Kiborult a Politico, mert Orbán szerint Magyarország jobb, mint Románia
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Egy héten belül jelent meg két hír, amelyek között talán első látásra nincs is összefüggés. Először a szlovák Számvevőszék adta ki elemzését a szlovákiai kutatás és fejlesztés helyzetéről, a források felhasználásának hatékonyságáról, majd jött a bombasztikus bejelentés, hogy a Jaguar Land Rover Budapesten alakítja ki a legújabb fejlesztő központját.
Magyarországon fejlesztenek
Három évvel és két hónappal a nagyberuházásról szóló memorandum aláírását követően, október végén elkezdődött a sorozatgyártás a Jaguar Land Rover nyitrai gyárában. Az első nyitrai sorozatgyártású modell a Land Rover Discovery lesz, és a gépkocsikat a világ 170 országába exportálják majd.
ahol az új modellek létrehozásával és bevezetésével kapcsolatos fejlesztéseken dolgoznak majd. A termék előállításának mosolygörbéjéből most Magyarország kapta a jobbik falatot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a Jaguar döntésekor sokat nyomott a latban a magyar adópolitika, ugyanis Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények és a magyar műszaki felsőoktatás magas színvonala is. De talán nem csak ez.
Nincs jó állapotban a szlovákiai kutatás-fejlesztés
A szlovák Számvevőszék jelentése néhány okra magyarázatot ad, hiszen elemzésében maga mondja ki, hogy Szlovákiának akkor van esélye a modern időkben, ha célirányosan fektet be a kutatásba és a fejlesztésekbe.
A szlovák Számvevőszék jelentésében ezért azt vizsgálta, hogy az ország miként használja fel az állami és az európai forrásokat a K+F területén. Szlovákia a nemzetközi viszonylatban elkötelezte magát, hogy javítani fogja a K+F feltételeit, illetve emelni szeretné a K+F beruházások mértékét legalább a GDP 1,2 százalékra (az európai célkitűzés 3 százalék). Emellett az elemzés összehasonlítja a szlovákiai befektetéseket a 28 EU országokéval, továbbá a V3+2 (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ausztria) országokéval.
A vizsgálat a 2007-2017 közötti időszakot vette górcső alá, elemezve azt, hogy mennyi forrás jutott erre a területre. Emellett a források elköltésének hatékonyságát és hasznosulását is vizsgálták.
mennyi és milyen eredmény is született a kutatásba fordított befektetésekből. A nemzetközi számsorokból a Számvevőszék szakemberei megállapították, hogy a Szlovákia nem csak az EU hátsó felében helyezkedik el, hanem a visegrádi országok között is hátraszorult. Ezért azt javasolja, hogy a fejlődés érdekében a forrásokat célirányosabban kellene elkölteni, úgy, hogy a támogatott projektek mérhető kimenetekkel bírjanak, és hosszútávon is fenntarthatóak legyenek.
Szlovákiában az európai országok közül a K+F ágazatra szánt források a GDP arányában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az elköltött 640 millió euró a szlovák GDP 0,79 százaléknak felel meg, míg az európai átlag 1,54 százalék. Igaz, ha 2007-hez hasonlítjuk, van bizonyos fejlődés, hiszen akkor csupán a GDP 0,5 százalékát költötték K+F-re.
A K+F szektorban Szlovákiában lényegesen kevesebb alkalmazott dolgozik, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy ez az érték az utóbbi években növekedett, de ez mégis lassúbb volt, mint az EU többi országaiban (Szlovákiában 1000 lakosra 3,3 teljes foglalkozatott, míg az EU ban 5,5).
Mélyülő elmaradás tapasztalható a szabadalmak számában, 2016-ban ezzel Szlovákia az EU-ban utolsó előtti volt (48 szabadalom jut egymillió lakosra, míg az EU átlag 267).
Az egyik legfontosabb mutatója egy adott ország kutatása minőségének az, miként tud bekapcsolódni a Horizont 2020 programba, amely komolyabb tudományos teljesítményt feltételez. Szlovákia ebből a programból ezer eurónyi GDP-re csupán 0,9 eurót nyert el, ami jóval alacsonyabb, mint az EU-s átlag.
Ha a Horizont 2020 programból csak a tudomány és innováció (Excellent science) csoportot tekintjük, akkor európai mértékben Szlovákia csak Romániát előzi meg.
Általános értékelés alapján ennek a kedvezőtlen képnek a kiváltó oka az, hogy
amelyeknek jó, ha a fele megvalósult.
Meg kell állapítani, hogy túl nagy szerepe van a K+F finanszírozásában az EU forrásoknak, ami a 2007-2017 közti időszak 3,3 milliárd eurójából 23 százalékot tettek ki, és megjegyzendő, hogy 2015-ben pedig több mint felét.
Egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt tíz évben, Szlovákiában kevés forrás jutott a K+F ágazatra, és a mérsékelt emelkedés sem hasznosult megfelelően. A kutatás területén nincs egységes információs rendszer, amely segítségével értékelni lehetne az ágazatot, és céltudatosabban elkölteni a forrásokat.
A vásárlói paritáson bár a szlovák fejlettség az EU átlag 84 százaléka körül mozog, de a gazdaságpolitika egyelőre mégsem talál megoldásokat a továbblépésre.
Bár Szlovákia munkanélkülisége magasabb, mint Magyarországé, emögött rendkívüli regionális egyenlőtlenségek állnak. Az elmaradott régiókban hosszú ideje munkanélküliek leszakadó serege tengődik, míg a fejlett régiókban akkora a munkaerőhiány, hogy már jelenleg is 60 ezer vendégmunkást kellett bevonni, elsősorban Szerbiából és Romániából. A probléma komolyságát az is bizonyítja, hogy a szlovák kormány épp most könnyítette a külföldiek munkavállalásának feltételeit.
Egyszerűen fogalmazva,