A szlovén nemzeti bank kedden csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: a korábbi 3,2 százalékról az idén 2,6 százalékra, jövőre 2,9 százalékról 2,5 százalékra.
A prognózis szerint 2021-re és 2022-re szintén 2,5 százalékos gazdasági növekedést várnak.
Az export stabil növekedésével párhuzamosan a gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső kereslet lesz. A gazdasági aktivitás az euróövezeti átlagot meghaladó ütemben folytatódik – írták a jelentésben.
Hozzátették: a munkaerő-piaci helyzet várhatóan továbbra is kedvező marad, ugyanakkor az ország öregedő népességének kihívásaival együtt a strukturális egyensúlyhiányok is előtérbe kerülnek. Az alacsony munkanélküliségi ráta környezetében ezek az aránytalanságok, az előre jelzett időszakban hatással lesznek a foglalkoztatás bővülésének ütemére – hangsúlyozták.
A jelentés szerint marad az erőteljes bérnövekedés, ami a törvényben előírt minimálbér, valamint a tavaly a kormány és a közszférában dolgozók között született bérmegállapodás következménye.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A válasz nem az „olcsó munkaerő” frázisban rejlik, hanem a magyar munkaerőpiac strukturális korlátairól szóló történetben.
Az amerikai elnök lépésének az Egyesült Államokban is számos kritikusa akad.
Dobrev Klára ezúttal a kormány nyugdíjrendszerét kritizálta.
Az elbocsátások a központi és a helyi igazgatást is érintik.
Nem biztos, hogy a humoristáknak gazdasági számokkal kellene foglalkozniuk – főleg, ha a gazdasági szakemberek sem faragnak stand-up poénokat. Államcsőddel riogatni pedig megint csak nem szép dolog, még néhány lájkért cserébe sem.
Edi Rama miniszterelnök 2030-as határidőt tűzött ki erre.
Konyak elmondta, egy tasak dohány, egy öngyújtó és egy zacskó szotyi volt nála, de átfutott az agyán, hogy „nehogy már a dohányomat vágjam hozzá”, így maradt a szotyis zacskó.
Elismerte, hogy súlyos hibát követett el, és lemondott tisztségeiről.
