Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére

Az sem rejtették véka alá: mennyire valószínű, hogy végső eredményt lehet majd hirdetni vasárnap este.



Nem mázli és nem csoda.

„Miközben a közgazdászok folyamatosan az elkerülhetetlen gazdasági lassulásról beszélnek, a magyar GDP-növekedés hosszú ideje 5% körüli, vagyis egyenletesen magas ütemű. A nagyvonalú magyarázat szerint a kedvezőtlenné váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudják a belső motorok, a fogyasztás és a beruházás dinamikus bővülése. De ha ez ennyire egyszerű, akkor más országokban miért nincs így? A fő válasz abban keresendő, hogy Európában a magyar gazdaságpolitika hisz leginkább a válság utáni környezet különlegességében, és ezért a legbátrabban alkalmazza azokat az élénkítő eszközöket, amelyek erős keresleti nyomást generálnak.


(...)
A kamat-, árfolyam- és költségvetési politika mellett a keresletélénkítés fontos eleme a laza jövedelempolitika. A reálbérek már több éve dinamikusan emelkednek, ami a lakossági fogyasztási keresletét dinamikus pályán tartja. Ezt a folyamatot természetesen a munkaerőhiány táplálja, de a kormány egyrészt a minimálbérek gyors emelésével, másrészt a járulékcsökkentésekkel ösztönzi azt.”

***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

