Egyértelműen a jégtörős.
Ennek a videónak az a különlegessége, hogy ami alatta van hang, az az egyik kollegánk hangja. A történet mögötte az, hogy több helyen is le kellett zárni az utakat a Sajó áradása miatt, amire rájött az akkori mínusz 10-20 fokos extrém hideg. Így pedig megfagyott a kiáradt folyóvíz, s többcenti vastag jégtömbök alakultak ki az útfelszínen. Amikor pedig visszahúzodott a víz, akkor mondták nekem a kollégák, hogy akkor ők most mennek jeget törni, én pedig a lelkükre kötöttem, hogy egy videót mindenképpen készítsenek erről.
Utána elköldték nekem a felvételt, de előre figyelmeztettek, hogy a nem biztos, hogy a hang passzolni fog hozzá. Mikor viszont meghallgattuk, akkor egyértelmű lett, hogy ezt ebben a formában meg kell tartani.
Szerintem az, hogy „adjad neki, nem benzines”, az már egy klasszikus közutas szólás-mondás lesz.
”, az már egy klasszikus közutas szólás-mondás lesz.És pontosan ettől lesz ez erős, hiszen egy saját, valódi közutas tartalomról van szó.
Mégis mi vett rá titeket, hogy a belépjetek a TikTok világába is?
Az első videónk, ami az M44-es visszafordulásos videóknak egy rövidített verziója volt, ami alá bevágtuk az Oh No című számot. Úgy voltunk vele, hogy rakjuk ezt ki TikTokra is, pedig akkor alig volt még csak néhány száz követőnk. Utána egy jódarabig nem is néztem az értesítéseket – aztán fél nap után ránéztem a statisztikákra, és láttam, hogy több mint 150 ezer megtekintés van rajta. Én meg csak álltam ott, hogy mégis mi történt.
Valahogy ugyanis olyannyira bepörgött a videónk a trendingbe, hogy most már majdnem 500 ezres megtekintésnél van. Innentől vált egyértelművé, hogy van keresnivalónk ezen a platformon is. Azóta pedig külön figyelünk rá, amikor az utakon vagyunk, hogy milyen tartalom mutatna jól a TikTokon is.
Távolodjunk el kicsit a konkrét tartalmaktól. Te hogy látod, nem veszi el a szakma presztízsét az, hogy ti viccet csináltok az egészből? Hol húzható meg a határ a viccesség és a komolytalanság között?
Nem véletlenül mondtam az előbbiekben, hogy mi nem valószínű, hogy bármikor is TikTok tánc-challangeket csinálnánk majd. Ehelyett megpróbáljuk a kommunikációnkat úgy becsomagolni, hogy az a platform felhasználóinak fogyasztható, szórakoztató legyen, ugyanakkor át is menjenek a mi üzeneteink. Nyilván azt is látni kell, hogy a fiatalabb generációk teljesen más szemlélettel közelítik meg mind a cégeket, mind magát az életet is, így nekünk is muszáj ezt valamilyen szinten lekövetni. Ez persze főleg most a TikTok sajátja, de van nekünk egy komolyabb oldalunk is, azt sem adjuk fel.
Vannak például komoly edukációs tartalmaink, amelyeket elsősorban Instagramon, Facebookon vagy YouTube-on osztunk meg.
A TikTokon nagyon behatároltak a lehetőségeink, egy percben komolyabb üzeneteket átadni szakmai kihívás is. Ráadásul itt a kisérő szövegek hossza is lényegesen rövidebb, ami bennünket is arra sarkall, hogy mi is minél tömörebben adjuk át az üzeneteinket.
Ez az üzenetátadás akkor csak egy egyoldalú kommunikáció részetekről?
Nem, mi nem csak a posztolásra helyezzük a hangsúlyt. Ha megnézi az ember, akkor mi minden platformon aktívan próbálunk kommunikálni a követőinkkel.
Nálunk nem abból áll a moderálás, hogy ha jön egy nagyon vulgáris komment, akkor azt szimplán elrejtjük.
Ehelyett ezeket is megpróbáljuk – amennyire lehet – normálisan megválaszolni.
Sőt, nagyon sok esetben pont ezekből kiindulva látjuk azt, hogy egy-egy ügyről még kommunikálnunk kell az emberek felé valamilyen más felületen is, hiszen még zavar van a fejekben. Például sokszor azért kapunk negatív visszajelzéseket, mert az emberek nem tudják, hogy egy-egy projekt épp kihez tartozik, és mindent velünk azonosítanak. És ilyenkor tudjuk, hogy erről is kellene egy külön anyag, hogy ezt is tisztába tegyük az emberek fejében.
Akkor az egyirányú kommunikáción alapuló marketingszemlélet megváltozóban van?
Nem csupán megváltozóban van, hanem meg is kell változnia. Az nagyon egyszerű dolog lenne, hogy én csak kirakok egy posztot, és nem figyelek rá, hogy mit reagálnak az emberek. Foglalkozni kell vele, hogy a lehető legtöbb meglátásra reagáljunk.
Nem lehet azt csinálni, hogy ha például van egy Facebook-bejegyzés, aminek százezres az elérése, s van alatta 5 negatív komment, akkor ezzel nem foglalkozok,
mondván, hogy mi az az öt a százezerhez képest.
Én azt látom, hogy pont ezeket egyesével megválaszolva tudunk lépésről lépésre közelebb jutni az emberekhez, és kicsit árnyalni a rólunk alkotott képet. Az is látszik egyébként, hogy platformonként eltérő lehet, hogy milyen visszajelzések érkeznek. Mi a legkeményebb kritikákat Facebookon szoktuk kapni, Instagramon már inkább a like-okra helyeződik a hangsúly. A TikTokon pedig szélsőségek vannak: vagy nagyon tetszik mindenkinek minden, vagy pedig nagyon-nagyon vulgáris jellegű kommentek jönnek. Ez persze talán arra vezethető vissza, hogy itt sokkal inkább személytelen, anonim a dolog, sok az arctalan, nevét és valódi személyazonosságát nem vállaló felhasználó, míg ez Facebookon és Instagramon manapság már kevésbé jellemző.
Hol jártok most ezen az úton, hogy közelebb vigyétek az emberekhez a Magyar Közút mindennapjait és árnyaljátok a megítéléseteket? Vannak már előremutató jelek?
Vannak, mindenképpen. Ahhoz képest, hogy mi egy nehezített pályán dolgozunk, hiszen mikor felújítunk valamit, az is valamilyen szintű kellemetlenséggel jár az embereknek. Mindig kérdés, hogy miért épp akkor, miért épp úgy újítjuk fel. Viszont szerencsére rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a közösségi felületeinken, elsősorban az Instagramon és a TikTokon. Ez alapján pedig úgy néz ki, hogy ez a fiatalabb generáció jobban vevő az új típusú kommunikációnkra.
Sőt, már olyan visszajelzéseket is kaptunk, hogy például
„mindig mikor elmegyek egy munkaterület mellett, eszembe jut az egyik posztotok, és azóta teljesen máshogy gondolok rátok, jobban figyelek a közutasok biztonságára”.
”.Az ismertségünk pedig folyamatosan növekszik. Ez abból is látszik, hogy minden ami út, illetve úttal kapcsolatos probléma, azt most már hozzánk jelentik be, függetlenül attól, hogy valóban a mi kezelésünkben áll-e.
Az út igazából olyan az emberek szemében, mint az időjárás: ha esik az eső, az a hír, ha fúj a szél, az a hír, ha esik a hó, az a hír. Az utaknál is megvan ugyanez: ha épp felújítunk valamit, az a hír, ha pont nem, akkor pedig az. Körülbelül bármi, amit csinálunk, az érdekli a közvéleményt, hiszen egy mindannyiunk által használt infrastruktúráról van szó. Így pedig mindig van téma, amit kommunikálhatunk.
Ez az újfajta marketingkommunikáció egy új, nagyobb trendnek a része? Mintha egyre több régi, hagyományos hivatal kezdett volna el az utóbbi időben virális tartalmakat gyártani a közösségi médiában.
A bürokratikus hivatalok emberi arcai
Számos hagyományos közintézmény már a járvány előtt is számos humoros tartalommal örvendeztette meg a magyar internetezőket. Elég például a tetris challengere gondolni, melyben sorra vett részt a rendőrség, a mentősök, de még honvédség is. Azonban ezek a tartalmak sokak életébe igazán csak a járvánnyal robbantak be, hiszen ahogy az emberek egyre több időt voltak kénytelenek a képernyők előtt tölteni, úgy fedezhették fel az újabb virális tartalmakat is. Hogy csak egyet emeljünk ki, Györfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője még a TikTokon is felbukkant ekkoriban, méghozzá egy fia által készített videóban.
Azt persze senki sem mondta, hogy az online kommunikáció mindenkinek elsőre sikerülni fog. Erre adott példát a Budapesti Rendőrfőkapitányság is, amikor a nemzetközi nőnap alkalmából viccesnek szánt, azonban sokak által sértőnek talált, megbízható forrásokat nélkülöző érdekességeket osztottak meg a nőkről: „azt tudtátok, hogy a nők naponta átlagosan 13 ezer (!) szóval többet beszélnek, mint a férfiak? A nők életük során átlagosan 1 évet (!) töltenek el azzal, hogy eldöntsék, hogy mit vegyenek fel?” A posztot persze később korrigálták, de ahogy mondani szokás: az internet nem felejt.
Számos hagyományos közintézmény már a járvány előtt is számos humoros tartalommal örvendeztette meg a magyar internetezőket. Elég például a gondolni, melyben sorra vett részt a rendőrség, a mentősök, de még honvédség is. Azonban ezek a tartalmak sokak életébe igazán csak a járvánnyal robbantak be, hiszen ahogy az emberek egyre több időt voltak kénytelenek a képernyők előtt tölteni, úgy fedezhették fel az újabb virális tartalmakat is. Hogy csak egyet emeljünk ki, Györfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője még a TikTokon is felbukkant ekkoriban, méghozzá egy fia által készített .
Azt persze senki sem mondta, hogy az online kommunikáció mindenkinek elsőre sikerülni fog. Erre adott példát a Budapesti Rendőrfőkapitányság is, amikor a nemzetközi nőnap alkalmából viccesnek szánt, azonban sokak által sértőnek talált, megbízható forrásokat nélkülöző osztottak meg a nőkről: A posztot persze később korrigálták, de ahogy mondani szokás: az internet nem felejt.Igen, hiszen egyre többen fedezik fel, hogy aki aktívan használja ezeket a felületeket, az remek eredményeket tud elérni, szinte függetlenül attól, hogy milyen területről van szó. Sőt, kicsit talán az is mondható, hogy a többi állami céggel kicsit egymást is húzzuk. Kifejezetten figyelek arra, hogy az ő kommunikációjukba is beszálljunk, ha van valami kapcsolódási pont. Így pedig számos más terület képviselőivel is együtt tudunk működni, Instagramon volt már közös tartalmunk például a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, de még az Országos Meteorológiai Szolgálattal is.
Ez valóban egy új trend, de nem gondolom, hogy ez baj lenne. Épp ellenkezőleg, mivel így jól bele lehet látni a cégek belső működésébe.
Hasznos, ha ezek a hagyományosabb területek is jelen vannak a közösségi médiában, és az nem csak a kereskedelmi cégek játszótere marad.
(Címlap: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyik munkatársa útzáró bójákat szed össze az M44-es gyorsforgalmi út békéscsabai végpontjánál lévő turbó körforgalmi csomópontban a város határában 2020. december 11-én. MTI/Rosta Tibor)