Három innováció, amely forradalmasítja a jövő építészetét
Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek, ezért fontos, hogy mind az építőanyagok, mind a kivitelezés terén történjenek változások.
Májusban 8,2 százalékkal emelkedett a hazai villamosenergia-fogyasztás a 2020. májusi, a koronavírus-járvány első hullámát jellemző korlátozások miatti alacsony szinthez viszonyítva, a két évvel korábbi szinttől azonban némileg elmaradt a kereslet nagysága – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a villamosenergia-termelés 3,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év májusában. Az európai trendekkel összhangban a fosszilis termelés bővült, a gáztüzelésű erőművek teljesítménye 50 százalékkal emelkedett, és a tavalyi alacsony szinthez képest a lignit tüzelésű termelés is 12 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A naperőművek súlya a villamosenergia-termelésen belül 10 százalék körüli volt, a termelés csúcsértéke az 1400 megawattot is meghaladta. Egyes napokon a naperőművek negyedórás termelése csaknem azonos volt a nukleáris termeléssel, míg május 9-én pár órában meg is haladta azt.
(MTI)