A fogyasztó királyból félistenné válik a legújabb technológiáknak köszönhetően. Vágyainkat lesik az adatbányász mesterséges intelligenciák.
„A telefonom majd minden nap megkérdezi, hogy mit kérek a szokásos tej, kifli, parizer és sajt mellé, és munkából hazafelé felkapom az összekészített csomagot. Persze hiányzik a bolt, ezért szombatonként az ember elmegy a termelői piacra, vagy egy gasztro fesztiválra, ahol meg is rendelheti az ott látott ételeket, vagy az azok összetevőit (és egy kis ajándékot) tartalmazó pakkot.A fiam születésnapjára laktózmentes, sós tortát szeretnék, mozdony alakút, ha lehet, áramszedővel. Az új 3D-s ételnyomtatójára büszke cukrász, kéri, küldjek képet, amihez hasonlítson, illetve azt kérdezi, klasszikus, legó vagy minecraft formavilágot szeretnék-e.
Egy enyhébb allergia után úgy dönt a család, áttér a mesterséges tartósítószerek nélküli ételekre. Szokás szerint továbblendül a lelkesedés: ami lehet, legyen bio- vagy duplán az – ja és elsősorban hazai. Néhány kattintás a telefonon: pipa az »egészség++«, a »csak természetesen!« és a »hazait az asztalra« ikonra. Picit drágább lesz így, de kapunk egy, a többlet árával egyenértékű kupont, amivel a legjobb hazai gazdák kínálatából lehet válogatni.
Ez a nagyon közeli jövő. A fogyasztó királyból félistenné válik a legújabb technológiáknak köszönhetően. Vágyainkat lesik az adatbányász mesterséges intelligenciák. Előzékenyen szolgálják kényelmünket a robotok, a kifinomult logisztikai rendszerek. Élményekkel és lehetőségekkel halmoznak el minket a kereskedők, a cukrászok, a gyárosok és a gazdák.
Mindez azonban alaposan felforgatja a kiskereskedelem, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság működését. A negyedik ipari forradalomnak nevezett forgószél teljesen átrendezi a viszonyokat. Kereskedni kezdenek a közösségi oldalak, a korábbi szállítók kezdenek diktálni a gyáraknak. Nagyhatalmú márkák kerülnek zárójelbe, ahogy egyre könnyebben teremt közvetlen kapcsolatot termelő és a fogyasztó.”