A gyors átállás sikerének okai
India 2016-ban tette meg az első lépéseket a demonetizációs politikájában, amellyel elég nagy port kavart a világban. Ez már akkor ösztönözte az újabb és hatékonyabb fizetési módok iránti igényt, azóta pedig csillagászati mértékben fejlődött ez a szektor. A sikerességhez az a kormányrendelet is hozzájárult, miszerint a digitális fizetések során a kereskedői diszkontráta értéke nulla, így érthetően rövid idő alatt sokan átálltak erre a modern módszerre.
Azonban nem csak a fizetésekről van szó ebben a kérdéskörben, hanem olyan makrogazdasági tényezőkről is, mint például a GST (goods and services tax – forgalmi adó) bevezetése, mely katalizátorként hatott a kiskereskedők átállására. Tehát elmondható, hogy míg néhány éve elképzelhetetlen lett volna a digitális fizetés, addig ma már – az indiai kormány hatalmas erőfeszítéseinek köszönhetően – a formális pénzügyek meghatározó részévé vált.
Míg a hagyományos módszerek során csak meghatározott eszközökkel mérhetjük fel az üzleti hatékonyságunkat, addig a Fintech rendszereken keresztül számos új és kreatív üzleti modellt alkalmazhatunk.
Az akvizíciós stratégia és a járvány következményei pedig tökéletes receptnek bizonyultak ahhoz, hogy egyre több nagyvállalat vezesse be a digitális fizetést elsődleges megoldásként. A növekedés pedig számokban is kimutatható – arányos V-alakban nőtt a rendszerhez csatlakozott vállalatok száma, így mondhatni, 2020-ban nem unatkozott senki ebben a szektorban.