A jó mesterséghez szerencse is kell

„A siker és a szerencse szoros kapcsolata ősidők óta ismert. Egyes történelmi korokban a szerencsét isteni szeszélyként látták, ahol a véletlen csak dobálja az embereket különösebb végső cél nélkül. Más időszakokban még a véletlenek mögött is egy mindent átható értelmet látnak húzódni az emberek, ami így kirajzolja magát a nagybetűs sorsot.

Mindenesetre magának a véletlennek a szerepe mindig is az emberiség érdeklődésének fókuszában állt, különösen az anyagi javak birtoklása körüli kérdésekben. E jelenség eklatáns példája maga Fortuna Istennő, aki a szerencse istene, ugyanakkor a neve »hozamot, hozadékot« jelent. Az angol »fortune« szóban is megtalálható ily módon a szerencse aspektusa a vagyon jelentésében is. Ennek ellenére sokan hajlamosak elfeledkezni a szerencse kulcsfontosságú szerepéről. Ennek pszichológiai oka a kontroll érzésének fontossága, amely felszabadító, hiszen »mindenki a saját sorsának kovácsa«, »a saját életem ura vagyok« stb. – ebben a hitben a szerencse szerepe elhanyagolható. Ráadásul ez általánosságban igazságosnak tűnő rendet visz a világba a kizárólag saját erőfeszítésekkel kiérdemelt siker hitével (meritokratikus elv) és az ehhez kapcsolt társadalmi helyzettel.”