A szabadpiaci, nyitott társadalmat zászlajára tűző Timbro intézet szerint Görögország és Olaszország követik Magyarországot a „Timbro Autoritárius Populizmus Index” (TAP) rangsorban. Ezekben az országokban a legmagasabb a populista pártok támogatottsága, derül ki az intézet februári jelentéséből.
A svéd Timbro februárban adta ki jelentését, amelyben a populista pártok támogatottságát vizsgálta Európában. A TAP az egyik legátfogóbb index a populizmussal kapcsolatban, a nyolcvanas évekig visszanyúló adatokra építve.
Az intézet elemzése elismeri, hogy valójában elég kevés párt nevezi magát populistának és a rangsor összeállításánál a kutatók részéről valóban nem csak jól számszerűsíthető, tényalapú döntéseket lehet hozni.
Mindenesetre Magyarország, a rangsor legújabb változatában az első helyet foglalja el. A jelentés szerint az EU-ban négy ország is van – Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Görögország –, ahol a kormányokat kizárólag populista pártok alkotják.
Ezek közül az intézet a magyar illetve a lengyel kormánypártokat tartja a legsikeresebb populista pártoknak, hozzátéve, hogy a populizmus Magyarországon bármely más uniós országnál erősebb tendenciának számít.
Ahogyan az ábrán is látható, a három dobogós országban a szavazatok több mint fele populista pártokra esik 2018-ban. A rangsor másik végében, Romániában, Írországban, az Egyesült Királyságban és végül Máltában a populista pártokra szavazók nem haladják meg az öt százalékot sem. A jelentés szerint a populista pártok minden harmadik európai kormány részét képezik.
A jobboldali populizmus erősebb a baloldalinál
Az intézet, külön is megvizsgálta a jobb-, illetve a baloldali populizmus terjedését Európában. A nyolcvanas évektől kiindulva egy ábrán foglalta össze, hogyan alakult a különböző oldalak támogatottsága. Ahogyan az alább látható, a populizmus térnyerése egyértelmű és e pártok átlagosan 33 százalékkal növelték támogatottságukat az utóbbi négy évben.
A jobboldali populista pártokat a legerősebben Magyarországon, Lengyelországban, illetve Svájcban támogatják a szavazók a svéd intézet szerint. Írország az egyetlen, ahol jobboldali populista párt nem található.
Azonban a baloldali populista pártok is kezdenek visszatérni a politikai színpadra, főleg Európa déli részén. Görögország, Olaszország, Ciprus, Portugália, Spanyolország és Franciaország alkotják ebből a szempontból a hat vezető országot.
A jelentés szerint egyébként a populizmus felemelkedésével csökkent a szélsőségesség: szélsőséges pártnak azt tekintik, amely „elutasítja a demokratikus rendszer legitimitását, és csak taktikai okokból használja azt fel”.
Végül a svéd intézet egy ábrán foglalta össze, hogyan támogatták az európaiak a különböző ideológiákat az utóbbi húsz évben. Az autoriter populizmus élvezi a legnagyobb térnyerést 1998 óta, miközben a „szociáldemokrácia”, illetve „konzervatizmus” drasztikusan vesztettek népszerűségükből a szabadpiaci intézet szerint.
Az intézet bevallottan olyan szabadpiaci gondolkodók nézeteit népszerűsíti, mint Milton Friedman, Friedrich Hayek vagy Ayn Rand és szoros kapcsolatban áll a sok esetben radikális szabadpiaci nézeteket hirdető Atlas hálózattal is.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
Simulékony és mindenre csendben bólogató kormányt szeretnének, de erről a magyarok döntenek.
A konfliktus egyre súlyosabb: iráni beszámolók szerint már több mint ezer halálos áldozata van a támadásoknak.
Azzal zsarolták meg, hogy elrabolják a családtagjait, ha nem veszít ukrán ellenfelével szemben.
A közel-keleti háború, az ukrajnai konfliktus és Európa biztonsága szorosabban összefügg, mint sokan gondolják – erre figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.
