Júliusban tovább csökkent Németországban az otthoni munkavégzésben foglalkoztatottak aránya a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a felmérése alapján.
Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) vizsgálatai alapján júliusban az állásban lévőknek 25,5 százalékát foglalkoztatták részben vagy teljesen otthoni munkavégzéses konstrukcióban a júniusi 28,4 százalék után. Májusban még 31,0 százalék volt az arány.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett konstrukció kötelező hatálya június végén járt le, de a csökkenés már ezelőtt megkezdődött. „Az emberek egyre inkább keresik a személyes munkahelyi kapcsolatokat” – kommentálta a jelentést Jean-Victor Alipour, az ifo homeoffice foglalkoztatási szakértője. Hozzátette, hogy várakozásaik szerint a jövőben hibrid foglalkoztatási modellek alakulnak ki az otthoni munkavégzés során nyert tapasztalatok alapján.
illetve 18,2 százalékra 25,3 százalékról. A feldolgozóiparban összességében 18,1 százalékos a júliusi arány a júniusi 20,8 százalék után.
A feldolgozóiparon belül a gyógyszeripari ágazatban a legmagasabb az otthoni foglalkoztatás aránya, 35,8 százalékos, a ruhaiparban pedig 33,9 százalékos.
Az otthoni foglalkoztatás a szolgáltatóipari szektorban a legmagasabb, összességében 35,4 százalékos júliusban a június 38,5 százalék után. A legkevesebben a kiskereskedelemben és az építőiparban tudnak otthon dolgozni, mindkét szektorban 6,3 százalékos a júliusi arány, míg júniusban a kiskereskedelemben 7,6 százalékos, az építőiparban 8,4 százalékos volt.
A szolgáltatóiparon belül a televíziós és rádiós hírközlési ágazatban rendelték vissza a legnagyobb arányban munkahelyi munkavégzésre az alkalmazottakat: júliusban 36,9 százalékra csökkent az arány a júniusi 60,9 százalékról. Nagy csökkenés volt a kiadóvállalatoknál is, 40,3 százalékra 50,4 százalékról.
(MTI, fotó: pixabay)
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
Határozott elképzelései vannak a német védelmi miniszternek.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
