Nem mázli és nem csoda.
„Miközben a közgazdászok folyamatosan az elkerülhetetlen gazdasági lassulásról beszélnek, a magyar GDP-növekedés hosszú ideje 5% körüli, vagyis egyenletesen magas ütemű. A nagyvonalú magyarázat szerint a kedvezőtlenné váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudják a belső motorok, a fogyasztás és a beruházás dinamikus bővülése. De ha ez ennyire egyszerű, akkor más országokban miért nincs így? A fő válasz abban keresendő, hogy Európában a magyar gazdaságpolitika hisz leginkább a válság utáni környezet különlegességében, és ezért a legbátrabban alkalmazza azokat az élénkítő eszközöket, amelyek erős keresleti nyomást generálnak.
(...)
A kamat-, árfolyam- és költségvetési politika mellett a keresletélénkítés fontos eleme a laza jövedelempolitika. A reálbérek már több éve dinamikusan emelkednek, ami a lakossági fogyasztási keresletét dinamikus pályán tartja. Ezt a folyamatot természetesen a munkaerőhiány táplálja, de a kormány egyrészt a minimálbérek gyors emelésével, másrészt a járulékcsökkentésekkel ösztönzi azt.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Szoboszlai Dominik kulcsfontosságú pozícióban mutatkozhat be a Fulham csapata ellen.
