A mesterséges intelligencia és a digitális megoldások egyre inkább áthatják mindennapi életünket. Már viszonylag régóta kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket, amit nem feltétlenül vesszünk észre.
Vegyük a GPS példáját, melynek használata széles körben elterjedt és szuper dolog. Nagyban megkönnyíti a tájékozódást, főleg ismeretlen terepen. Azonban biztosan sokakkal előfordult már, hogy nem mindig a megfelelő hatékonysággal működött, néha bizony tévútra vezetett minket. De mi állhat ennek a hátterében?
Olasz kutatók egy olyan megoldást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a robotok számára a ,,hangos gondolkodást”, így próbálva megértetni az emberekkel sajátos gondolatmenetüket. Mivel a felhasználók egy önpárbeszéd keretében hallják a robot koncepciójának lépéseit és folyamatát, sokkal jobban értelmezhetővé válik számukra annak motivációja és döntése.
A tanulmány a Palermói Egyetemen készült. A szerzők, Arianna Pipitone és Antonio Chella szerint az emberek jobban megbíznának a robotokban, ha hallanák, hogyan gondolkodnak. Ezáltal fejlődik az ember és robotok közötti együttműködés és kommunikáció.
Az úgynevezett ,,belső beszéd” az emberek esetében igen gyakori, amikor magunkban mérlegeljük a dolgokat, végigmegyünk a döntési folyamat lépésein annak érdekében, hogy minél jobb megoldás születhessen a problémánkra. Ez a fajta belső gondolkodás a robotok cselekedeteit éppúgy befolyásolja, és annak érdekében, hogy ebbe a folyamatba az emberek is belelássanak a kutatók kialakították a ,,belső beszéd” kognitív modelljét, amely beépíthető a Pepper robotokba, így megteremtve a módot arra, hogy önmagukhoz beszéljenek.
A kutatás hatására a tudósok megállapították, hogy a ,,belső beszéd” hatására Pepper sokkal jobban kezeli a dilemmákat és jobb döntéseket hoz.
Példaként említhető: egyszer a felhasználó arra kérte a robotot, hogy a szalvétát az etikettnek ellentmondva helyezze el az asztalon. Pepper észlelte a hibát, hangosan kérdéseket tett fel magának, mérlegelve, mit tegyen. Ezt a gondolatmenetet hallva az ember megértette, hogy a robot végül az emberi kérést előtérbe helyezve döntött úgy, hogy a rossz helyre helyezte a szalvétát. A lényeg azonban az, hogy felismerte a problémát, észlelte az utasítás helytelenségét, megvívta a belső dilemmáit és végül úgy cselekedett, ahogy azt kérték tőle. Ez a fajta átláthatóság sokat segíthet az ember-robot bizalom növelésében.
Úgy véli, a kihangosított önpárbeszéd nagyban hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az emberek és robotok közötti együttműködés és bizalom, ezáltal kimozdulhatnak kicsit a már régóta fennálló patthelyzetből.
Szerzőtársával együtt úgy gondolják, hogy munkájukkal keretet adnak a további kutatásoknak, melyek azt vizsgálják, hogy ez a fajta önpárbeszéd hogyan segíti a robotokat az összpontosításban, tervezésben és tanulásban.
A cikk szerzője Fülöp Réka.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
