A munkálatok során nagy előrelépés történt, és a kísérleti eredmények segítenek a mikrobiális közösségek és azok funkcionalitásának valósághűbb ábrázolásában a reaktív (visszaható) transzport modellekben, sőt esetenként váratlan mikrobiális folyamatok feltárására is sor került. Például a talaj töltési tulajdonságaival összefüggésbe tudták hozni a mérgező anyagnak ideiglenesen kitett bakteriális sejtek aktív reakcióját.
Milyen előnyünk származhat a kutatásokból?
Az IP technikák által rengeteg kérdésre választ találhatunk, ami a kémiai transzformációkat illeti. Gondolunk itt a talajban található szén lebomlására, az üvegházhatású gázok termelődésére (mint például a szén-dioxid és a metán), illetve a szennyeződött részek bioremeditációjára, ami azok természetes módon történő helyreállását jelenti.
Viszont, hiába ez a sok eredmény, még mindig csak a feltárható információk felszínét súrolják. Így a csoport tovább folytatja a laboratóriumi vizsgálatokat, miközben dolgoznak az eredmények alkalmazásához szükséges valós színtér kialakításán. Tervben van, hogy az eddig eredetileg talajbaktériumok szaporodásának ellenőrzésére használt SIP módszert más fajlagos felületi töltést hordozó anyagokon is alkalmazzák. Ezzel ugyanis új, talajjavító stratégiákat tudnának kialakítani, valamint egyéb lehetséges jövőbeli felhasználások közé tartozik a felszín alatti mikrobiális közösségek fiziológiai, élettani változásainak megfigyelése az új szennyező anyagok, mint például a nanoméretű műanyagok vagy az antimikrobiális és vírusos szerek hatására.
Összegezve tehát az IP fejlesztése segítheti majd a mikrobiális közösségek különböző ingerekre kiváltott reakcióinak és viselkedéseinek nyomon követését, ezzel lehetővé téve a felszín alatti bioszféráról való pontosabb kép kialakítását, és az ott lezajló folyamatok alaposabb feltérképezését.