Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban

„Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak üzembe helyezésekor.

Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány, az ökológia szempontjából tiszta energia és az ipar.

A Kurcsatov Intézet sajtószolgálata szerint a saját fejlesztésű, nagyteljesítményű és kompakt méretű T-15MD-nek nincs párja a világon. A berendezés része az Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor, ITER) projektnek. A várakozások szerint 2035-ben beindítandó reaktor finanszírozásáról 2006-ban állapodott meg Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Dél-Korea, Japán és India. Az objektum a dél-franciaországi Cadarache-ban épül.

A tokamak szó az orosz toroidális (körgyűrű alakú) kamra mágneses tekercsekkel kifejezés lerövidített változata. A berendezés magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgál, amely mágneses mezővel préseli és hevíti a hidrogénizotópokat több százmillió Celsius-fokra, az összeolvadásig. Az irányított fúziós reakciók nagyenergiájú neutronokat bocsátanak ki, amelyek elektromosság létrehozására hasznosíthatók.

A tokamak megalkotása Igor Tamm Nobel-díjas és a 100 éve született, Nobel-békedíjas Andrej Szaharov szovjet magfizikus nevéhez fűződik.

(MTI)