Kifakadt a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője: a nemzetállamok leradírozása zajlik az EU-ban
A Transparencyről és az Átlátszóról írt jelentésük is szóba került a Bayer Showban a Lánczi Tamással való beszélgetésben.
A korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól.
„A feketegazdaság és mindennapi visszaélések elleni törekvések sikeréről nem csak anekdoták szólnak, hanem több korrupcióval foglalkozó szervezet és szakértő is elismeri. A Transparency International a legutóbbi országjelentésében kitért a hétköznapi korrupciós ügyek visszaszorulására. Az elemzés szerint ritkábban fordul elő rendőrségi vesztegetés, tisztult az üzleti szektor működése az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online pénztárgépek bevezetése, valamint a kormányablakok és -hivatalok rendszere javított az ügyintézési folyamatok átláthatóságán. Hasonló megállapításokat hallhattunk compliance-tanácsadással foglalkozó szervezetektől és szakértőktől is, elemzéseik szerint Magyországon az úgynevezett kis korrupció visszaszorult. Mindez már az évtized közepén is érzékelhető volt, az adózási rendszer átalakításának, a bevételek eltitkolásának visszaszorításának és bizonyos munkaerőpiaci intézkedéseknek köszönhetően.
Arról azonban szó sincs, hogy a gazdaságfehéredés a 2010-es évek újdonsága lenne Magyarországon, ahogy arról sem, hogy egyedülálló folyamat lenne a régióban. Sőt, az IMF kutatóinak becslése szerint
2015-ig valójában a válság előtti szintre sikerült visszaszorítani a feketegazdaság jelentőségét.
A változások a közvéleményben is visszatükröződnek. Társadalomkutatási eredmények utalnak arra, hogy a korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól. A jelenséget ennek ellenére nagyon is aktuálisnak érzékelik. Például egy 2016-os felmérés szerint a magyar fiatalok alig negyede tapasztalt korrupciót a közvetlen környezetében,
viszont az országot, illetve a hazai politikai életet négyötödük korruptnak tartja.
Igaz, van egy olyan korrupciós helyzet, ami máig rendre visszatér a hétköznapok során, méghozzá a hálapénz kérdése az egészségügyben. Emberséges hozzáállást, jobb és gyorsabb ellátást gyakran csak paraszolvencia ellenében kaphatnak a betegek, amit egyébként sokszor már csak megszokásból is kifizetnek az egészségügyi dolgozóknak. Európai összehasonlításban mindenesetre még mindig különösen elterjedt az egészségügyi korrupció Magyarországon, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vita is zajlik.
A korrupció elterjedtségével kapcsolatos mérőszámok is azt jelzik, hogy hiába történtek pozitív változások a kisebb csalások és visszaélések területén, általában véve jelentősen romlott a helyzet. A visegrádi régióban a kétezres években még Magyarország fékezte meg a leghatékonyabban a korrupciót, 2016-ra azonban sereghajtó lett e tekintetben, és sajnos egyáltalán nem azért, mert hirtelen elhúzott volna mellette a többi ország.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.