A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: a tízéves összehasonlításban kimutatott csökkenés nagyságrendjét jól mutatja az is, hogy Litvánia mindössze 3,4 százalékpontnyi mérsékléssel áll Magyarország mögött a rangsor második helyén. Szintén 3,4 százalékpontos csökkenést ért el Belgium, de a mérséklés ellenére az EU mintaállamának számító országban 2019-ben még mindig 52,2 százalék volt az adóék, azaz a munkabérre rakódó közteher.
Magyarországon az átlagbérre rakódó közteher mértéke 2019-ben 44,5 százalék volt, amellyel kapcsolatosan két dolgot rögtön érdemes leszögezni – emelte ki Izer Norbert. Mint mondta, a legfontosabb az, hogy Magyarországon az adócsökkentések folytatódnak, ezt még a koronavírus-járvány sem tudja felülírni. Ezért az adócsökkenést mérő rangsorokban hasonlóan jó eredményekre ezután is számítani lehet.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2020-tól a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosított, továbbá július 1-től újabb két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, valamint minden dolgozó nyugdíjast mentesített a járulékfizetés alól.
Az adócsökkentések idén is meghatározóak: az újlakás-értékesítések áfamértéke 22 százalékponttal öt százalékra csökkent. Az eljárási illetékmentességnek köszönhetően másfélmillió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé. A családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok lakásvásárlása illetékmentes lett, és 2021. január 1-től csökkent a kisvállalati adó mértéke is.
Az adócsökkentési tendencia jövőre se törik meg – húzta alá az államtitkár, megjegyezve, hogy már az Országgyűlés előtt van a fiatalok szja-mentességéről szóló törvényjavaslat, amely 2022-től átlagosan havi 40 ezer forintot hagy a 25 év alatti munkavállalóknál.