A járványhelyzet a vállalkozások százezreit sodorta veszélybe mindenhol a világon. Ráadásul a csapás rendkívül aránytalan, ugyanis pont azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtotta leginkább a kialakult helyzet, akik egyébként is elég bizonytalan talajon álltak.
A fennmaradást legtöbb esetben a digitális technológia irányába történő elmozdulás jelentette. Sorra nyíltak a webshopok, az éttermek házhozszállítással, közvetítő partnereken keresztül szolgálták ki a vendégeiket. Mindenki az online térben kezdett kommunikálni. Azonban ez rengeteg kihívással járt, hiszen hirtelen változtak meg a körülmények. A digitális térben nem mindenki mozgott otthonosan, ráadásul olyan új igények merültek fel, melyekre szintén gyorsan kellett reagálni.
A koronavírus utáni gazdasági fellendülésre tehát a digitális ökoszisztéma megteremtése, az innovációs kultúra bevezetése és az új igényeket kielégítő startup vállalkozások jelenthetnek megoldást.
Ennek elérése érdekében az állami és a magánszektornak – különösen a nagy technológiai vállalatoknak – együtt kell működniük, mivel a gazdasági növekedésnek három mozgatórugója van:
1. Könnyű hozzáférés a digitális infrastruktúrához az induló vállalkozások számára.
2. A digitális ismeretek fejlesztése és az ezzel kapcsolatos megfelelő képzési rendszerek strukturálása.
3. Innovációs kultúra és az induló vállalkozásokat támogató berendezkedés, mely munkahelyteremtő motorrá alakulhat át.
Ezeket a pontokat az ázsiai országok többnyire elsajátították, ezért is tudtak többek között a koronavírus után elsők között talpra állni.
Az együttműködés kulcsfontosságú a stabil gazdaság szempontjából
Ázsiában a statisztikai adatok szerint az összes vállalkozás több mint 97 százaléka kis- és középvállalkozásokból áll, melyek nagyjából a munkaerő felét foglalkoztatják. Ők megértették, hogy az induló vállalkozások a gazdasági növekedés kritikus pontjai, és mindenki érdeke az, hogy támogassák a működésüket.
Az állami és magánszektor pedig közös erőfeszítéssel dolgozik azon, hogy segítsék egymás sikeres működését és az ágazatok között tartós partneri együttműködést tartsanak fenn. A technológiai információáramlást minden irányban biztosítják, mellyel hatékonyabbá teszik a kommunikációt és a termelést is. Ez az együttműködés olyan termékeket és szolgáltatásokat eredményez, amelyek támogatják a gyors gazdasági fellendülést, a munkahelyteremtést és az újragondolt jövőt.
A digitális készségek ismerete elengedhetetlen
A versenyképesség biztosítása érdekében rendkívül fontos, hogy a startup vállalkozások hozzáférjenek a szükséges digitális ismeretekhez, melyet a saját hasznukra fordíthatnak. Azonban legtöbbször a kkv-k nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ezek elsajátításához, így, ha valóban ezeket a gazdasági szereplőket akarjuk a középpontba állítani, akkor elengedhetetlen azok digitális képzése.
Ennek okán az elmúlt évben a Microsoft és a LinkedIn globális készségfejlesztési programot kezdeményezett, mely során 249 országból több mint 30 millió embernek segítettek hozzáférni a szükséges digitális ismeretekhez. A kezdeményezés következő szakaszában a Microsoft elköteleződött amellett, hogy az egyének után a vállalatoknak is segítsen, így idén 250.000 vállalkozásnak szeretnének segítséget nyújtani.
Becslések szerint az elkövetkezendő 5 évben globálisan 149 millió technológia-orientált munkahely fog létrejönni, ezért elengedhetetlen a digitális ismeretek megléte az álláskeresők körében.
A digitális jövő elérhető közelségbe került
Ázsiában már számos olyan összetevő megtalálható, amely a 21. századi gazdaság sikeréhez szükséges: kifinomult digitális infrastruktúra, változatos készségek és erős innovációs kultúra. A befogadóbb jövő megteremtéséhez ezekre az erősségekre kell építeni, valamint a magánszektor, a kormányok és a nonprofit szervezetek együttműködésére.
Azáltal tehát, hogy befektetünk az induló vállalkozásokba, lehetőséget teremtünk a kritikus készségek képzésére, megbízható technológiát alkalmazunk az innováció ösztönzésére és virágzó, biztos tudáson alapuló munkaerőpiacot hozhatunk létre, ahol mindenkinek esélye van a sikerre.
A világjárvány utáni digitális jövő közelebb van, mint gondolnánk. Csak figyeljük Ázsiát, mert utat mutathat.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Még január végén ütötte fel a fejét a kiskérődzők pestise Zala vármegyében. Az országos főállatorvos is szigorú intézkedéseket rendelt el. Hogy áll a védekezés? Mit lehet tudni a jelenlegi járványhelyzetről? Ennek jártunk utána.
Székesfehérváron és Miskolcon is a játékosok egészségét tartják szem előtt.
Ha már fékevesztett, hazug módon dicsőítik magukat a nemzeti tragédiát okozó Covid járvány (félre)kezelése okán, most, hogy itt van a küszöbön egy nagyon súlyos influenza járvány, nem kellene megszólalni?
Mesterségesintelligencia (MI)-témára fókuszáló mesterképzések indítását jelentette be a minap a BME rektora egy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és az NKFI Hivatal által rendezett szakmai fórumon. A HUN-REN hálózat vezetője pedig elárulta, hogy a Levente nevű, az elődjénél 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép építése rövidesen elkezdődhet Csillebércen.
Több előterjesztéstől is tárgyal ma az Országgyűlés, amelyek közül két javaslat is érinti az állampolgárok mindennapjait.
A miniszterelnök a helyszínválasztást annak szimbolikus jellegével és az aszályhelyzettel indokolta.
Akár már néhány héten belül fennakadásokra lehet számítani.
