A magyar gazdaság egyébként jól járhat, ha középtávon bevezeti az eurót, ám most még nem elég érett hozzá a gazdaság.
„Akkor miért nem rohan mindenki az eurózónába? Természetesen azért, mert a legutóbbi válság rávilágított a hátrányokra. Az önálló monetáris politika hiányában nem lehet a sokkokat egyénileg hatékonyan kezelni, pláne ha a sokkok aszimmetrikusak. A feltörekvő gazdaságoknak magasabb egyensúlyi kamatszintre van szükségük, hiszen a felzárkózás miatt nemcsak a GDP, hanem az infláció is gyorsabban nő, ami magasabb egyensúlyi kamatszintet kíván. Az árfolyam-kiigazítás lehetőségének hiánya továbbá versenyképességi problémákat okozhat, ha nagyon eltérő a magországok és a csatlakozó ország helyzete. Végezetül jelentős és tartós fizetésimérleg-hiány halmozódhat fel, ami hosszú távon ismételten kiigazítást tenne szükségessé. Ha példákat szeretnénk találni az elhamarkodott csatlakozásra, Görögország a tankönyvi illusztráció. Ugyanakkor van pozitív eset is, ráadásul a régióból: Szlovákia.
Az ő esetük megmutatta, hogy lehet sikertörténet is a csatlakozás, mindezt pedig úgy, hogy még Szlovákia sem teljesítette azokat a feltételeket, melyeket az MNB szabott a csatlakozáshoz. Utóbbiak között például a 90 százalékos EU-s fejlettségi szint elérése talán a legnyilvánvalóbb kritérium, ami jelzi számunkra, hogy a hazai csatlakozási szándék a gyakorlatban nem komoly. Szlovákia a csatlakozás évében 65 százalékon állt, épp úgy, mint ahogy most Magyarország.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a pozitív szlovák példa egyoldalú: a globális válság utóélete miatt mindenki laza monetáris politikában volt érdekelt, így a felzárkózás okozta alapvető reálgazdasági, inflációs és versenyképességi különbségek nem tudtak kiütközni. Meglátásom szerint a magyar gazdaság egyébként jól járhat, ha középtávon bevezeti az eurót, ám most még nem elég érett hozzá a gazdaság. Az MNB szigorú kritériumai alapján pedig a következő húsz-huszonöt esztendőben nem is lesz elég érett. Ez tényleg a »hoztam is ajándékot, meg nem is« tipikus esete.”
Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Bizonyos multicégek annak ellenére is a múltbéli áremelkedéseket veszik alapul, hogy időközben már mérséklődött az infláció.
A lengyelek csaknem 70%-a nem akarja, hogy országa csatlakozzon az eurózónához, a legutóbbi felmérések szerint. A konzervatív PiS szavazói a legszkeptikusabbak.
Bár februárban mérséklődött az infláció az EU-ban, a szomszédos országban „nem túl rózsás a helyzet”.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
