„Az oroszok nagyon éhesek, őket kell kiszolgálni” – életének 99. évében elhunyt az egyik legnagyobb magyar közgazdász

Gazdasági reformprogramoktól az új közgazdaságtanig

Azt írták: Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája „a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ívelt”.

Kopátsy Sándor 1922-ben született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is programot dolgozott ki.

Az 1956-os forradalom alatt Kopátsy Sándor a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. Később dolgozott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, majd alapítója és első igazgatója volt a Pénzügykutató Intézetnek.

Az 1960-es években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak. A rendszerváltás után két évig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja, 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának elnöke volt, majd Matolcsy György tanácsadójaként dolgozott.

Csaknem 30 könyve jelent meg, hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén – emlékezett a Magyar Közgazdasági Társaság Kopátsy Sándorra, a társaság életműdíjának kitüntetettjére.

Új Közgazdaságtan, a minőség társadalma címmel 2011-ben jelent meg közgazdasági életművét összefoglaló könyve az Akadémiai Kiadónál.

Kilencvenévesen még Matolcsynak adott tanácsokat

„Kopátsy Sándort sok mindenért tiszteljük: például ő hívta életre a korábban fontos szerepet játszó pénzügyminisztériumi háttérintézményt, a legendás Pénzügykutatót. Biztosan sokan emlékeznek még Doktor Agyra, aki a Magyarázom a mechanizmust című rajzfilmsorozat hőseként ismertetett meg egy országot piacgazdasági, és általában közgazdasági fogalmakkal, gondolatokkal. Kopátsy Sándor 30 könyvet írt, amelyek többsége közgazdasági, de hősei között szerepel Ady és Kádár János éppúgy, mint a jelenlegi miniszterelnök. Néhány évvel ezelőtt – saját megfogalmazása szerint –

Kopátsy Sándor sok éven át nagyon sok közgazdasági társasági rendezvényen szerepelt: például előadója volt az 1995. évi miskolci vándorgyűlésnek, többször is ő tartotta a záró előadást a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján – mindig elvarázsolva az ifjú kollégákat eredeti gondolataival, meghökkentő meglátásaival, sajátos javaslataival” – mondta el Kopátsyról 2015-ben a Magyar Közgazdasági Társaság akkori elnöke, Kovács Árpád.

Hiba volt beszántani a magyar ipart

„Mindig is azt vallottam, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nagy hibát követtek el, amikor rosszul kezelték a veszteséges vállalatokat, s felszámoltak mintegy kétmillió munkahelyet.

Kutatásaim során úgy találtam, a vállalatbezárások összességében rontották a költségvetés helyzetét. Az ugyan igaz, hogy a veszteséges cég nem hozott hasznot, de fizette a bér- és egyéb költségeket az államkasszába, míg ha elbocsátotta az embereket, akkor az államnak kellett fizetnie a segélyeket és járandóságokat. Arról a kárról ne is beszéljünk, hogy

Miskolcon élek, s tudom, hogy például Borsod megyében volt a legnagyobb a vagyonvesztés az országban. Egyszerűen rosszul mértük fel a munkaerő értékét. Ezen a téren valóban sokat léptünk előre” – vélekedett arról a korszakról, amikor a neoliberális gazdasági elveket követve hazánk csaknem felszámolta saját iparát.

A gyermeknevelés minősége is fontos

„Ma már a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt a mennyiség helyett. Tudomásul kell venni, hogy a versenyképesség javítása, a gazdasági felzárkózás elképzelhetetlen kiművelt emberfők nélkül. Ezért javaslom azt, hogy a nyugdíjak és a gyermeknevelési támogatások megállapításánál vegyék figyelembe a gyermeknevelés minőségét is” – tette hozzá a Növekedés.hu-nak, kiemelve, hogy olyan nyugdíjrendszert javasolna, „ahol a járadék nagysága a gyermeknevelés értékétől függ. A mai családpolitika legnagyobb hibája, hogy csak a gyerekszámhoz köti a juttatásokat. Pedig tisztázni kellene azt is, hogy egy gyermek milyen életkörülmények között nő fel, milyen iskolákat végez el, s felnőve mekkora hasznot tud majd hajtani a társadalomnak.”

Csökken a neoliberalizmus befolyása Nyugaton

„Nem véletlen, hogy a neoliberális gazdaságpolitikával, dogmákkal elégedetlen közgazdászok az év elején kiszögezték 33 tézisből álló kiáltványukat a világhírű London School of Economics kapujára. 

és még inkább ez várható Kína felemelkedésével. Munkásságom alapján nyilvánvaló, hogy jómagam sem vagyok a liberálisok híve” – nyilatkozta Kopátsy. A közgazdaságtan reformációját kezdeményező kiáltványról egyébként elsőként a Makronóm számolt be a hazai sajtóban.

Az Orbán-kormány olyan, mint a hazai társadalom: konzervatív, nemzeti, kissé klerikális és arisztokratikus. A liberális gazdaságpolitika vesztét épp az okozta, hogy hívei nem vették figyelembe az ország adottságait” – nyilatkozott a közgazdász.

Azt is hangoztatta, hogy szerinte hazánknak nem érdemes bevezetnie az eurót: 

Teljesen más a pénzügyi kultúra ezekben az országokban. Egy német pár tized százalékpontos előnynél más bankhoz megy, a görögök pedig viszik a hitelt anélkül, hogy megnéznék a kamatot.”

Kopátsy egyszerre volt közgazdász, író, tudós és történész – talán ezért sem értették mindig a liberális közgazdasági főáram képviselői. Az Index cikke ugyanakkor megjegyezte, hogy a sok esetben meglepő, nem szokványos felvetéseiről ismert közgazdász a mai napig köztiszteletben áll jobb és baloldalon egyaránt.

A mostani kormánynak végre van döntési szabadsága

Az elmúlt húsz évben ugyanis a legnagyobb hiba az volt, hogy a pártok közötti harcok miatt nem lehetett véghezvinni komolyabb lépéseket. Mindig volt, aki megakadályozta az előremutató intézkedéseket. Húsz évvel ezelőtt azt mondtam, hogy kétszáz évnek kell eltelnie, mire a magyar társadalom olyan kormánynak ad mandátumot, amelynek legalább kétharmados többsége van. (...) Most minden adva van, hogy a kormány saját elképzeléseinek megfelelően alakítsa ki a gazdaságpolitikáját. Nincs igazán mitől, kitől félnie, az SZDSZ és az MDF lekerült a porondról, ráadásul a kormánypárt ellenfelei sem egy oldalon vannak, tehát azok sem fogják összpontosítani erőiket. Ez egy kényelmes helyzet, az a kormány, amelyik nem fél, képes lehet jó megoldásokra” – mondta az Origónak 2010-ben az akkor 89 éves szakértő.

Aki tartósan nem dolgozik, kártékonnyá válik

„Egyértelmű, hogy világgazdasági szinten amíg a távol-keleti munkaerő olcsóbb és igénytelenebb, addig nem rúghat labdába Amerika vagy Európa. Magyarországon annyival rosszabb a helyzet, hogy több mint 1 millió a munkanélküli, közülük sokan nem is akarnak dolgozni. Elzüllöttek, iskolázatlanok, megelégszenek azzal, hogy az állam eltartja őket és pont. Őket nem akarja olyan foglalkoztatni, aki tőkét pumpál a gazdaságba. Velük van tehát a legnagyobb baj:

A közgazdaságtan csak azt a munkát értékeli, ami a munkaadónak is jövedelmet hoz, azzal viszont nem számol, hogy a munkanélküliség óriási társadalomromboló erő. Amíg nem lesz több százezerrel vagy egymillióval több munkahely, addig a költségvetés és a gazdaság sem lesz rendben, ez biztos” – vélekedett a munkapiaci helyzetről 2010-ben.

A nehezen foglalkoztatható tömegek jövőjét a mezőgazdaságban látta. Úgy vélte, vissza kell szereznünk a piacainkat, például

Ehhez egyfajta öntözési forradalomra lenne szükség a magyar mezőgazdaságban.

Börtönbe azokkal, akik engedték a devizahitelezést?

„Ha rajtam múlna, akár a börtönt sem tartanám túlzásnak azoknál, akik engedték, hogy elszaladjon a devizahitelezés.

még akkor is, ha az olcsóbb.  Ráadásul az elmúlt húsz évben nem voltunk olyan helyzetben, hogy költekezzünk, takarékoskodni kellett volna és persze most is”  – mondta Kopátsy.

Nem kell túlgondolni a dolgokat

„Csak olyan mélységeket érdemes a napi gyakorlat számára feltárni, amelyek nem sokkal haladják meg a tudományág átlagos színvonalát. Különben éppen a gyakorlat emberei nem értik meg” – idézték lapok Kopátsy egy írását, ami a jó értelemben vett közérthetőség fontosságát hangsúlyozta.

*

(MTI, Makronóm. Címlapkép: Schmitt Pál köztársasági elnök átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést Kopátsy Sándornak, a közgazdaságtudomány doktorának, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadójának a Parlament kupolacsarnokában az augusztus 20-a alkalmából tartott ünnepségen. Mellettük áll Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. MTI Fotó: Beliczay László)