Nem mázli és nem csoda.
„Miközben a közgazdászok folyamatosan az elkerülhetetlen gazdasági lassulásról beszélnek, a magyar GDP-növekedés hosszú ideje 5% körüli, vagyis egyenletesen magas ütemű. A nagyvonalú magyarázat szerint a kedvezőtlenné váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudják a belső motorok, a fogyasztás és a beruházás dinamikus bővülése. De ha ez ennyire egyszerű, akkor más országokban miért nincs így? A fő válasz abban keresendő, hogy Európában a magyar gazdaságpolitika hisz leginkább a válság utáni környezet különlegességében, és ezért a legbátrabban alkalmazza azokat az élénkítő eszközöket, amelyek erős keresleti nyomást generálnak.
(...)
A kamat-, árfolyam- és költségvetési politika mellett a keresletélénkítés fontos eleme a laza jövedelempolitika. A reálbérek már több éve dinamikusan emelkednek, ami a lakossági fogyasztási keresletét dinamikus pályán tartja. Ezt a folyamatot természetesen a munkaerőhiány táplálja, de a kormány egyrészt a minimálbérek gyors emelésével, másrészt a járulékcsökkentésekkel ösztönzi azt.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
Új videóval jelentkezett a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
Jövőre – éves átlagban – már 4 százalék alá mérséklődhet az állástalanok aránya.
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta: az új Oresnyik hiperszonikus rakéta csupán figyelmeztetés volt a Nyugatnak.
