” kapcsán kívánna szert tenni óriási profitokra, míg az adófizetőkkel fizetné ki a felmerülő költségeket, számoltunk be korábban a Makronómon.
(Foto: MTI/EPA/Christian Bruna)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
