Budapest lemarad a turisztikai versenyben

2021. június 17. 08:23

A magyar kormány a szakmai szervezetektől várja az üzleti modellváltáshoz szükséges javaslatokat. A fő problémát az jelenti, hogy Budapesten a turizmus szereplői erőteljes függőségben állnak (90 százalék évente) a külföldi turisták költéseivel. Ebben, a budapesti turizmus számára kiemelt kérdéskörben beszélgettek Rasztovits Dáviddal, a Digitális Turizmus Zrt. alapítójával a Hír TV, Magyarország élőben című műsorában.

2021. június 17. 08:23
null

A magyar kormány azt mondja: „A budapesti turizmus sosem lesz olyan, mint volt”. Ezzel kapcsolatban Rasztovits Dávid beszélt a turizmus jelenlegi helyzetéről.

Alapvetően a pandémia átrajzolta a turisztikai szektor összképét. Olyan alapvetéseket kellett újragondolnunk, amelyek 40-50 éve alakították ki a már jól működő ökoszisztémákat, akár Budapesten, akár a világ városaiban, a turisztikai, városszöveti, fogyasztói kultúrák, útvonalak tekintetében. Viszont a pandémia elhozta az „Új turizmus” korszakát. 

A Digitális Turizmus Zrt. alapítója szerint ez az új korszak alapvetően két technológiai aranyháromszögön alapul. Az egyik az automatizált, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú, a másik aranyháromszög pedig a COVID egészségbiztonsági vonatkozásait takarja, melynek részei a készpénz-, érintés- és kontaktusmentes megoldások.

A gondolatmenetet folytatva az alapító elmondta, hogyha ezeket az alapvetéseket megvizsgáljuk, akkor a turisztikai szektort és annak piacát olyan megközelítésből kell megnéznünk, hogy milyen innovatív megoldásokkal tudjuk a lehető leggyorsabban rehabilitálni a szektor működését. 

Véleménye szerint ez azért fontos, mert a legnagyobb munkavállalói közeg Magyarországon a turizmusban dolgozik és Budapest tekintetében is egy óriási számról beszélünk. Rengeteg olyan mikro-, kis- és középvállalkozás működik a turizmusban, akiknek alapvetően a megélhetését és az egzisztenciáját jelenti az, hogy hány hónap alatt állunk vissza. 

A Hír TV műsorvezetője, Velkovics Vilmos következő kérdése, melyet a szakértőhöz intézett, a konkrét, már megfogalmazott javaslatokra tért ki, melyekkel hozzájárulhatnának a turizmus újraindulásához.

Mindig azt mondom, hogy egy vezetőnek vagy egy szakértőnek a minőségét az határozza meg, hogy milyen gyorsan tud változni a változó korban. Tehát, hogyha kívülről éri a rendszert egy hatalmas pofon, akkor milyen megoldásokat tud szolgáltatni, amik azonnal bevezethetők és implementálhatók

– mondta a szakértő.

Rasztovits Dávid úgy gondolja, hogy a főváros tekintetében az előző 15 hónapban nem tettek ilyen irányú javaslatokat vagy fogalmaztak volna meg megoldásokat, annak ellenére, hogy a szakértő csoportok folyamatosan próbálták az érdekeiket érvényesíteni és olyan javaslatokat letenni az asztalra, amik maguknak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak kedveztek volna. Sajnos ezekre javaslatokra érdemi válaszok nem érkeztek. 

A turizmus a hazaszeretet egyik kifejezési formája

– mondta a Digitális Turizmus Zrt. alapítója. 

A szakértő beszélt a munkavállalók sorsáról is. Úgy gondolja, ha nem figyelünk és nem vigyázunk rájuk, akkor valószínűleg nemzetközi szinten sem fogunk tudni komoly eredményeket elérni. 

Velkovics Vilmos szintén megerősítette, hogy bár megvannak a megfelelő kezdeményezések a városvezetés felé, de nem tapasztalnak fogadókészséget. 

A műsorvezető következő kérdésével a magyar vállalkozások versenyelőnyének megszerzésére irányult a turizmus tekintetében. 

Budapest vonatkozásában egy olyan környezetről, ökoszisztémáról beszélünk, ami világszinten is az élmezőnybe tudná terelni Budapest turizmusát

– kezdte válaszát Rasztovits Dávid.

A kérdésre megfogalmazva elmondta, hogy a fővárosnak egy olyan városszöveti adottsága van, amiben nagyon egyszerű lenne olyan pilot projekteket megvalósítani, melyek az 5G alapú infokommunikációs ökoszisztémára épülnek. Konkrét példaként a világ nagyvárosait hozta a szakértő, ahol általában digitális formában elérhetőek a városkártyák és vannak olyan digitális platformok, melyeken keresztül lehetőség van foglalni, vásárolni, valutát váltani vagy éppen informálódni. 

Ezek a rendszerek a főváros vonatkozásában gyerekcipőben járnak

– fogalmazta meg kritikáját a szakértő. 

Kiemelte, hogy pont most volt itt a lehetőség a számunkra, amivel versenyelőnyt szerezhettünk volna. Az iparági szakértők szerint a pandémia következtében 6-8 évet léptünk előre világszinten a digitális érettség tekintetében. 

Ez Budapest vonatkozásában tettekben nem kimutatható, szavakban talán fellelhető olyan nyilatkozat vagy éppen sajtóközlemény, amelyben erről beszéltek, de én mindig azt mondom, hogy a tettek határozzák meg a munkánk minőségét

– folytatta gondolatmenetét a Digitális Turizmus Zrt. alapítója. 

Hozzátette, ha tény alapon gondolkodunk, akkor jelenleg kihagytunk egy olyan lehetőséget Budapest életében, amivel világviszonylatban is újra becsatlakozhattunk volna a körforgásba és akár meg is előzhettük volna a versenytársakat. Ezzel, hogy a városvezetés nem tett semmit, az összes a turizmusban dolgozó és tevékenykedő szakembert, vállalkozót és munkavállalót károsította meg. 

Rasztovits Dávid úgy fogalmazott, hogy „kihagytuk a helyzetet”.

A témával kapcsolatban a szakértő beszélt a digitális turizmus jelenlegi helyzetéről és arról, hogy hová juthattunk volna, ha a főváros időben meglépi a megfelelő intézkedéseket.

„Jelenleg az infokommunikációs infrastruktúra nagyon jó állapotban van. Évek, évtizedek óta a kormányzat kifejezett figyelmet fordít arra, hogy az infokommunikációs részek fejlesztésre kerüljenek. De a vállalkozói oldalon a kompetenciafejlesztés, az edukáció a főváros oldaláról, maga a fővárosi turizmus digitális ökoszisztémája, jelenleg nincs kihasználva.”

Azzal zárta mondandóját, hogy a lehetőség előttünk van és megfelelő szakértőkkel, szakértelemmel, innovatív, dinamikus gondolkodással és szavak helyett - tettekkel tudnánk eredményt elérni.
 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takita
2021. június 18. 10:12
Tisztában van e a Budapest Főpolgármestere, hogy a Fudan Egyetem elutasításával milyen elmaradt jövedelmet okozhat Budapest idegenforgalmának? Ez ugyanis távlatilag óriási idegenforgalmi idegenforgalmi bevételeket eredményezhet. A világon roppant erős a verseny az idegenforgalmi bevételekért. Az az elv érvényesül, hogyha nincs elég turistákat vonzó objektum /esemény ,akkor létesíteni kell. Budapest mint szellemi központ igen nagy vonzerőt jelenthet. (Szakszerűen: hivatás-turizmus) A Budapesti kocsma- turizmus nem sokáig lesz tartható.
ptrfarkas43
2021. június 18. 10:12
A pálmafás blamázs majd vonzza a túristákat, mint a méhlegelő tábla a méheket.
nemecsekerno_007
2021. június 18. 10:12
Ez megszívták. Akkor lehet a Budapestre irányuló belföldi turizmust erősíteni, ha javul az infratruktúra ami a fővárosba vezet, illetve javul a vidék gazdasága is. Akkor lesz több elkölthető pénz.
Fideath
2021. június 18. 10:12
Vajon erre is kitért a fideszes lakájprostituált? "Hatalmas pénzosztásba kezdett az Orbán-kormány a turizmusban. Mindenki kaphat pénzt, de azért akad egy apró kivétel: budapestieknek nem jár semmi. Bár a koronavírus-járvány miatt főleg a budapesti turizmus omlott össze, ennek ellenére az Orbán-kormány egy fillérrel sem támogatja a budapesti szálláshelyeket a Kisfaludy-programon keresztül. "a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot kapott, míg Tiborcz István ügyvédjének veszteséges pécsi panziója 5,6 millió forintot. Szintén nem pályázhatnak a budapesti idegenvezetők az MTÜ által az idegenvezetők megsegítésére kiírt pályázatára." https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-szukiti-a-teruletet-budapestiek-nem-is-palyazhatnak-allami-tamogatasra.html
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!