
Egy kis szegedi laboratóriumból jutottak el a világpiacra, hogy megoldják az emberiség élelmezését
Az első három év olyan volt, mintha az űrbe kiabáltunk volna ki – emlékszik vissza Ujszászi András társalapító a kezdeti nehéz időkre, amikor annyira high-tech megoldással akarták mérni a növények súlyát, hogy nem hitt bennük szinte senki. Mára azonban a világpiac is felfigyelt a magyar innovátorokra, a big data alapú megoldásukat 26 országban használják. Nagyban gondolkodnak: a világ élelmiszeripari problémáinak megoldása lebeg a szemük előtt. A Makronómnak adott interjúban mesélnek a döcögős elindulásról, életük legnagyobb találmányáról és a jövőbeli terveikről.

A szegedi agrárinformatikai cég alapítói a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzését vizsgálták, majd létrehozták a Trutina súlymérő rendszert. Céljuk egy olyan eszköz létrehozása volt, amely képes mérni a növény súlyát és előre jelezni a termés növekedését, majd ezeket az adatokat egy vizuális platformon megjeleníteni a növekedés optimalizálása érdekében. Mivel a fejlesztést ipari alkalmazásra szánták, a szoftver mellett hardvert is fejlesztettek. A 2018-ban Magyar Innovációs Nagydíjjal jutalmazott fejlesztés ma már 26 országban van jelen. Interjúnk Lóczi János alapító elnökkel és Ujszászi András termelési és fejlesztési igazgatóval, aki szintén cég alapítói közé tartozik.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Áttörés: megvan az ősz győztese, Magyar Péter selyemzsinórt kapott – itt az új Mesterterv

A cég 2013-ban alakult, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végzett hallgatók fejlesztőcsapatával együttműködve.
L.J.: Az alapító partnercégünkben valóban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának végzett fiatal fejlesztői dolgoztak. Mi hárman alapítottuk a Gremont, amely már nem kötődik szorosan az egyetemhez.
U.A.: A cég egy pályázati ötletből nőtt ki.
A Gremon Systems termékötleteit a kertészeti szektornak kínált költséghatékony megoldásokban rejlő hatalmas piaci potenciál hívta életre. Olyan megoldásokat kívánunk, amelyek segítik a termelőket erőforrásaik kihasználásában. Mindez jelentős költségmegtakarítást és ezáltal magasabb jövedelmezőséget eredményez, így lehetőséget biztosít a hozam növelésére.
Az Önök cége a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzésére nyújt megoldást. Beszéljünk az eszközökről.
L.J.: Három terméktípusunk van. Az első az Androidos munkaerő-monitoring rendszer. A második a Trutina súlymérő rendszer, a harmadik pedig egy szoftveres megoldás, amely a növény mért paramétereinek a digitalizálására alkalmas. A Trutina talán a leginnovatívabb megoldásunk, amely úgy működik, hogy a géphez szenzorokat kapcsolnunk, öt másodpercenként veszünk adatot, a növény súlyváltozását is mérjük, és ezekből az adatokból tudunk a növény aktivitására, vízforgalmára, biomassza termelésére vonatkozóan valós idejű információt adni az ügyfeleknek.

U.A.: A Trutina egy növénydiagnosztikai eszköz, amellyel nagyon pontosan meg tudjuk határozni a termesztés hatásfokát.
Nagy adatsűrűséggel dolgozunk, ez már alapja lehet azoknak a következő generációs termékeknek, amelyek mesterséges intelligenciával meg tudják mondani, hogy az adott hatékonyság miért volt annyi, amennyi. Ezzel meg tudjuk előzni a hatásfokromlást.

Bár a viszonylag fiatal cég mára Európa határait átlépve a nemzetközi porondon is megvetette a lábát, kérem, beszéljenek a kezdetekről.
L.J.: Mi abban is egyediek vagyunk, hogy a termékfejlesztés mellett a nemzetközi piacot kezdtük el építeni, szinte az első kódok leírásával párhuzamosan. Nagy kihívás számunkra, hogy
U.A.: Ahogy a termék elfogadottá vált itthon, hirtelen lefedtük a magyar piac egy részét, és az elmúlt években már jelentősebb exportot is bonyolítottunk. Láttuk, hogy ha külpiacra akarunk lépni, akkor tőkebevonásra van szükség. A közgazdaság törvényszerűségei miatt nem lehet organikusan megnőni, legalábbis ebben az iparágban.
Egy magyar startupnak arra megy el a pénze, energiája, hogy kimenjen a nemzetközi piacra. Nem jó elsőnek lenni, elsőként kitaposni az utat.
L.J.: Innovációt eladni nagyon nehéz.

A szoftver után hardvert is kellett építeni.
U.A.: Igen. Mi ipari körülmények közé szántuk a fejlesztésünket, de ipari hardverek akkor nem voltak Androidra, így rákényszerültünk az eszközépítésre. Megcsináltuk, és sikeres lett.
Nem voltak olyan visszajelzések, amelyekből lehetett volna táplálkozni. Az elmúlt két évben ért be a dolog. A piaci szereplők felismerték, hogy jó, amit csinálunk.
L.J.: Öt évvel ezelőtt ilyen komplex eszköz, szoftver, szolgáltatásalapú megoldás nem volt a világpiacon, különösen nem a kertészeti piacon. Mi eladjuk az eszközt, és utána a vevő fizet a szolgáltatásért. Öröm látni, hogy amit akkor kitaláltunk, most is működik.
Amellett, hogy unikális eszközt és szoftvert adunk a vevőnek, abban is egyediek vagyunk, hogy azonnal a világpiacra akartunk betörni, és ez sikerült is. Magyarországon van 130 hektár üvegház, Lengyelországban meg 1500. Az elmúlt évben jelentősebb volt az export, mert a magyar piacot megtöltöttük. Az export aránya évről évre növekszik.
Említették, hogy az elmúlt két évben indult be a cég jobban. Mit gondolnak, mi ennek az oka?
L.J.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt 1-2 évben szakmai körökben jelentősen felgyorsult a koncepciónk elfogadottsága, ez segíti a világpiaci terjeszkedésünket.
U.A.: Az elképzelésünk az volt, hogy ha rengeteg adatot összegyűjtünk egy növényházról, akkor az az adatmennyiség intelligens adatkezeléssel, big data módszerekkel vagy mesterséges intelligenciával megtámogatva következő szintre emeli a növénytermesztés hatékonyságát. Az utóbbi időben az emberek már sokkal többet hallhattak ezekről a módszerekről, most már elhiszik, hogy ez jó.
Egy kis szegedi cég hogyan jut el a világpiacra?
L.J.: Kellett hozzá személyes nemzetközi kapcsolatrendszer és tapasztalat. Ismerve, hogy ebben a szegmensben a technológiát néhány ország diktálja, elmentünk azokra a nemzetközi kiállításokra, amelyek a világ minden részéről bevonzzák azokat, akik ezzel foglalkoznak. Kezdetben látogatóként voltunk jelen, később kiállítóként is. Ott találkoznak a fejlesztők és a potenciális felhasználók.

Sokat beszéltünk a nehézségekről. Arra lennék kíváncsi, hogy mire a legbüszkébbek?
L.J.: 2018-ban megkaptuk a Magyar Innovációs Nagydíjat a már említett Trutina rendszerért. A díj átvételekor azt mondtam – és még mindig így gondolom, hogy
Amire a legbüszkébb vagyok, hogy vannak jó nemzetközi referenciáink, a világ több mint 26 országában, amire építhetünk. A piaci visszajelzéseket be tudtuk építeni a fejlesztésbe és meg tudtuk vetni a lábunkat.
Beszéljünk a jövőről. Melyek a távlati célok? Milyen konkrét fejlesztésekre lehet számítani a Magyar Multi Programban elnyert 43,5 millió forintos támogatásnak köszönhetően?
L.J.: Ahogy mondtam, szeretnénk a piaci terjeszkedésünket megerősíteni. A forrást erre használjuk fel. A nemzetközi jelenlétünket nagyban támogatja ugyanis az a fejlesztésünk, hogy a jelenleg piacon lévő megoldásainkat közös platformra hozzuk (Gremon Digital). Az a technológia, amit kifejlesztettünk, bővíthető, így lehetőséget ad arra, hogy szabadföldi kultúrákban is jelen tudjunk lenni.
Ha organikus pályára kell állni, annak megvan az a veszélye, hogy a versenytársak beelőznek.
U.A.: Pont abban a stádiumban vagyunk, hogy fölhúztuk a szánkót a dombra, és nekünk kellene ráülni. Mert most már mindenkinek vonzó az a szánkó.
Mi a cég üzletfilozófiája?
U.A.: Az ember, ha alkot valamit, azt megpróbálja elhelyezni a világban. Mit is csinálok én? Rabolom az energiát a globális rendszertől, vagy hozzáteszek ehhez? Nagy kérdés, hogy előrébb visszük-e az emberiséget.
A biológiai lábnyomunk is csökken, mert kevesebb szén-dioxidot kell felhasználni, akár százalékos vízmegtakarítással, növekvő hozam mellett. Engem ez vezérel. Optimalizálással lehet előre lépni. Számomra fontos, hogy amivel foglalkozom, annak legyen magasztos célja.
Fotók: Juhász Bence Photos






