Egy kis szegedi laboratóriumból jutottak el a világpiacra, hogy megoldják az emberiség élelmezését

2021. április 02. 09:08

Az első három év olyan volt, mintha az űrbe kiabáltunk volna ki – emlékszik vissza Ujszászi András társalapító a kezdeti nehéz időkre, amikor annyira high-tech megoldással akarták mérni a növények súlyát, hogy nem hitt bennük szinte senki. Mára azonban a világpiac is felfigyelt a magyar innovátorokra, a big data alapú megoldásukat 26 országban használják. Nagyban gondolkodnak: a világ élelmiszeripari problémáinak megoldása lebeg a szemük előtt. A Makronómnak adott interjúban mesélnek a döcögős elindulásról, életük legnagyobb találmányáról és a jövőbeli terveikről.

2021. április 02. 09:08
null
Rádi Balázs

A szegedi agrárinformatikai cég alapítói a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzését vizsgálták, majd létrehozták a Trutina súlymérő rendszert. Céljuk egy olyan eszköz létrehozása volt, amely képes mérni a növény súlyát és előre jelezni a termés növekedését, majd ezeket az adatokat egy vizuális platformon megjeleníteni a növekedés optimalizálása érdekében. Mivel a fejlesztést ipari alkalmazásra szánták, a szoftver mellett hardvert is fejlesztettek. A 2018-ban Magyar Innovációs Nagydíjjal jutalmazott fejlesztés ma már 26 országban van jelen. Interjúnk Lóczi János alapító elnökkel és Ujszászi András termelési és fejlesztési igazgatóval, aki szintén cég alapítói közé tartozik. 

alapítói a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzését vizsgálták, majd létrehozták a Trutina súlymérő rendszert. Céljuk egy olyan eszköz létrehozása volt, amely képes mérni a növény súlyát és előre jelezni a termés növekedését, majd ezeket az adatokat egy vizuális platformon megjeleníteni a növekedés optimalizálása érdekében. Mivel a fejlesztést ipari alkalmazásra szánták, a szoftver mellett hardvert is fejlesztettek. A 2018-ban Magyar Innovációs Nagydíjjal jutalmazott fejlesztés ma már 26 országban van jelen. Interjúnk Lóczi János alapító elnökkel és Ujszászi András termelési és fejlesztési igazgatóval, aki szintén cég alapítói közé tartozik. 

Lóczi János alapító elnök és Ujszászi Andrástermelési és fejlesztési igazgató, alapító
Lóczi János alapító elnök és Ujszászi Andrástermelési és fejlesztési igazgató, alapító

A cég 2013-ban alakult, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végzett hallgatók fejlesztőcsapatával együttműködve. 

L.J.: Az alapító partnercégünkben valóban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának végzett fiatal fejlesztői dolgoztak. Mi hárman alapítottuk a Gremont, amely már nem kötődik szorosan az egyetemhez.

U.A.: A cég egy pályázati ötletből nőtt ki.

Már a fejlesztés során láttuk, hogy valós igény lesz a termékre, így kinőttük az egyetemi kísérleti műhelyeket, laborokat.

A Gremon Systems termékötleteit a kertészeti szektornak kínált költséghatékony megoldásokban rejlő hatalmas piaci potenciál hívta életre. Olyan megoldásokat kívánunk, amelyek segítik a termelőket erőforrásaik kihasználásában. Mindez jelentős költségmegtakarítást és ezáltal magasabb jövedelmezőséget eredményez, így lehetőséget biztosít a hozam növelésére.

Az Önök cége a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzésére nyújt megoldást. Beszéljünk az eszközökről.

L.J.: Három terméktípusunk van. Az első az Androidos munkaerő-monitoring rendszer. A második a Trutina súlymérő rendszer, a harmadik pedig egy szoftveres megoldás, amely a növény mért paramétereinek a digitalizálására alkalmas. A Trutina talán a leginnovatívabb megoldásunk, amely úgy működik, hogy a géphez szenzorokat kapcsolnunk, öt másodpercenként veszünk adatot, a növény súlyváltozását is mérjük, és ezekből az adatokból tudunk a növény aktivitására, vízforgalmára, biomassza termelésére vonatkozóan valós idejű információt adni az ügyfeleknek. 

U.A.: A Trutina egy növénydiagnosztikai eszköz, amellyel nagyon pontosan meg tudjuk határozni a termesztés hatásfokát.

Meg tudjuk mondani, hogy a növényben rejlő genetikai potenciált milyen hatékonysággal nyertük ki aznap.

Nagy adatsűrűséggel dolgozunk, ez már alapja lehet azoknak a következő generációs termékeknek, amelyek mesterséges intelligenciával meg tudják mondani, hogy az adott hatékonyság miért volt annyi, amennyi. Ezzel meg tudjuk előzni a hatásfokromlást.

Az eszközeink kialakításában nagyon fontos volt, hogy távolról tudjuk irányítani, illetve, hogy adatalapú döntést tudjunk hozni, kizárva az emberi, szubjektív érzékelést.

Bár a viszonylag fiatal cég mára Európa határait átlépve a nemzetközi porondon is megvetette a lábát, kérem, beszéljenek a kezdetekről.

L.J.: Mi abban is egyediek vagyunk, hogy a termékfejlesztés mellett a nemzetközi piacot kezdtük el építeni, szinte az első kódok leírásával párhuzamosan. Nagy kihívás számunkra, hogy

a magyar piac annyira pici, hogy egy ilyen fejlesztést nem bír el, ezért már az elején a nemzetközi piacot próbáltuk megismerni, és oda adaptálni az ötleteinket. 

U.A.: Ahogy a termék elfogadottá vált itthon, hirtelen lefedtük a magyar piac egy részét, és az elmúlt években már jelentősebb exportot is bonyolítottunk. Láttuk, hogy ha külpiacra akarunk lépni, akkor tőkebevonásra van szükség. A közgazdaság törvényszerűségei miatt nem lehet organikusan megnőni, legalábbis ebben az iparágban.

Nagy gátja az induló kis cégeknek, hogy nem tudnak biztos perspektívát mutatni, így nem jutnak el a csúcs-szakemberekig.

Egy magyar startupnak arra megy el a pénze, energiája, hogy kimenjen a nemzetközi piacra. Nem jó elsőnek lenni, elsőként kitaposni az utat.

L.J.: Innovációt eladni nagyon nehéz.

A szoftver után hardvert is kellett építeni.

U.A.: Igen. Mi ipari körülmények közé szántuk a fejlesztésünket, de ipari hardverek akkor nem voltak Androidra, így rákényszerültünk az eszközépítésre. Megcsináltuk, és sikeres lett.

Az első három év olyan volt, mintha az űrbe kiabáltunk volna ki.

Nem voltak olyan visszajelzések, amelyekből lehetett volna táplálkozni. Az elmúlt két évben ért be a dolog. A piaci szereplők felismerték, hogy jó, amit csinálunk. 

L.J.: Öt évvel ezelőtt ilyen komplex eszköz, szoftver, szolgáltatásalapú megoldás nem volt a világpiacon, különösen nem a kertészeti piacon. Mi eladjuk az eszközt, és utána a vevő fizet a szolgáltatásért. Öröm látni, hogy amit akkor kitaláltunk, most is működik.

Lassan a felhasználók is kezdik megérteni, hogy a felhőben tárolt adatok hogyan működnek, és hogy ez a jövő.

Amellett, hogy unikális eszközt és szoftvert adunk a vevőnek, abban is egyediek vagyunk, hogy azonnal a világpiacra akartunk betörni, és ez sikerült is. Magyarországon van 130 hektár üvegház, Lengyelországban meg 1500. Az elmúlt évben jelentősebb volt az export, mert a magyar piacot megtöltöttük. Az export aránya évről évre növekszik.

Említették, hogy az elmúlt két évben indult be a cég jobban. Mit gondolnak, mi ennek az oka?

L.J.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt 1-2 évben szakmai körökben jelentősen felgyorsult a koncepciónk elfogadottsága, ez segíti a világpiaci terjeszkedésünket.

U.A.: Az elképzelésünk az volt, hogy ha rengeteg adatot összegyűjtünk egy növényházról, akkor az az adatmennyiség intelligens adatkezeléssel, big data módszerekkel vagy mesterséges intelligenciával megtámogatva következő szintre emeli a növénytermesztés hatékonyságát. Az utóbbi időben az emberek már sokkal többet hallhattak ezekről a módszerekről, most már elhiszik, hogy ez jó.

Mi annyira korán kezdtünk el big data-ban gondolkodni, hogy akkoriban ez még futurisztikusnak hatott. 

Egy kis szegedi cég hogyan jut el a világpiacra?

L.J.: Kellett hozzá személyes nemzetközi kapcsolatrendszer és tapasztalat. Ismerve, hogy ebben a szegmensben a technológiát néhány ország diktálja, elmentünk azokra a nemzetközi kiállításokra, amelyek a világ minden részéről bevonzzák azokat, akik ezzel foglalkoznak. Kezdetben látogatóként voltunk jelen, később kiállítóként is. Ott találkoznak a fejlesztők és a potenciális felhasználók.

Sokat beszéltünk a nehézségekről. Arra lennék kíváncsi, hogy mire a legbüszkébbek? 

L.J.: 2018-ban megkaptuk a Magyar Innovációs Nagydíjat a már említett Trutina rendszerért. A díj átvételekor azt mondtam – és még mindig így gondolom, hogy

a terméket piacra vinni legalább akkora innováció volt, mint maga a fejlesztés.

Amire a legbüszkébb vagyok, hogy vannak jó nemzetközi referenciáink, a világ több mint 26 országában, amire építhetünk. A piaci visszajelzéseket be tudtuk építeni a fejlesztésbe és meg tudtuk vetni a lábunkat. 

Beszéljünk a jövőről. Melyek a távlati célok? Milyen konkrét fejlesztésekre lehet számítani a Magyar Multi Programban elnyert 43,5 millió forintos támogatásnak köszönhetően?

L.J.: Ahogy mondtam, szeretnénk a piaci terjeszkedésünket megerősíteni. A forrást erre használjuk fel. A nemzetközi jelenlétünket nagyban támogatja ugyanis az a fejlesztésünk, hogy a jelenleg piacon lévő megoldásainkat közös platformra hozzuk (Gremon Digital). Az a technológia, amit kifejlesztettünk, bővíthető, így lehetőséget ad arra, hogy szabadföldi kultúrákban is jelen tudjunk lenni.

A legnagyobb ellenségünk az idő.

Ha organikus pályára kell állni, annak megvan az a veszélye, hogy a versenytársak beelőznek.

U.A.: Pont abban a stádiumban vagyunk, hogy fölhúztuk a szánkót a dombra, és nekünk kellene ráülni. Mert most már mindenkinek vonzó az a szánkó. 

Mi a cég üzletfilozófiája?

U.A.: Az ember, ha alkot valamit, azt megpróbálja elhelyezni a világban. Mit is csinálok én? Rabolom az energiát a globális rendszertől, vagy hozzáteszek ehhez? Nagy kérdés, hogy előrébb visszük-e az emberiséget.

Mi tudunk hatékonyságot növelni, ez pedig hosszú évekre megoldja az emberiség élelmiszeripari problémáit.

A biológiai lábnyomunk is csökken, mert kevesebb szén-dioxidot kell felhasználni, akár százalékos vízmegtakarítással, növekvő hozam mellett. Engem ez vezérel. Optimalizálással lehet előre lépni. Számomra fontos, hogy amivel foglalkozom, annak legyen magasztos célja.

Fotók: Juhász Bence Photos

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fintaj
2021. április 04. 14:15
Azt, hogy mit tettem le az asztalra, nem fogom az orrodra kötni. Azt, hogy ők mit tesznek le az asztalra, azt a jövő dönti el! Egyenlőre az asztalról kéregetnek, mint mondják az organikus fejlődés, valami ködös dolog miatt,(közgazdasági törvényszerűség) nem járható út. A MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő fektetett a cégükbe 400 milliót, a Magyar Multi Programban nyertek 43,5 millió forintot. Azt, hogy nem oldják meg az emberiség élelmiszer ellátási gondjait az , tuti, miközben nekik egzisztenciális gondjaik nem lesznek egy ideig.
mixtura pectoralis
2021. április 04. 14:15
Te mit tettél le az asztalra? Fanyalogni az megy.
fintaj
2021. április 04. 14:15
Nekem úgy tűnik, ez egy megvett cikk, azért, hogy a cég neve forogjon. Önreklám, próbálják elhelyezni terméküket, elég sok pénzt kaptak hozzá. Sok sikert! Ha mégsem sikerül megoldaniuk az emberiség problémáit, újabb cikket kérek!
fintaj
2021. április 04. 11:10
Nagyképű, bombasztikus a cím! Véleményem szerint az emberiség élelmezési problémáit kertészeti, üvegházi informatikai hókusz-pókuszokkal nem oldják meg.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!