Oknyomozó újságírók egy csoportja szivárogtatta ki államfők és hírességek offshore ügyleteit, a Pandora-papírokat.
A Pandora-iratok az offshore cégek adatainak legnagyobb tárháza, fényt derítenek a világ leggazdagabb embereinek pénzügyi titkaira. Az aktákat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szivárogtatta ki, majd ahhoz hozzáférést biztosítottak a Guardian, BBC és más médiumok számára is. A tárház összesen 14 offshore szolgáltatót leplezett le:
A dokumentumcsomag 11,9 millió fájlt tartalmaz, ezek 35 világvezető – köztük jelenlegi és korábbi elnökök, miniszterelnökök és államfők – titkos offshore ügyeit leplezik le.
Mi az offshore cég?
Offshore cégnek nevezzük azokat a cégeket amelyeket olyan helyszínen jegyeztek be, ahol a helyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy – amennyiben az adott országban nem tevékenykednek – a külföldön végzett tevékenységükből származó jövedelmük adómentes legyen. Ennek fejében „csupán” pár száz dolláros évi átalányadót kell fizetniük.
A vállalkozások célja, hogy elkerüljék az egyes államok magasnak vélt adóterheit. Az offshore angol kifejezés, a brit szóhasználatban parttól távol fekvőt, illetve partmentit jelent.
Meg kell itt jegyeznünk, hogy egyre nehezebb használni a klasszikus offshore helyszíneken bejegyzett cégeket, mert a nemzetközi megítélésük egyre rosszabb, így sokszor előfordul, hogy egyes bankok már nem is utalnak offshore helyszínen bejegyzett cégeknek.
Ezért az utóbbi időben előtérbe kerültek az elegánsabb megoldások, ahol ugyanolyan vagy nagyon hasonló adóelőnyt lehet elérni az offshore bélyeg nélkül. Ilyen helyszínek például Hong Kong, Szingapúr, Grúzia, Kanada, Egyesült Arab Emirátusok, Malajzia, Bulgária, bizonyos szigetcsoportok, például a Brit Virgin-szigetek és még számos másik ország.
Offshore cégek alapítása egyáltalán nem törvénybe ütköző, sőt a biztonságot is szolgálhatja. A titoktartás viszont sok esetben veszélyes, mivel az ezzel járó előnyöket adócsalók és pénzmosók is gyakran élvezik. Nem egyszerű kiszűrni a csalókat, a hozzáértőknek e-maileken, feljegyzéseken és labirintusszerű vállalati struktúrákon kell átküzdeniük magukat ahhoz, hogy azonosítani tudják a valódi tulajdonosokat – fedte fel a Guardian.
hiszen a tehetős magánszemélyek és vállalatok minimális adót fizetnek a külföldi tevékenységeik után.
A Guardian más médiumokkal együtt 18 hónapon keresztül elemezte az adatokat, amit folyamatosan hoznak nyilvánosságra – a világ legbefolyásosabb politikai vezetőinek offshore ügyeivel kezdték a sort – adta hírül a Guardian.
„Köztük van Jordánia uralkodója, II. Abdullah király, akiről – a Pandora-iratoknak köszönhetően – kiderült, hogy százmillió dolláros ingatlanbirodalmat halmozott fel (...). Úgy tűnik, Jordánia vasárnap, órákkal a Pandora-papírok megjelenése előtt blokkolta az ICIJ honlapját” – fedte fel a Guardian, ezzel ízelítőt adva a nagy volumenű leleplezés előtt.
„Az aktákból az is kiderül, hogy az azerbajdzsáni uralkodó Alijev család az elmúlt években közel 400 millió font értékű brit ingatlannal kereskedett.
Egyik ingatlanjukat az angol királynő koronagyarmatának sikerült eladniuk, aki most azt vizsgálja, hogyan fizethettek 67 millió fontot egy olyan cégnek, amely a korrupcióval gyakran vádolt országot irányító család fedőcégeként működött. Alijevék nem kívántak nyilatkozni” – tette hozzá a brit napilap.
A Pandora-iratok a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš számára is problémát jelentett. Közvetlenül a választás hetében szegezték neki a kérdést: miért egy offshore befektetési társaságon keresztül vásárolt meg egy 22 millió dolláros dél-franciaországi kastélyt? A miniszterelnök – a többi megkérdezetthez hasonlóan – nem kívánt nyilatkozni.
Az offshore-botrány végzetes erővel csapott le Babiš politikusi karrierjére, tulajdonképp ezzel buktatták meg a választások előtt pár nappal, a cseh ellenzék nagy meglepetésre egy hajszállal győzött.
– írják az oknyomozó újságírók (ICIJ) a hivatalos holnapjukon, mintegy dicsekedve az eredménnyel, hogy megbuktatták az offshoreozó politikust.
A jól ismert adóparadicsom, Ciprus sem maradhatott ki a leleplezésekből. Nikosz Anasztasziadisz elnököt is elárasztották a céges ügyeivel kapcsolatos kérdésekkel. Az elnök által alapított ügyvédi irodát azzal vádolják, hogy egy kétes múltú orosz milliárdos vagyonát álcégek mögé rejtette. Az iroda tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Anasztasziadisz állítja, hogy – miután ellenzéki vezető lett – 1997 óta már nem szólt bele a cég ügyeibe.
A kiszivárgott aktákból az is kiderül, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnök és felesége, Cherie Blair 312 ezer fontot spóroltak meg egy londoni épület megvásárlásakor. A házaspár egy Brit Virgin-szigeteki (BVI) offshore cég felvásárlásának segítségével jutott hozzá a 6,5 millió fontos, a brit főváros Marylebone lakónegyedében található irodához.
Vlagyimir Putyin, orosz elnök – akit az USA azzal vádol, hogy titkos vagyon birtokában van – név szerint nem szerepel az aktákban, viszont számos munkatársa megtalálható a Pandora-iratok között: többek között gyermekkori barátja, Petr Kolbin – akit Putyin „pénztárcájának” is neveznek – és egy nő, akivel Putyin romantikus kapcsolatot folytatott. Nyilatkozni egyikük sem volt hajlandó.
Joe Biden amerikai elnök számára valószínűleg elég kínos, hogy – hiába a sok erőfeszítés a pénzügyek átláthatóságára – a leleplezés során az is kiderült, hogy
Az akták szerint Dél-Dakota államban olyan személyek rejtegetnek több milliárd dollárt, akiket korábban súlyos pénzügyi bűncselekményekkel vádoltak. Az oknyomozók mégsem emeltek ki egy konkrét nevet sem a megvádolt személyek közül, a médiában sem lehet hallani róluk, tehát a prominens amerikaiak nagyrészt elkerülték a nyomozás figyelmét.
Szakértők az NPR hírportálnak elmondták, hogy az USA alacsony adókulcsai miatt egyes amerikaiak egyszerűen nem találták szükségesnek, hogy külföldön rejtsék el a pénzüket; mások valószínűleg olyan cégeket használtak, amelyek pénzügyeit nem fedték fel a legutóbbi dokumentumcsomagban.
Korrupciós ügyek miatt számos amerikai nyomozás alatt áll vagy perrel néz szembe – állapította meg a Washington Post, bár konkrétan egyiküket sem nevezték meg.
„Ami szemet szúr, az az, hogy melyik ország a világ legnagyobb lagúnája. Ez természetesen az Egyesült Államok" – idézte az Independent Dimitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára.
„Ez egyáltalán nem korrelál a korrupció elleni küzdelemről szóló nyilatkozatukkal. Azt látjuk, hogy az USA az egész világ fő adólagúnája” – mutatott rá Peszkov.
„A Mossack Fonseca által kiadott Panama-iratok kiszivárogtatása uralta az elmúlt hét címlapjait. Ahogy a botrányhoz kapcsolódó nevek sora – Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnöktől kezdve, aki a vitára reagálva lemondott, David Cameron brit miniszterelnökig, aki elismerte, hogy szerepe volt apja offshore cégében – egyre több kérdés merül fel.
A legnagyobb kérdés: hol vannak az amerikaiak?”
– tette fel a kérdést 2016-ban a Forbes újságírója.
A botrány kirobbanása után legalább 200 olyan amerikai ügyfélről tudtak – egyes becslések akár 2400 amerikai állampolgár is lehetett – akik offshore számlákon tartottak pénzt, akik közül egy prominens személyt sem emeltek ki a híradások. Még a BBC is azt kérdezte egy 2016-os Panama-iratokról szóló cikkében, hogy „hol vannak az amerikaiak?”.
Hiába ismétlődnek az offshore leleplezések, az adatok szerint a pénz csupán az offshore célállomások között mozog, de nem kerül ki onnan. Mossack Fonseca – a 2016-os Panama-iratok nyilvánosságra hozatalának középpontjában álló, mára már megszűnt ügyvédi iroda – egyes ügyfelei olyan rivális szolgáltatókhoz vitték át cégeiket, melyeknek adatai szerepelnek az új akták között.
Gerard Ryle, az ICIJ igazgatója azt nyilatkozta, hogy „Ameddig a világ vezetői, politikusai és köztisztviselői ezt a fajta titkolózást választják, addig nem hiszem, hogy ennek vége lesz”.
mivel a mostani egy olyan világjárvány kellős közepén történt, amely súlyosbította az egyenlőtlenségeket és az országok kormányait arra kényszerítette, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak. „Ez a Panama-iratok szteroidokkal kigyúrt változata” – jelentette ki Ryle.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-as tanulmánya szerint legalább 11,3 milliárd dollárnyi vagyont tartanak offshore-ban. „Olyan pénzekről beszélünk, amelyek a világ kincstáraiban vesznek el és amelyet a Covidból való kilábalásra is fel lehetne használni” – mondta Ryle. „Mi azért veszítünk, mert egyesek nyernek. Ez ilyen egyszerű. Ez egy nagyon egyszerű tranzakció, ami itt zajlik” – fakadt ki az oknyomozó újságírók vezetője.
Fotó: MTI szerkesztett
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
