Minden szakmunkás minimálbéres dolgozó után havi 71 ezer forintról mond le az államkassza

Az elmúlt két hét gazdaságvédelmi intézkedései csaknem 90 milliárd forintot hagynak a magyar gazdaságban, emlékeztetett az államtitkár hozzátéve, hogy a kormány jelenleg minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő csomagján dolgozik.

A gazdaságvédelmi intézkedések közül a nehéz helyzetbe került cégek négyhavi járulékmentességét emelte ki. Közölte, az azonnali segítségre szoruló mintegy tizenhárom ágazatban, így a turizmusban, a taxis és belvízi személyszállításban, a vendéglátó-, szórakoztató-, média- és filmiparban tevékenykedőkre, továbbá a szerencsejáték-, előadóművészi, rendezvényszervezői, fizikai közérzet javító és sportszolgáltatást nyújtó gazdálkodókra, speciális szabályokat hozott a kormány. Ezekben az ágazatokban márciusra, áprilisra, májusra és júniusra vonatkozóan a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül pedig kizárólag a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni 7710 forintos legmagasabb összegben, sorolta az adóügyi könnyítéseket az államtitkár.

Tállai András leszögezte: az adócsökkentés jelentős segítséget nyújt a koronavírus-világjárványnak leginkább kitett gazdasági szereplőknek. Az államkasszának nem kell megfizetni a 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást, illetve a munkavállalótól is csak a személyi jövedelemadót, illetve maximum 7710 forint járulékot kell levonni. Így egy szakmunkás minimálbért kereső munkavállaló után mintegy havi 71 ezer forintról mond le a költségvetés azért, hogy megvédje az érintett szektorban dolgozók munkáját, magyarázta.

tért ki a jogi szabályozásra az államtitkár. A koronavírus világjárvány hatásának leginkább kitett mintegy tizenhárom ágazatban tevékenykedőknél nem a papír (vagyis a bejelentett tevékenység) számít, hanem az elmúlt fél évben valójában és ténylegesen végzett tevékenység. Így például nem mérvadó az, hogy szerepel-e a cég társasági szerződésében vagy más nyilvántartásában a járulékkedvezményre jogosító tevékenység vagy sem. Csak az számít, hogy a március 24-ét megelőző hat hónapban melyik tevékenységből szerezte a vállalkozás a legtöbb bevételét. A mentesség akkor jár, ha az úgynevezett tényleges főtevékenységből származó összeg meghaladta az összbevétel harminc százalékát, és ha a tevékenységi kör a járulékkedvezményre jogosító tevékenységek között szerepel, húzta alá az államtitkár.

Tállai András elmondta, hogy a négyhavi járulékmentesség nemcsak az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozókat és cégeket érinti, hanem a kivásokat is, hiszen a járulékkedvezménnyel érintett kivások esetében a kisvállalati adó alapjába nem kell beleszámítani a személyi jellegű kifizetések összegét.

(MTI)