Miért fontos a földrajz a gazdasági és geopolitikai folyamatok megértéséhez?

A 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak, így az elemzésükhöz és megértésükhöz is új eszközökre van szükség. A szerző korábbi, szakmai sikerkönyve, a „Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe” folytatásaként megjelenő „Geofúzió” című könyvében a geofúzió módszerével vizsgálja a korszak mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit és stratégiáit. 

Az általa bevezetett fogalom, a „geofúzió” a világ komplex jelenségeinek térbeli összefüggéseire utal. A geofúzió a hálózatok geopolitikája, és egyben a geopolitika hálózata, a földrajz fúziója a közgazdaságtannal, a társadalomföldrajzzal, a hálózatkutatással és a természettudományokkal. A csomópontokba szerveződő, hálózati térképek segítségével pedig kirajzolódik világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. 

A „Geofúzió” című könyv az alábbi kérdésekre keresi és adja meg a választ: Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan térképezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia és milyen jelentőséggel bír ez az eurázsiai fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket?

A szerző, most megjelenő új könyvébren bemutatja a földrajz és a geopolitika kapcsolatrendszerét és azokat a geopolitikai tényezőket és struktúrákat, melyek segítségével megérthető a 21. század többközpontú gazdasági és geopolitikai világrendje. A Geofúzió című könyvből azt is megtudhatjuk, miért tekinthető jelen világunk a geoökonómia korszakának, a technológia, a városhálózatok és a hosszú távú, fenntartható növekedésre építő Eurázsia korszakának. Epilógusként pedig elemzést ad arról, hogyan változtatta meg a Covid19 járvány a világot. 

Meglátása szerint a nemzetállamok szerepe ugyanolyan fontos lesz, mint a nemzetállamokon belül található globális városok szerepe. Többközpontú világban élünk, ahol a két legfontosabb geopolitikai szereplő, Kína és az Amerikai Egyesült Államok mellett fontos szerepe van a regionális központoknak és különösen az olyan kaputérségeknek, mint Közép-Ázsia, a délkelet-ázsiai ASEAN-országok vagy térségünk: Kelet-Közép-Európa. Egy 500 éves „atlanti korszakot”, egy új, eurázsiai korszak vált fel, melyben az összekapcsolt Eurázsiának, mint szuperkontinensnek egyre fontosabb szerep jut. 

A globális városok versenyképességi eredményei alapján 64 globális várost, ún. „fúziópoliszt” határozott meg. A globális városok új versenyképességi sorrendjében: Szingapúr; Hongkong–Sencsen–Kanton (Gyöngy-folyó deltája); Tokió; London; New York; Párizs; Szöul; Sydney; Rotterdam, Torontó; Sanghaj; San Francisco, Los Angeles és Peking foglalják el a vezető helyeket. Ez a rangsor újfajta abból a szempontból, hogy hangsúlyosan figyelembe veszi a megatrendek alapján a tudás, a technológia, az összekapcsoltság, a globális gazdasági világrendben betöltött központi szerepköröket, de ezek mellett az élhetőségre, a sokszínűségre, a kultúrára, az oktatásra, a biztonságra, az okosvárosi megoldásokra is reflektál – hangsúlyozza a szerző.