Arra készülhet a magyar állam, hogy belépjen a Big Data világába

A 21. század aranyának is szokás nevezni azt a felfoghatatlanul nagy adatmennyiséget, amit manapság mindannyiunk megtermel a különböző online aktivitásai, az egyszerű internetes böngészés közben is. Kétségtelen, hogy a Big Data korában felértékelődött a magunkról kiadott adatok fontossága, hiszen ezekre építkezve a mesterséges intelligencia (MI) alapú algoritmusok mindannyiunk hétköznapjaira kihatással vannak. Erre a helyzetre pedig – előbb vagy utóbb – az állami szabályozásnak is válaszolni kellett.

Óvatos első lépesek: a Mesterséges Intelligencia Koalíció

2018. május 18-án alakult meg a negyedik Orbán-kormány által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogutódjaként létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca – nevéhez hűen – már fennállásának első hónapjaiban felkarolta már akkor is igen forrónak számító mesterséges intelligencia témáját. Palkovics László miniszter kezdeményezésére még azév októberében létrejött a Mesterséges Intelligencia Koalíció; egy piaci szereplőket, egyetemi és tudományos műhelyeket, illetve szakmai és közigazgatási szervezeteket tömörítő fórum.

A kezdetben 78 tagszervezettel induló platform első tervei még meglehetősen távoliak és homályosak voltak, a konkrétumokról még keveset lehetett tudni. A fő cél az volt, hogy „hazánk az MI fejlesztések terén mihamarabb az európai élvonalba kerüljön”, és ebből persze a magyar vállalatok is profitáljanak, erősödjön ezáltal a versenyképességük.

Ahogy Palkovics akkoriban fogalmazott, „napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom, melyet intelligens, döntésképes robotok jellemeznek. Fontos, hogy ezen intelligens gépekhez hogyan viszonyulunk és milyen jogi, gazdasági válaszaink vannak az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre.” Ezek a hívószavak azonban úgy tűnik, elérték céljukat, hiszen mára már több mint 300-ra duzzadt a tagok száma, s minden bizonnyal tevékenyen zajlott a különböző szereplők közti közös gondolkodás.

Ennek pedig mára meg is lett a kézzelfogható eredménye, hiszen

Új idők új hullámai futnak át az optikai kábeleken

Amellett, hogy a bejelentésen olyan, már-már filmtörténeti ínyencségeket is láthattak az érdeklődők, mint a Palkovics Lászlóról készült, inkább bizarr, mintsem a mesterséges intelligencia tudásáról meggyőző rövid deepfake videó, rengeteg fontos irányvonalat is felvázoltak a felszólalók. Az elkészült 57 oldalas dokumentum pedig már számszerűsített, konkrét tervekkel is előállt.

Olyan kulcsszók köré épül a szöveg, mint például az „adatvezérelt egészségügy”, „adatalapú, személyreszabott energiaszolgáltatás” vagy épp az „adatvezérelt, szolgáltató állam”. Sőt, még a mezőgazdaság sem úszhatja meg a jövőt digitalizáció nélkül, hiszen a dokumentum szerint egy „innovatív, adatvezérelt, MI támogatott agrárgazdálkodás” a cél.

Azonban szép dolog a mesterséges intelligencia, de önmagában nem sokat ér. Ahogy Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, illetve a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője fogalmazott 2020 őszén: „ha a mesterséges intelligencia lesz a gazdaság motorja, akkor ehhez az adatvagyonunk az üzemanyag”.

Ahhoz pedig, hogy a mesterséges intelligencia és az ehhez kapcsolódó innováció lesz a hajtóerő a következő évtizedben, kétség sem fér.

A felismerés tehát adott: az adatvagyon a magyar gazdaság aranya is lehet a 21. században, ha a kormányzat megfelelően ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket. Ez persze semmiképp sem lesz könnyű feladat, de a már említett stratégia erre vonatkozóan is körvonalazza a formabontó magyar álláspontot.

Forradalmi gondolatok, melyek a világvezetővé tehetik a magyar gazdaságot

Ha ezt az elvet elfogadjuk, az rengeteg kaput nyithat ki a gazdaság számára a jövőben.

Ezeket az MI Stratégia is részletesen tárgyalja három főbb pillér megkülönböztetésével. Ezek közül az első az Adatpiac Platform létrehozása, mely megteremtené a lehetőséget a magánadatokkal történő piaci rendelkezésre. Ennek fő célja, hogy tudatosítsa minden szereplőben, hogy az adat ma már nyersanyag, és komoly gazdasági értéket is képvisel. Emellett létrejönne egy Közadatportál, melynek célja a „közszférában keletkezett, személyes adatokat nem tartalmazó adatkészletek megosztása, a rendelkezésre bocsátása” annak érdekében, hogy ez élénkítse a gazdaságot.

Ez a gyakorlatbon úgy valósulna meg, hogy a Közadatportál és az Adatpiac összekötésével biztosítanák az EU-s PSI-irányelv hatálya alá nem tartozó közadatok piaci alapú kereskedelmét.

Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár mindezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „Európában biztosan nem, de talán a világon sehol sincs rendesen megragadva az adatok gazdasági jelentősége, forgalomképessége”. Ez alapján tehát

Elméletben minden működik, de hogy muzsikál a gyakorlat?

2020 őszétől kezdve magasabb fokozatra kapcsoltak az események a nemzeti adatvagyon kiaknázását illetően. Szeptember 23-án egy kormányrendelet a Neumann Nkft.-t bízta meg a már korábban is említett Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatainak ellátásával. Ezzel létrejött a tervek gyakorlati megvalósításáért felelős szerv, melynek vezetője Gál András Levente lett, aki emellett a Digitális Jólét Program szakmai irányítója is. A tényleges működés megkezdése azonban még váratott magára; októberben is még csupán az új szervezet terveiről adott hírt az ITM.

Solymár Károly Balázs ekkor azt nyilatkozta, hogy „jelenleg különböző hatóságok számos adatkört gyűjtenek feladataik ellátásához, ez a nagy mennyiségű adatmennyiség más célokra is jó lehet. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a közadatbázisokat szervezett keretek közt megnyissa.” Gál András Levente pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

A tervezet az asztalon, a labda az Országgyűlés térfelén pattog

A nemzeti adatvagyonról szóló törvénytervezet végül 2021. február 9-én került benyújtásra az Országgyűlés elé Semjén Zsolt által, de az érdemi kidolgozó a Palkovics-minisztérium lehetett. Ez alapján már látható, hogy pontosan milyen keretek közt operálhat majd a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség.

Ezt aztán az ügynökség megvizsgálja, és amennyiben az igény teljesíthető (ezt majd a Nemzeti Adatvagyon Tanács bírálja el, mely miniszteri szinten dönt a kérdésekről és ad iránymutatást az ügynökség munkájához), úgy felkeresheti bármelyik közfeladatot ellátó szervezetet az adatok rendelkezésre bocsátása érdekében. Végül pedig az így felállított, anonimizált adatbázist az ügynökség – egy általa meghatározott ellenérték fejében – elemzés céljából a piaci szereplő rendelkezésére bocsátja.

Természetesen ha adatokról van szó, akkor megkerülhetetlen az adatvédelem illetve a közérdekű adatok témaköre. A törvénytervezet szövege szerint ezek egyike sincs veszélyben, mivel a törvény hatálya nem terjed ki a közérdekű adatokra, s bármilyen kiadott adatnak teljes mértékben anonimizáltnak kell lennie. Persze ezzel kapcsolatban sok múlik a gyakorlati megvalósításon, így a jövőben ez még számos politikai vita forrása is lehet.

A törvénytervezetet már tárgysorozatba vették, az Igazságügyi Bizottság valószínűsíthetően a jövő hét folyamán fog tárgyalni róla.

(Címlap: MTI/Balogh Zoltán)