A magyar gazdaság egyébként jól járhat, ha középtávon bevezeti az eurót, ám most még nem elég érett hozzá a gazdaság.
„Akkor miért nem rohan mindenki az eurózónába? Természetesen azért, mert a legutóbbi válság rávilágított a hátrányokra. Az önálló monetáris politika hiányában nem lehet a sokkokat egyénileg hatékonyan kezelni, pláne ha a sokkok aszimmetrikusak. A feltörekvő gazdaságoknak magasabb egyensúlyi kamatszintre van szükségük, hiszen a felzárkózás miatt nemcsak a GDP, hanem az infláció is gyorsabban nő, ami magasabb egyensúlyi kamatszintet kíván. Az árfolyam-kiigazítás lehetőségének hiánya továbbá versenyképességi problémákat okozhat, ha nagyon eltérő a magországok és a csatlakozó ország helyzete. Végezetül jelentős és tartós fizetésimérleg-hiány halmozódhat fel, ami hosszú távon ismételten kiigazítást tenne szükségessé. Ha példákat szeretnénk találni az elhamarkodott csatlakozásra, Görögország a tankönyvi illusztráció. Ugyanakkor van pozitív eset is, ráadásul a régióból: Szlovákia.
Az ő esetük megmutatta, hogy lehet sikertörténet is a csatlakozás, mindezt pedig úgy, hogy még Szlovákia sem teljesítette azokat a feltételeket, melyeket az MNB szabott a csatlakozáshoz. Utóbbiak között például a 90 százalékos EU-s fejlettségi szint elérése talán a legnyilvánvalóbb kritérium, ami jelzi számunkra, hogy a hazai csatlakozási szándék a gyakorlatban nem komoly. Szlovákia a csatlakozás évében 65 százalékon állt, épp úgy, mint ahogy most Magyarország.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a pozitív szlovák példa egyoldalú: a globális válság utóélete miatt mindenki laza monetáris politikában volt érdekelt, így a felzárkózás okozta alapvető reálgazdasági, inflációs és versenyképességi különbségek nem tudtak kiütközni. Meglátásom szerint a magyar gazdaság egyébként jól járhat, ha középtávon bevezeti az eurót, ám most még nem elég érett hozzá a gazdaság. Az MNB szigorú kritériumai alapján pedig a következő húsz-huszonöt esztendőben nem is lesz elég érett. Ez tényleg a »hoztam is ajándékot, meg nem is« tipikus esete.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Jövőre akár 3 százalék feletti növekedés is jöhet, de ez nem csak rajtunk múlik.
Az Európai Unió vezetői már el is kezdtek kételkedni a varsói jogállamiságban.
Az látszik, hogy nem igazán áll az Unió a helyzet magaslatán. Varga Mátyás Zsolt gyorselemzése a GDP-adatról.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Mélypontra romlott az egész eurozóna, úgy, ahogy van.
Az ország történelmi válságba sodródott, miután Michel Barnier kisebbségi kormánya megbukott egy bizalmatlansági szavazáson.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
