Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Vang Ji kínai külügyminiszter ötven évvel az amerikai-kínai kapcsolatfelvétel után ismét egy észszerű, kétoldalú párbeszédet szorgalmazott.
A Kínával szembeni előítéletek és a gyanakvás elvetésére, valamint egy észszerűbb Kína-politika alkalmazására szólította fel az amerikai törvényhozókat Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn, egy Pekingben tartott külügyi fórum megnyitóján elmondott beszédében.
Vang felidézte: ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger akkori amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó kínai látogatásával évtizedeken át tartó szünet után megtört a jég a két ország közötti viszonyban. Hangsúlyozta: ötven évvel később ismét arra van szükség, hogy a két ország észszerű, és helyes döntést hozzon. A kínai külügyi tárca vezetője szerint ugyanis az elmúlt években Washington lényegében minden szinten megszakította a kétoldalú párbeszédet. Kiemelte mindazonáltal:
Vang reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél a lehető leghamarabb kiigazítja Kína-politikáját, eltörli a kínai termékekre kivetett büntetővámokat, visszavonja a kínai vállalatokat érintő, egyoldalú szankciókat, és felhagy Kína technológiai fejlődésének elnyomásával. A kínai külügyminiszter ezeket a lépéseket a kínai-amerikai együttműködés szükséges feltételeinek nevezte.
A fórumon szintén felszólaló Cuj Tien-kaj, Kína Washingtonban állomásozó nagykövete elmondta: a két félnek világos határvonalakat kell szabnia olyan érzékeny kérdéseket illetően, mint Tajvan, Hszincsiang és Tibet ügye.
Az amerikai-kínai kapcsolatokban az utóbbi években komoly feszültségek alakultak ki egyebek mellett a kereskedelmet, az emberi jogokat, Hongkongot, Tajvant, illetve Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseit illetően. Egyes megfigyelők szerint azonban a Joe Biden amerikai elnök vezette amerikai kormányzat nem fog jelentős változtatásokat végrehajtani Washington Kína-politikájában.
(MTI, borítókép: MTI/EPA/Reuters pool/Kato Isszei)