A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet – írja az Mfor, Matolcsy György jegybankelnöknek egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszára hivatkozva.
A lap megjegyzi, „jó érzékkel döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetősége, hogy devizatartalékából aranyat vásárol. Méghozzá jelentősebb mennyiséget, 28,5 tonnát, amellyel addigi készlete megtízszereződött, 3,1 tonnáról, 31,5 tonnára. A lépés jelentőségét mutatja, hogy 2018-at megelőzően 32 éve, 1986-ban vásárolt utoljára az MNB sárga nemesfémet, amelynek következtében akkor immár több mint 60 tonna felett diszponált.”
„Ám ezen nagyon rövid idő alatt,
a nyolcvanas évek végétől 1992-ig terjedő időszakban csaknem teljes egészében túladott a hazai bankok bankja,
a korábbihoz képest jelképesnek tekinthető mennyiséget, 3,1 tonnát tartott meg. Az ezért kapott devizát alapvetően biztonságos, likvid és magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette” – emlékeztet a portál.
2018 októberében döntött a Monetáris Tanács a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva az aranytartalék jelentős növeléséről, aminek eredményeként 28,5 tonna aranyat vett az MNB. Ezt az aranyat ráadásul itthon, Magyarországon tárolják, összhangban az elmúlt évek trendjeivel, hiszen a közelmúltban egyre több ország növelte és vitte haza aranytartalékát.
Miközben a 444 azt az álhírt terjesztette 2017-ben, hogy „Matolcsyék lenullázták Magyarország aranytartalékát”,
az a vásárlás eredményeként 31,5 tonnára emelkedett. Ezzel épp megtízszereződött a hazai aranytartalék, ami kezdetben mintegy 1,24 milliárd dollárt ért, mivel egy uncia (1 uncia=31,1035 gramm) arany mintegy 1230 dollárra rúgott, s a következő hét hónapban ez az árfolyamszint nemigen változott. 2019 májusától viszont már drágulás kezdődött és egy év alatt csaknem 40 százalékos mértékben. Így idén május végén már közel 1700 dollárt ért az arany unciája, így az MNB alig másfél év alatt 460 millió dollárt keresett – ismertetik.
„Az MNB még a tavaly év végi 1520 dolláros árfolyam alapján tette közzé, hogy közel 140 milliárd forintot kaszált a sárga nemesfémen, ez tette ki a 254,7 milliárdos 2019-es nyeresége jó részét, amit osztalékként befizetett az állami költségvetésbe” – teszi hozzá az Mfor.
Az előrelátó, jó időzítésű gazdaságpolitikai döntések tehát az ország sérülékenységét is csökkentették, válságálló képességét növelve, hiszen a hozam a magyar költségvetést gyarapítja.
Magyarország lényegében az évtized áremelkedése előtt vette vissza az aranytartalékát.
A balliberális szakértők mindent eladnának, ami fénylik
A régi közgazdaságtani szemléletet képviselő hazai balliberális közgazdászok szerint az arany nem fontos. Miután „az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár” a HVG-ben. Mint arra Hoffman Mihály, az MNB igazgatója rámutatott, „sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.
Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.
Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták. Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi „szuper téves rombolásnak”.
Azt a szuperállampapírt, amelyről mára bebizonyosodott, hogy a hazai önfinanszírozást nagyban segítette, ugyanolyan jó időzítésű programként, mint a devizahitelek forintosítása vagy az aranytartalék növelése, hiszen épp az önfinanszírozási program meghirdetését követő évben érkezett a világba a koronavírus-járvány, de ekkorra Magyarország közpénzügyekben már szinte felzárkózott Dániához és Svédországhoz. Úgy tűnik, ha a balliberális szakértők tanácsainak az ellentétét teszi a magyar gazdaságpolitika, az az esetek többségében nagyban erősíti a magyar gazdaságot.
(MTI/Koszticsák Szilárd)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
A jegybank hamarosan távozó elnökét Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatainak előmozdítása miatt érte a kitüntetés.
Az arany világpiaci ára meredeken emelkedett az utóbbi időben, október végére unciánként 2754 dollárra (grammonként 88,5 dollárra) kúszva fel. Ennek hatására a kínai kiskereskedelemben az aranytermékek ára grammonként meghaladta a 800 jüant (112 dollár). Ez a jelentős drágulás a kínai ékszerboltokat is sújtja, hiszen a vásárlók nem szívesen fizetnek ilyen magas összeget. Korábban a kínai fogyasztók jellemzően sok aranyat – főként ékszert, nem pedig befektetési aranyat – vásároltak, ám az új árak mellett ez a kereslet most érezhetően csökkent.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően lépett a jegybank, amit a kedvező inflációs folyamatok, valamint az EKB és a Fed monetáris politikája is támogatott. Várhatóan decemberben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
Milyen csodás ez a nap.
A magyar válogatott csapatkapitánya nem felejtette el ígéretét.
