Soros pénzbüntetéssel zsarolná ki a bevándorlók befogadását Gulyás szerint

Gulyás Gergely leszögezte: Soros Györgytől „semmilyen kioktatást nem tudunk elfogadni”.

Közlése szerint Soros egy cikkében úgy fogalmazott: fel kell lépni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, és aki nem fogad bevándorlókat, azt pénzügyileg kell szankcionálni.

Magyarország azonban kitart amellett, hogy maga határozhatja meg, kivel kíván együtt élni és kivel nem. Maga dönthet arról, hogy a migrációt elutasítja vagy sem, a polgárok pedig már népszavazáson és országgyűlési választáson is világosan döntöttek erről – mondta a miniszter.

Hozzátette: a magyar ellenzék Soros Györgyhöz feltűnően hasonló állásfoglalást tett közzé és most újra esélyt lát arra, hogy a bevándorlást Magyarországra kényszerítse, s miután ezt választáson nem tudta elérni, most Brüsszelbe kapaszkodva próbálja. Magyarország azonban nem enged a zsarolásnak.

Jelezte, Soros volt az, aki 1992-ben bedöntötte a fontot, 6 milliárd font kárt okozva az angol adófizetőknek, a német újraegyesítés után a márka ellen spekulált, 2008-ban megkísérelte tönkretenni az OTP-t, s ő az, aki ellen a brit belpolitikába való beavatkozás miatt büntetőeljárás folyik a Brexit-kampánnyal összefüggésben.

Kitért arra is: a magyar gazdaság tartópillérei kellően erősek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet miatti hiány magas lesz, de 10 év polgári kormányzás során az ország 20 százalékkal csökkentette az államadósságot, így most van miből hitelt felvenni.

Rámutatott: Magyarország jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak a hétéves uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot, ugyanis a jogállami kritériumok nem világosak. Az unióban jelenleg az minősül jogállamnak, amely beengedi a bevándorlókat, a jogállami viták pedig éppen a bevándorlással kezdődtek.

Magyarország elkötelezett a jogállami értékek iránt, fontosnak tartja a szólás-, vélemény-, gyülekezési és sajtószabadságot, valamint a bírói függetlenséget. Ezek pedig ma Magyarországon legalább annyira, vagy még inkább garantáltak, mint Nyugat-Európában, és sokkal jobban állnak, mint a baloldali kormányzás idején, például amikor 2006-ban békés tüntetőket vertek véresre. Az EU akkor csak annyit mondott, hogy ez belpolitikai kérdés – emlékeztetett a miniszter.

„Tőlünk nem kell félteni a jogállamot”, itt azonban nem a jogállamról van szó, hanem arról, hogy a bevándorlás ügyében az uniós fő vonallal szemben álló államokat hogyan lehet térdre kényszeríteni, hogyan lehet velük zsarolással elfogadtatni a migrációt – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Az EU mentőcsomagjával „mi kezdettől fogva nem értettünk egyet”, mert a közös hitelfelvétel veszélyes. Ha ugyanis valamelyik állam csődbe megy, az általa felvett hitelekért Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia. Ennek ellenére az európai szolidaritás jegyében elfogadtuk a mentőcsomagot, de elfogadhatatlan, hogy további zsarolással próbálják meg Magyarországot bevándorlási politikájának megváltoztatására kényszeríteni. Erre Magyarország nemet fog mondani, márpedig az uniós költségvetés és mentőcsomag elfogadására Magyarország hozzájárulása nélkül nincs lehetőség – figyelmeztetett Gulyás Gergely.

A miniszter kérdésre válaszolva emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök már megvétózta az uniós költségvetési jogalkotási csomagot. Úgy értékelt: a javaslat jelen formájában a mentőcsomag életbelépésének nulla az esélye.

Megjegyezte: az EU több mint 7 évtizedes történelmében eddig soha nem akartak pénzügyi kifizetéseket a pénzügyi érdekek védelmén túl más érdekekkel összekötni. A korrupciós vádakat hazugnak nevezve kiemelte: a magyar kormány lényegesen szigorúbb szabályokat is támogatna az EU-s pénzek elköltésével kapcsolatban.

Magyarország számára az a legfontosabb, hogy amilyen módon lehet, segítsenek a déli államoknak. „Akár holnap is oda lehetne adni a pénzt a déli államoknak” – mondta a miniszter, kiemelve: ehhez viszont az kell, hogy ne zsarolják Magyarországot azzal, módosítsa bevándorláspolitikáját. Hozzátette: „ha van olyan technikai megoldás, ami nem köti a bevándorlás engedélyezéséhez a pénzek kifizetését, akkor mi örömmel állunk rendelkezésre”.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ha az EU-tagállamok együtt vesznek fel hitelt, annak nulla százalék körüli lehet a kamata, a veszély ugyanakkor az, hogy ilyen esetben más országokért is felelősséget kell vállalni.

Leszögezte: Magyarország pénzügyileg „biztos lábakon áll”. Uniós költségvetésnek is kell lennie előbb vagy utóbb, hogy ez fél, egy, másfél vagy két év, nem tudni. Azt mondta: ha nincs megállapodás, az előző költségvetés számai alapján kell a következő évit megtervezni, így az eddig finanszírozott programokra ebben az esetben is van pénz.

Felmerült az is, hogy Donald Tusk néppárti (EPP) elnök nyilatkozata után kizárhatják-e a Fideszt a néppártból. Gulyás Gergely erre idézte Tusk 2018-as nyilatkozatát, miszerint „Lengyelország az EU költségvetéséből történő finanszírozásának a jogállamiságtól való függővé tétele kockázatos és rossz irányba mutat”. Akkor arról is beszélt: az EU-s költségvetési pénzeket nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve: ha az EPP elnöke következetes, „akkor a jelenlegi magyar álláspontot támogatók között tudhatjuk”.

A miniszter szerint a magyar ellenzék „arrogáns”. Úgy fogalmazott, „ahhoz, hogy valaki a baloldali listára felkerülhessen, rágalmazás- és becsületsértés-cunamit kell indítani a kormány ellen”.

(MTI)