Júliusban sorban a hatodik hónapban állított be új rekordot az Európai Bizottság által vezetett gazdasági hangulatindex mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban.
Júliusban az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) az EU-ban 0,9 ponttal 118,0 pontra, az euróövezetben pedig 1,1 ponttal 119,0 pontra emelkedett. Mindkét esetben az elért érték rekord, a legmagasabb a felmérés 1985-ös kezdete óta.
A hat egymást követő hónapban beállított rekord után azonban a mostani javulás volt a legkisebb mértékű, ami a trend zenitjének a közeledtére utal. A növekedés mértéke azonban ezzel együtt is meghaladta a várakozásokat. Az euróövezetre vonatkozóan a piac 118,5 pontot várt júliusra.
A nagyobb tagországok közül a francia ESI érte el a legnagyobb javulást, 4,0 ponttal 112,7 pontról 116,7 pontra emelkedett. Az olasz index 1,7 ponttal ment fel 117,9 pontról 119,6 pontra. A német alig változott, 0,3 ponttal emelkedett 117,2 pontról 117,5 pontra. Csökkent viszont a lengyel ESI, 0,7 ponttal ment lejjebb a júniusi 106,9 pontról 106,2 pontra júliusban. A magyar ESI 3,4 ponttal emelkedett 105,2 pontról 108,6 pontra júliusban.
Szektorok szerinti bontásban a feldolgozóiparban a nyolcadik egymást követő hónapban javult a hangulatindex, most 1,3 ponttal ment fel újabb rekordra. A szolgáltatóiparban a hatodik egymást követő hónapban javult az index, 1,3 pontos növekedéssel, ami nem rekord, viszont 2007 augusztusa óta a legmagasabb.
A fogyasztói hangulatindex 1,1 ponttal csökkent, öt hónapja tartó emelkedésnek vetve ezzel véget. A kiskereskedelmi hangulatindex 0,2 ponttal csökkent, az építőipari pedig 0,8 ponttal ment lejjebb.
A foglalkoztatási várakozásokat tükröző EEI (Employment Expectations Index) mindkét régióban az előző havi szinten stagnált júliusban, az euróövezetben 111,7 ponton, az EU-ban 111,6 ponton, jóval a válság előtti szint felett.
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/full_bcs_2021_07_en.pdf
(MTI, fotó: Virginia Mayo)
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
A német vállalatok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank kamatvágást hajt végre idén és lassul az infláció.
Bár februárban mérséklődött az infláció az EU-ban, a szomszédos országban „nem túl rózsás a helyzet”.
A bizalmi indikátorok 2024 első heteiben egyelőre nem mutattak javulást, sőt januárban továbbra is átlag alattiak voltak. A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe némileg optimistább képet fest: az Egyesült Államokban és Kínában a feldolgozóipar és az általános üzleti hangulat jobb lett, viszont az eurozónában stagnálás következett be az előző hónapok örvendetesebb trendjei után. Magyarországon is érzékelhető volt az ipari és az építőipari bizalom csökkenése. Emellett – többek között – a németországi üzleti hangulatot mérő Ifo index januári értékei is elmaradtak az előrejelzésekhez képest.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
