Az állam egyik feladata, hogy alapvető infrastruktúrákat biztosítson a gazdasági fejlődés érdekében. A hagyományos infrastruktúrák, mint a közutak, vasutak, telekommunikációs hálózatok kiépítése mellett azonban a humán tőke is kiemelkedő szerepet játszik egy ország gazdasági felzárkózásában, valamint a versenyképesség megteremtésében. A humán tőkét annak mennyisége és minősége határozza meg, más szóval az emberek által birtokolt készségek összessége, amiket az emberek életük folyamán megszereznek.
A rendelkezésre álló munkaerő létszáma jelenti a humán tőke mennyiségét, ami a hosszú távú demográfiai folyamatoktól függ. A magyar demográfiai folyamatokat pedig, – csakúgy, mint az európait – a népesség elöregedése és számának csökkenése jellemzi. Magyarországon 2030-ig várhatóan 600 ezer fővel csökken a munkaképes korúak száma, ami a munkaerő-kínálat csökkenését is jelenti.
A társadalom elöregedését és létszámának csökkenését a növekvő munkatermelékenység növelésével lehet ellensúlyozni, ám ennek az eredményei csak hosszabb távon válnak érzékelhetővé. Nem véletlen, hogy a 2010 utáni gazdaságpolitikának az egyik célja a demográfiai problémák kezelése. Ennek eredményeképpen 2016-ra az állam a gyermekvállalás támogatásával elősegítette, hogy a teljes termékenységi arányszám (ami azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet) 1,53-ra növekedjen, miközben ez 2011-ben még csak 1,23 volt.
Míg 2010-ben még Magyarországon volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta értéke az egész unióban (1,25), ám hat év alatt tíz országot – köztük a korábban magasabb értékkel rendelkező visegrádi régió átlagát – előzte meg hazánk. Egyébként 2010 és 2016 között az egész unióban Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a termékenységi ráta.
A gazdaság és a dolgozók munkájának termelékenysége (az egységnyi munkaráfordításra jutó kibocsátás mennyisége) között szoros kapcsolat van. A dolgozók termelékenysége függ a humán tőke minőségétől, a foglalkoztatottak képzettségétől, egészségügyi állapotuktól és a munkához való hozzáállásuktól, együttesen pedig a teljes gazdaság hatékonysága is nagymértékben rajtuk múlik.
Az MNB 2018-as növekedési jelentése szerint a felsőfokú képzésben részt vett munkavállalók foglalkoztatási rátája (a munkában állók aránya a munkaképes korú népességen belül) és keresetük is magasabb mint azoké, akik alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkeznek. Az elemzés hozzáteszi, hogy különösen kifizetődő a felsőoktatáson belül a reál területeket választani.
A Világbank 2018-as tanulmánya pedig azt állítja, hogy a készségek és a tudás birtoklásával együttesen vagyunk képesek értéket teremteni, vagyis az iskolában megszerzett tudás önmagában nem elég lehetőségeink maximalizálására. Készségeink erősítése, más szóval kompetenciák elsajátítása révén könnyebben és eredményesebben reagálunk a minket körülvevő világ kihívásaira és elvárásaira.
Ezeket a készségeket a tanulmány három csoportba sorolja. Az első a kognitív készségek kategóriája, melyek segítenek megérteni az összetett problémákat és segítenek az akadályok leküzdésében. A második a társadalmi készségek, vagyis olyan magatartási formák és értékek, amelyek révén képesek vagyunk hatékonyan és etikusan viselkedni. Illetve a harmadik kategória a technikai készségek, ami azt a szaktudást jelenti, amire egy munkavállalónak szüksége van munkája sikeres elvégzéséhez.
Ahogy az ábra is mutatja, azokban az országokban, ahol nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalok készségeinek fejlesztésére, a gyermekek jobb eredményeket érnek el a készségeiket mérő teszteken, ráadásul általában ezek az országok rendelkeznek a legfejlettebb gazdaságokkal is (Egyesült Államok, Japán, Németország vagy éppen Kína).
Ezért is hozta létre a magyar kormány a Tanítsunk Magyarországért mozgalmat, ami a fejlődést és a közösséghez tartozás megélésének lehetőségét biztosítja a résztvevő kisdiákok számára. A program lehetőséget nyújt mind a kistelepüléseken élő általános iskolásoknak mind a programban résztvevő mentoroknak is: a kisiskolások lehetőséget kapnak, hogy fejlődjenek és kérdezzenek, hiszen így ismerhetik meg az őket körülvevő tágabb világot és így érhetik el céljaikat.
A mentorok pedig teret kapnak, hogy segítsenek és tovább adják azt a tudást, amit ők már sikeresen megszereztek életútjuk során. A program célja az, hogy a munkalehetőségektől távol élő diákok ne morzsolódjanak le és tovább tudjanak lépni a középiskolába. Kutatások szerint egyébként 7-15 százalékkal javulnak a tanulók eredményei, ha tehetséges, fiatal mentorokat kapnak maguk mellé, ami olyan, mintha egy tanév alatt 2-3 hónappal többet tanultak volna a gyerekek. Ennek fontosságát nem lehet lebecsülni, hiszen e kisdiákoknak köszönhetjük majd a jövő gazdasági növekedését.
Források:
http://www.worldbank.org/en/publication/wdr2018
https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesi-jelentes-2018-digitalis.pdf?fbclid=IwAR2e6XLPYNAjr-W--ONStmnyGXdYW2VyEcHzo3a7GXTlDwaH8hdoDGgTu1g (MNB 2018)
http://www.origo.hu/itthon/20181205-tanitsunk-magyarorszagert-program-indul.html# (TM)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
