Az első három év olyan volt, mintha az űrbe kiabáltunk volna ki – emlékszik vissza Ujszászi András társalapító a kezdeti nehéz időkre, amikor annyira high-tech megoldással akarták mérni a növények súlyát, hogy nem hitt bennük szinte senki. Mára azonban a világpiac is felfigyelt a magyar innovátorokra, a big data alapú megoldásukat 26 országban használják. Nagyban gondolkodnak: a világ élelmiszeripari problémáinak megoldása lebeg a szemük előtt. A Makronómnak adott interjúban mesélnek a döcögős elindulásról, életük legnagyobb találmányáról és a jövőbeli terveikről.
A szegedi agrárinformatikai cég alapítói a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzését vizsgálták, majd létrehozták a Trutina súlymérő rendszert. Céljuk egy olyan eszköz létrehozása volt, amely képes mérni a növény súlyát és előre jelezni a termés növekedését, majd ezeket az adatokat egy vizuális platformon megjeleníteni a növekedés optimalizálása érdekében. Mivel a fejlesztést ipari alkalmazásra szánták, a szoftver mellett hardvert is fejlesztettek. A 2018-ban Magyar Innovációs Nagydíjjal jutalmazott fejlesztés ma már 26 országban van jelen. Interjúnk Lóczi János alapító elnökkel és Ujszászi András termelési és fejlesztési igazgatóval, aki szintén cég alapítói közé tartozik.
A cég 2013-ban alakult, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végzett hallgatók fejlesztőcsapatával együttműködve.
L.J.: Az alapító partnercégünkben valóban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának végzett fiatal fejlesztői dolgoztak. Mi hárman alapítottuk a Gremont, amely már nem kötődik szorosan az egyetemhez.
U.A.: A cég egy pályázati ötletből nőtt ki.
A Gremon Systems termékötleteit a kertészeti szektornak kínált költséghatékony megoldásokban rejlő hatalmas piaci potenciál hívta életre. Olyan megoldásokat kívánunk, amelyek segítik a termelőket erőforrásaik kihasználásában. Mindez jelentős költségmegtakarítást és ezáltal magasabb jövedelmezőséget eredményez, így lehetőséget biztosít a hozam növelésére.
Az Önök cége a növények növekedésének távoli technológiával történő elemzésére nyújt megoldást. Beszéljünk az eszközökről.
L.J.: Három terméktípusunk van. Az első az Androidos munkaerő-monitoring rendszer. A második a Trutina súlymérő rendszer, a harmadik pedig egy szoftveres megoldás, amely a növény mért paramétereinek a digitalizálására alkalmas. A Trutina talán a leginnovatívabb megoldásunk, amely úgy működik, hogy a géphez szenzorokat kapcsolnunk, öt másodpercenként veszünk adatot, a növény súlyváltozását is mérjük, és ezekből az adatokból tudunk a növény aktivitására, vízforgalmára, biomassza termelésére vonatkozóan valós idejű információt adni az ügyfeleknek.
U.A.: A Trutina egy növénydiagnosztikai eszköz, amellyel nagyon pontosan meg tudjuk határozni a termesztés hatásfokát.
Nagy adatsűrűséggel dolgozunk, ez már alapja lehet azoknak a következő generációs termékeknek, amelyek mesterséges intelligenciával meg tudják mondani, hogy az adott hatékonyság miért volt annyi, amennyi. Ezzel meg tudjuk előzni a hatásfokromlást.
Bár a viszonylag fiatal cég mára Európa határait átlépve a nemzetközi porondon is megvetette a lábát, kérem, beszéljenek a kezdetekről.
L.J.: Mi abban is egyediek vagyunk, hogy a termékfejlesztés mellett a nemzetközi piacot kezdtük el építeni, szinte az első kódok leírásával párhuzamosan. Nagy kihívás számunkra, hogy
U.A.: Ahogy a termék elfogadottá vált itthon, hirtelen lefedtük a magyar piac egy részét, és az elmúlt években már jelentősebb exportot is bonyolítottunk. Láttuk, hogy ha külpiacra akarunk lépni, akkor tőkebevonásra van szükség. A közgazdaság törvényszerűségei miatt nem lehet organikusan megnőni, legalábbis ebben az iparágban.
Egy magyar startupnak arra megy el a pénze, energiája, hogy kimenjen a nemzetközi piacra. Nem jó elsőnek lenni, elsőként kitaposni az utat.
L.J.: Innovációt eladni nagyon nehéz.
A szoftver után hardvert is kellett építeni.
U.A.: Igen. Mi ipari körülmények közé szántuk a fejlesztésünket, de ipari hardverek akkor nem voltak Androidra, így rákényszerültünk az eszközépítésre. Megcsináltuk, és sikeres lett.
Nem voltak olyan visszajelzések, amelyekből lehetett volna táplálkozni. Az elmúlt két évben ért be a dolog. A piaci szereplők felismerték, hogy jó, amit csinálunk.
L.J.: Öt évvel ezelőtt ilyen komplex eszköz, szoftver, szolgáltatásalapú megoldás nem volt a világpiacon, különösen nem a kertészeti piacon. Mi eladjuk az eszközt, és utána a vevő fizet a szolgáltatásért. Öröm látni, hogy amit akkor kitaláltunk, most is működik.
Amellett, hogy unikális eszközt és szoftvert adunk a vevőnek, abban is egyediek vagyunk, hogy azonnal a világpiacra akartunk betörni, és ez sikerült is. Magyarországon van 130 hektár üvegház, Lengyelországban meg 1500. Az elmúlt évben jelentősebb volt az export, mert a magyar piacot megtöltöttük. Az export aránya évről évre növekszik.
Említették, hogy az elmúlt két évben indult be a cég jobban. Mit gondolnak, mi ennek az oka?
L.J.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt 1-2 évben szakmai körökben jelentősen felgyorsult a koncepciónk elfogadottsága, ez segíti a világpiaci terjeszkedésünket.
U.A.: Az elképzelésünk az volt, hogy ha rengeteg adatot összegyűjtünk egy növényházról, akkor az az adatmennyiség intelligens adatkezeléssel, big data módszerekkel vagy mesterséges intelligenciával megtámogatva következő szintre emeli a növénytermesztés hatékonyságát. Az utóbbi időben az emberek már sokkal többet hallhattak ezekről a módszerekről, most már elhiszik, hogy ez jó.
Egy kis szegedi cég hogyan jut el a világpiacra?
L.J.: Kellett hozzá személyes nemzetközi kapcsolatrendszer és tapasztalat. Ismerve, hogy ebben a szegmensben a technológiát néhány ország diktálja, elmentünk azokra a nemzetközi kiállításokra, amelyek a világ minden részéről bevonzzák azokat, akik ezzel foglalkoznak. Kezdetben látogatóként voltunk jelen, később kiállítóként is. Ott találkoznak a fejlesztők és a potenciális felhasználók.
Sokat beszéltünk a nehézségekről. Arra lennék kíváncsi, hogy mire a legbüszkébbek?
L.J.: 2018-ban megkaptuk a Magyar Innovációs Nagydíjat a már említett Trutina rendszerért. A díj átvételekor azt mondtam – és még mindig így gondolom, hogy
Amire a legbüszkébb vagyok, hogy vannak jó nemzetközi referenciáink, a világ több mint 26 országában, amire építhetünk. A piaci visszajelzéseket be tudtuk építeni a fejlesztésbe és meg tudtuk vetni a lábunkat.
Beszéljünk a jövőről. Melyek a távlati célok? Milyen konkrét fejlesztésekre lehet számítani a Magyar Multi Programban elnyert 43,5 millió forintos támogatásnak köszönhetően?
L.J.: Ahogy mondtam, szeretnénk a piaci terjeszkedésünket megerősíteni. A forrást erre használjuk fel. A nemzetközi jelenlétünket nagyban támogatja ugyanis az a fejlesztésünk, hogy a jelenleg piacon lévő megoldásainkat közös platformra hozzuk (Gremon Digital). Az a technológia, amit kifejlesztettünk, bővíthető, így lehetőséget ad arra, hogy szabadföldi kultúrákban is jelen tudjunk lenni.
Ha organikus pályára kell állni, annak megvan az a veszélye, hogy a versenytársak beelőznek.
U.A.: Pont abban a stádiumban vagyunk, hogy fölhúztuk a szánkót a dombra, és nekünk kellene ráülni. Mert most már mindenkinek vonzó az a szánkó.
Mi a cég üzletfilozófiája?
U.A.: Az ember, ha alkot valamit, azt megpróbálja elhelyezni a világban. Mit is csinálok én? Rabolom az energiát a globális rendszertől, vagy hozzáteszek ehhez? Nagy kérdés, hogy előrébb visszük-e az emberiséget.
A biológiai lábnyomunk is csökken, mert kevesebb szén-dioxidot kell felhasználni, akár százalékos vízmegtakarítással, növekvő hozam mellett. Engem ez vezérel. Optimalizálással lehet előre lépni. Számomra fontos, hogy amivel foglalkozom, annak legyen magasztos célja.
Fotók: Juhász Bence Photos