Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk az évről évre növekvő szakemberhiánnyal, 2015-ben ez a szám még csak 22 ezer volt, közölte az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért).
A közlemény szerint egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) részeként elvégzett kutatásban 3140 céget, 2159 informatikust, 1785 középiskolás és 2170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, valamint csaknem 11 ezer álláshirdetést elemeztek.
A keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapították, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen és a mostani trendek alapján két év múlva akár 26 ezer is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. Miközben a különböző képzési rendszerek a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra.
Arra is rámutattak, hogy az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek azonban nem elegendőek az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltatók kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaznak, vagy kivárnak a tervezett fejlesztéssel.
Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is: a megkérdezett informatikusok 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada pedig a külföldi munkavállalást is megfontolná.
Az IVSZ közölte, a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség, ennek érdekében komplex javaslatcsomagot dolgoznak ki.
A közlemény idézte Vinnai Balázst, az IVSZ elnökét, aki elmondta, az egyetemi IT-képzések, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. Ezen felül az is fontos, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyék az informatikusok számára a Magyarországon, illetve a pályán maradást.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Sőt, hiába ígérte, hogy szakít az óbaloldallal, a nevek nem ezt mutatják.
Semmilyen mezőgazdasági végzettsége nincs a Tisza Párt legújabb agrárszakértőjének, aki a magyar termelőket is csimpánzokhoz hasonlítja.
A Spiegel által megkérdezett szakértő szerint is vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes letérni „a járt útról”.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Mik a leggyakoribb internetes csalások? Hogyan szúrjuk ki, ha valaki be akar húzni minket a csőbe? Mit tegyünk, ha mégis elővigyázatlanok voltunk, és komolyabb kár ért minket? Többek között erről kérdeztük azt az informatikust, aki nemrég egy ismert cigányvendéglősnek is segített visszaszerezni közösségi oldalait.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
