Jó volt Orbán megérzése, folytatódott az aranytartalék felértékelődése

A balliberális szakértők mindent eladnának, ami fénylik

A régi közgazdaságtani szemléletet képviselő hazai balliberális közgazdászok szerint az arany nem fontos. Miután „az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár” a HVG-ben. Mint arra Hoffman Mihály, az MNB igazgatója rámutatott, „sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.

Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.

Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták. Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi „szuper téves rombolásnak”. 

Azt a szuperállampapírt, amelyről mára bebizonyosodott, hogy a hazai önfinanszírozást nagyban segítette, ugyanolyan jó időzítésű programként, mint a devizahitelek forintosítása vagy az aranytartalék növelése, hiszen épp az önfinanszírozási program meghirdetését követő évben érkezett a világba a koronavírus-járvány, de ekkorra Magyarország közpénzügyekben már szinte felzárkózott Dániához és Svédországhoz. Úgy tűnik, ha a balliberális szakértők tanácsainak az ellentétét teszi a magyar gazdaságpolitika, az az esetek többségében nagyban erősíti a magyar gazdaságot.