egy olyan területen, ahol két évtizeden keresztül nem tapasztaltunk jelentős előrelépést.
Emlékezzünk: a rendszerváltoztatás során megszűnt másfél millió munkahely 1996-ig, majd a munkaerőpiac közel kétszázezer fővel bővült 2006-ig, hogy aztán a válság hatására 2010-ben ugyanolyan alacsony szinten álljon, mint 1996-ban. Az inaktivitásba vonuló, segélyen gyámoltalanított magyarok már nem számítottak vonzónak a munkaadók számára. Jövedelmeiket ezért jobbára a feketepiacról szerezték.
A munkaerőhiány növekedésével a program egyre több résztvevője talál utat vissza a munka világába, ami a közfoglalkoztatás eredeti célja volt. Emiatt is csökken a közfoglalkoztatottak létszáma: a 2017 folyamán 200-220 ezer fő között mozgó közfoglalkoztatotti létszám idénre 165 ezer főre csökkent, sőt 2018 januárjában már csak 126 ezren dolgoztak a programban.
Ez nem véletlen, hiszen a kormány mérései szerint 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később a „normál munkaerőpiacon” talált munkát, így folyamatosan cserélődnek a program résztvevői. A tartósan közfoglalkoztatásban rekedők száma 70-80 ezer fő körül alakul, miközben a fennmaradó 100-140 ezer fős réteg összetétele folyamatosan cserélődött az elmúlt évek során:
újabb inaktívak kerültek be a munka világába, és korábbi közfoglalkoztatottak léptek ki az elsődleges munkaerőpiacra.
A közfoglalkoztatás országos programból 2018-ra mindinkább helyi jelentőségűvé válik, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék adják a közfoglalkoztatotti létszám közel felét. A közfoglalkoztatás kiterjesztése egyébként a munkaerőpiac kifehéredéséhez és a közterhek igazságosabb elosztásához is hozzájárult.
A magyar példa hasznos lehet
A német javaslat rámutat, hogy a hosszú ideje inaktívak vagy munkanélküliek foglalkoztatásba való visszatérését a piac csak állami segítséggel tudja megoldani. A magyar tapasztalat ezért hasznos lehet Németország számára, hiszen számos magyar település van, ahol a szociális munkapiac nem csupán terv, hanem a közmunkaprogramnak köszönhetően valósággá és sikeressé vált.
A közfoglalkoztatás ráadásul ahhoz is hozzájárult, hogy 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel, az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkenjen Magyarországon.
A cél Németországban is hasonló lenne: a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (Paritätischer Wohlfahrtsverband) már üdvözölte is a közmunkaprogram tervét, hangsúlyozva, hogy
a politikának több százezer hosszú távú munkanélkülinek kellene végre valódi perspektívát nyújtania.
Ne maradjon le!