Törökország az igazságért harcol a digitális korban
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
A mesterséges intelligencia (AI- artificial intelligence) az elmúlt évtizedben rendkívüli fejlődésen esett át. A rendszerek jelentősen javultak a különböző fordításokban, stratégiai játékokban és kutatási kérdések megválaszolásában is. Mindezek a „korlátozott mesterséges intelligencia” példái, olyan számítógépes rendszereké, melyeket konkrét problémák megoldására terveztek.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó Nemzetbiztonsági Bizottsága (NSCAI) 2018-as jelentésében körvonalazza az AI fejlődésével kapcsolatos legfontosabb aggályokat, és nemzetbiztonsági kihívásokat. Bizonyos feladatok hatékonyabb elvégzéséhez az AI rendszerek olyan képességekkel kell, hogy dolgozzanak, melyek már közel sem korlátozottak. Ez az általános dilemma, amellyel az NSCAI foglalkozik.
Félnek kihasználni a technológia adta lehetőségeket
Ha mesterséges intelligenciáról van szó, a szakemberek és döntéshozók olyan szűk spektrumú lehetőségekre összpontosítanak, mint a telefonközpontok megszüntetése, miközben alkalmazásával drámai mértékű technológiai újításokat is megvalósíthatnának.
A vezetői összefoglalóban olvasható: A számítógépes rendszerek növekvő képessége az emberi intelligenciát igénylő – egyes esetekben azt meghaladó – problémák megoldására teljesen megváltoztathatja a világot. Az AI az ismeretbővítés, jólét növelés és az emberi tapasztalatok gazdagításának leghatékonyabb eszköze.
Mivel mesterséges intelligencia a társadalom legtöbb aspektusára hatást gyakorol, olyan szabályozási rendszer kialakítására lenne szükség, mellyel meghúzható az a határ, amit a használatával nem lehet átlépni.
Az NSCAI jelentése felvázolja az AI átalakításának néhány módját, és néhány olyan kockázatot is, amelyet ezek az átalakítások jelentenek, és a jókezeléséről a döntéshozóknak kell elgondolkodniuk.
Összefogás nélkül nem sikerülhet
Az egyik legnagyobb lehetőség a mesterséges intelligencia és biotechnológia kombinálása lenne. Együttes alkalmazásukkal az emberiség legsúlyosabb kihívásira találhatnak megoldást, mint az egészségügy, élelmiszertermelés vagy a fenntarthatóság problémája. Azonban, mint minden magas szintű technológiának, a biotechnológia alkalmazásának is megvan a maga sötét oldala, melyre a Covid-19 járvány még jobban felhívta a figyelmet. Alkalmazásukkal akár specifikus genetikai profilt megcélzó és halált okozó kórokozó kialakítására is képesek lehetnek. Ezen a területen pedig Kína otthonosan mozoghat.
A Hongkong és Tibet területén élők kínai elnyomása, valamint az ujgurok népirtása Hszincsiangban technológiailag támogatott intézkedések voltak, ezek pedig nemzetközi szintű geopolitikai és erkölcsi problémákat vetnek fel. Ezért az Egyesült Államoknak és globális közösségének feltétlenül több energiát és figyelmet kellene fordítania Kína emberi jogokat sértő megmozdulásainak kezelésére.
A mesterséges intelligencia azonban a jó szándékkal rendelkező kezekben sem mindig működik összhangban az emberi prioritásokkal. Különböző intézkedések során biztonsági rendszereket tilthat le, erőforrásokat csoportosíthat át és beavatkozhat más AI rendszerek működésébe is. Az ilyen lépések pedig mind a gazdaságra, mind a társadalomra drasztikus következményeket rónának.
Ha az amerikaiak felkarolják és befektetnek a mesterséges intelligenciába, országuk teljes átalakuláson eshet át, miközben biztosítják, hogy az Egyesült Államok és annak szövetségesei az egész emberiség érdekei szerint alakíthassák a világot.
A jelentés végül azt is kiemeli, hogy a biztonságos alkalmazáshoz mindenképpen globális összefogásra van szükség.
A cikk szerzője Pál Fanni.