A régi tankönyvek szinte elképzelhetetlennek tartották a negatív kamatok tartós fennmaradását.
„Az új technológiai forradalom, a digitalizáció, a szolgáltató szektor térnyerése teljesen átalakítja gazdaságaink beruházási igényét. Szemben az ipari fejlődés korábbi szakaszaival, amikor a vállalatok nagy volumenű fizikai beruházásokat hajtottak végre (gépsorok, üzemcsarnokok), a 21. században a beruházások egyre nagyobb aránya digitális tőke (szoftverek, adatbázisok) formájában valósul meg. A gyors digitális fejlődés következtében a beruházások ára egyre alacsonyabb lesz, ami tartósan kisebb beruházási igénnyel jár.
Hasonló hatásuk van a demográfiai folyamatoknak. A világ – főként a fejlett országok – társadalmai folyamatosan öregszenek. A technológia és az orvostudomány fejlődésével a várható élettartam egyre nagyobb része a nyugdíjas éveinkre tevődik. Ezzel összhangban korunk generációinak egyre magasabb megtakarításokra van szükségük. A kamatokat hosszú távon a beruházások és a megtakarítások közötti egyensúly alakítja. Ez a két előbb említett hatás miatt egyre inkább a megtakarítások irányába tolódik el, tartósan csökkentve a globális kamatokat.
A technológiai fejlődés a monetáris politikán keresztül is a negatív kamatkörnyezet irányába hat. Jelenleg a fejlett világ jegybankjainak döntő része inflációs célkövető rendszerben működik. Az induló helyzetben is alacsony globális infláció mellett a technológiai újítások, a nagyobb termelési hatékonyság következtében folyamatosan mérséklődnek az árak, amire az inflációs céljaik elérésére törekvő központi bankok tartósan laza monetáris politikával reagálnak.
Végezetül érdemes egy pillantást vetni a világ geopolitikai aktualitásaira is.
A kereskedelmi feszültségek kiéleződése egyre nagyobb valószínűséggel egy valutaháború kialakulásával is fenyeget (ha még nem indult el…). Ebben a helyzetben az érdekelt felek devizájuk leértékelését leginkább az egyébként is alacsony kamatok további csökkentésével próbálhatják meg elérni. Az elmúlt évtized tanulsága, hogy a nagy jegybankok lazító lépései hosszabb távon a globális pénzpiac minden szegletében éreztetik hatásukat, tovább mérsékelve a hozamokat.
A felsorolásból is érzékelhető, hogy világunk alapvetően megváltozott. A régi tankönyvek szinte elképzelhetetlennek tartották a negatív kamatok tartós fennmaradását.
Épp itt az ideje új könyvek után nézni…”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A tárcavezető elárulta, miért gyengélkedik a magyar gazdaság.
Az egyik legnagyobb félelem alaptalannak látszik a bevezetéssel kapcsolatban.
A gazdasági semlegesség első és legfontosabb tétele az, hogy mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk.
Az egészségügyet folyamatosan lehet és kell is fejleszteni, ám egy biztos: jobb állapotban van, mint amit gondolunk róla – hangsúlyozza az ágazatért felelős államtitkár. Miért nem cserélik le a kórházi klímákat egyszerre? Jut-e több forrás az egészségügyre? Államosítják-e a szakrendelőket? Takács Péterrel beszélgettünk.
Már nyomtatják a szavazólapokat a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában, szigorú biztonsági intézkedések mellett készülnek a választási dokumentumok.
A Tisza elnökének egyetlen pontot sem sikerült betartani.
Elismert orvosként mi sarkallta arra, hogy ringbe szálljon a politikában? Mit gondol a helyi egészségügyről? Mi a legnagyobb kihívás a pécsi régióban? Ezekről is kérdeztük a Fidesz pécsi jelöltjét az MCC rendezvényén.
