Körforgásos gazdaság: élet a szeméthegyen túl

Magában foglalja az ipari ökológia, az ipari szimbiózis, és a zöld gazdaság célkitűzéseit. Kutatások igazolják, hogy azok a vállalatok, melyek áttértek a körforgásos gazdasági modellre, jelentősen felülmúlják eredményeikkel a hagyományosan működő versenytársaikat.

Kitörő népszerűség

A körforgásos gazdaság koncepciója nem új ötlet, és számos hasonló törekvést és irányzatot magában foglal, de jóval meghaladja ezek ismertségét és elfogadottságát, a formális keretei és a népszerűsítésére tett erőfeszítések miatt. A politikai döntéshozók gyorsan elköteleződtek az idea mellett, és ennek hatására a tudomány világa is nagy igyekezettel próbál válaszokat találni a még fennálló kérdésekre.

Innovatív célok

Úgy tűnik, hogy a körforgásos gazdaság egy jobban meghatározható alternatív modellt kínál a jelenlegi termelési és fogyasztási viszonyok között, mint hasonló társai. Ez a koncepció egy rendszerszintű megközelítés elfogadását jelenti a piaci folyamatok tervezésében és irányításában. Célja, hogy az erőforrásokat (anyagok, energia, víz, stb.) a lehető leghosszabb ideig használja és tartsa bent a rendszerben, minimalizálja a termelők nyersanyag szükségletét és a nem megújuló erőforrások felhasználását. Már a tervezésnél azt célozza, hogy a termék a használat után, szemét helyett, hasznos nyersanyaggá váljon egy másik termelési folyamatban.

Világszerte hódít

Kína már 2002-ben bevezette a körforgásos gazdaság fogalmát, de csak 2009-ben lépett hatályba a „körforgásos gazdaság előmozdításáról szóló törvény”, amelyet beépítettek a 11. (2006-2010) és a 12. (2011-2015) ötéves nemzetgazdasági és szociális tervbe. Azonban a fogalom a kínai politikában lényegében egyenértékű az ipari ökológiával. Tehát nem tekintő olyan átfogó strukturális tényezőnek, mint amennyire például az Európai Unióban. 2015-ben ugyanis az Európai Bizottság elindított egy cselekvési tervet, melyben 2019-re 54 intézkedést határozott meg. A körforgásos gazdaság lényeges eleme az Európai Zöld Megállapodásnak (European Green Deal) is, mely ösztönzi az erőforrások hatékony felhasználását és az új modellre való átállást. 

Mi sem maradhatunk ki

Bízhatunk tehát abban, hogy hamarosan a háztartási hulladék helyett, attól az ősi és örök vitától szabadulhatunk meg, hogy ki vigye ki a szemetet. Ehhez persze szükség lesz a társadalmi szemléletváltásra is, hogy a fogyasztás helyett ismét a hasznosság és a maradandóság legyen az érték. 

A cikk szerzője: Papp Helga