Szakértők szerint jó irány az 5 százalékos lakásáfa, de hosszabb időszakra volna szükség

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki jelentése szerint az első három negyedévben 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az emelkedésben több tényező is szerepet kapott. Egyrészt, hogy sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be, másrészt az is, hogy az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért sok építtető igyekezett befejezni az építkezést. Hozzátette: a friss adatokból az is látszik, hogy a vidéki lakásátadásoknak köszönhető a növekedés, hiszen Budapesten 4,1 százalékkal 2420-ra csökkent az átadott lakások száma, míg a megyei jogú városokban, a kisebb vidéki városokban és a községekben 19-48 százalékos növekedés volt.

Megjegyezte, hogy

az első háromnegyed évben alig több mint 17 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami közel 40 százalékos visszaesés éves szinten, és 2016 óta a leggyengébb adat.

A szakértő szerint a lakásépítési kedv 2021-ben elmozdul a mélypontról, mert jövőre ismét a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat. Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is 5 százalékos áfával lehessen értékesíteni, így

Balogh László szerint.

Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke is azt emelte ki, hogy a csökkentett áfa újbóli bevezetése és az általános forgalmi adó visszaigényelhetősége új lendületet ad a lakásépítési szektornak. Hozzátette: óriási szükség van az 5 százalékos áfa-kulcsra, ám azt nem ideiglenesen, hanem hosszú távon kellene alkalmazni. „A viszonylag rövid időszakra történő bevezetés miatt a kivitelezési kapacitások iránt újra felerősödő verseny a kivitelezési költségek, így a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ezzel szemben az alacsonyabb adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával, hiszen amikor 2016-ban bevezették az 5 százalékos áfát, a lakásfejlesztések volumenének jelentős növekedéséből és ennek közvetett hatásaiból származó adóbevételi többlet ellensúlyozta az áfakulcs csökkentéséből származó kiesést„ – fogalmazott.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület az MTI-hez eljuttatott kommentárjában ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy az idén elinduló rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5 százalékos áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0 százalékos lakásépítési, lakásvásárlási hitel – tették hozzá.

Megjegyezték, hogy a lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. A 2019-ben épült mennyiség ennek a fele, az eddigi 2020-as adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen a lakásállományhoz képest és népesség arányosan is. Ezért is fontos, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (mintegy 20 ezer lakás/év) – fogalmaztak.  Az egyesület szerint

 legyenek lakásépítési, felújítási célszámok, ami hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez, emellett úgy vélik, a ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai.

(MTI)