Kitért arra is: a magyar gazdaság tartópillérei kellően erősek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet miatti hiány magas lesz, de 10 év polgári kormányzás során az ország 20 százalékkal csökkentette az államadósságot, így most van miből hitelt felvenni.
Rámutatott: Magyarország jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak a hétéves uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot, ugyanis a jogállami kritériumok nem világosak. Az unióban jelenleg az minősül jogállamnak, amely beengedi a bevándorlókat, a jogállami viták pedig éppen a bevándorlással kezdődtek.
Magyarország elkötelezett a jogállami értékek iránt, fontosnak tartja a szólás-, vélemény-, gyülekezési és sajtószabadságot, valamint a bírói függetlenséget. Ezek pedig ma Magyarországon legalább annyira, vagy még inkább garantáltak, mint Nyugat-Európában, és sokkal jobban állnak, mint a baloldali kormányzás idején, például amikor 2006-ban békés tüntetőket vertek véresre. Az EU akkor csak annyit mondott, hogy ez belpolitikai kérdés – emlékeztetett a miniszter.
„Tőlünk nem kell félteni a jogállamot”, itt azonban nem a jogállamról van szó, hanem arról, hogy a bevándorlás ügyében az uniós fő vonallal szemben álló államokat hogyan lehet térdre kényszeríteni, hogyan lehet velük zsarolással elfogadtatni a migrációt – jegyezte meg Gulyás Gergely.
Az EU mentőcsomagjával „mi kezdettől fogva nem értettünk egyet”, mert a közös hitelfelvétel veszélyes. Ha ugyanis valamelyik állam csődbe megy, az általa felvett hitelekért Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia. Ennek ellenére az európai szolidaritás jegyében elfogadtuk a mentőcsomagot, de elfogadhatatlan, hogy további zsarolással próbálják meg Magyarországot bevándorlási politikájának megváltoztatására kényszeríteni. Erre Magyarország nemet fog mondani, márpedig az uniós költségvetés és mentőcsomag elfogadására Magyarország hozzájárulása nélkül nincs lehetőség – figyelmeztetett Gulyás Gergely.