Lehet-e egy szervezet egyszerre cinikus és infantilis? A Facebook pont ilyen – akár egy csecsemők által irányított szekta. Előítéleteink megerősítése és cáfolata egy kötetben az óriásvállalat egykori csúcskáderétől.
Az új-zélandi születésű nemzetközi jogász és veterán ENSZ-diplomata, Sarah Wynn-Williams 2011 és 2017 között dolgozott a Facebook anyavállalatának globális közpolitikai igazgatójaként. „Olyan volt, mint egy diabolikus szekta, amelyet csecsemők irányítanak” – adja meg az alaphangot frissen megjelent személyes emlékirataihoz. A Careless People – A Cautionary Tale of Power, Greed, and Lost Idealism (gondatlan emberek – figyelmeztető mese a hatalomról, a kapzsiságról és az elveszett idealizmusról) terjesztését a Facebook jogi úton, titoktartási szerződésekre hivatkozva próbálta megakadályozni, ez azonban inkább visszaütött, szerzőnk pillanatok alatt a bestsellerlisták élén találta magát.
Emlékirat helyett persze pontosabb lenne a könyvet vádiratnak nevezni, amely a Facebook eddig is közismert erkölcsi problémáit egy sor konkrét, remekül továbbmesélhető anekdotával támasztja alá. Williams kiterjedten ír a cég Free Basics (ingyenes alapok) nevű projektjéről, amelynek hivatalos célja az volt, hogy ingyenes internet-hozzáférést nyújtsanak a fejlődő országok lakosságának. Szerzőnk bemutatja, hogy az emberek valójában nem „az” internethez, hanem annak egy Facebook-központú sajátos változatához kaptak hozzáférést, a cégen belül pedig nyílt titoknak számított, hogy a valós célkitűzés a digitális lojalitás kiépítése, Williams szavaival egyfajta „digitális kolonializmus” volt.
A könyv talán legsúlyosabb fejezete a mianmari rohingják elleni népirtás esetét dolgozza fel. Williams – aki a helyszínen követte az eseményeket – úgy látja, hogy a Facebook sok ezer emberéletben mérhető felelősséget visel Mianmar tragédiájáért, amiért éveken át közönyösen nézték a platform helyi felhasználói között elszabaduló indulatokat. A szerző szerint a cég akkor sem szerződtetett megfelelő burmainyelv-tudással bíró kollégákat, amikor már tengernyi jelzés érkezett a központba, hogy a helyzet robbanásig feszült. „Mianmar ma jobb hely lenne, ha soha nem engedték volna be az országba a Facebookot” – írja.
Ami a kötet legellentmondásosabb állítását illeti… az óriás techcégek egészen Donald Trump másodszori beiktatásáig – amikor az emblematikus szilíciumvölgyi vezérek alázatosan felsorakoztak a Capitoliumban összesereglett közönség első sorában – vállaltan progresszív, globalista bástyákként pozicionálták magukat. Magyarországon ma is így ismerjük őket. Williams ezzel szemben arról ír, hogy Mark Zuckerberg több mint egy évtizede retteg a Facebook nevéhez tapadó baloldali bélyegtől. Szerinte a cég vezetése már a 2016-os választáson is Trump győzelmére tett, olyannyira, hogy önálló tanácsadói csapatot verbuvált a cég alkalmazottaiból a republikánus kampánystáb támogatására, Hillary Clinton csapata pedig semleges, távolságtartó attitűddel szembesült. Így volt-e? Talán sosem tudjuk meg.
Bár a Facebook több embert ér el, mint a világ bármelyik kormánya, Williams szerint kevesebb önreflexióval rendelkezik, mint egy kisvárosi civil szervezet. Szerzőnk az emberi – és vezetői – gyengeség furcsa, elsőre ellentmondásosnak tűnő elegyéről ír. Eszerint a világ egyik legmeghatározóbb cége belülről egyszerre cinikus és infantilis: a lehető legtovább igyekszik elhinni magáról, hogy a jót és a helyeset cselekszi, amikor pedig az állítás tarthatatlanná válik, minden bizonyítékot azonnal megsemmisít, és minden kritikust igyekszik elhallgattatni.
Sarah Wynn-Williams: Careless People – A Cautionary Tale of Power, Greed, and Lost Idealism. Flatiron Books, 2025
A szerző a Brain Bar jövőfesztivál alapítója
Nyitókép: Brain Bar
Bár a Sulyok Tamás államfő elmozdításához szükséges alaptörvény-módosításról egyelőre nincs hír, az utcán már tüntettek a szándék ellen. Magyar Péter gyors alkotmányozása az 1945 utáni európai jogtörténetben is példátlannak számítana.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Jó híreket kaptak a diák- és a babaváró hitelesek, emellett hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a kórházakban. Közben zajlik a magyar-ukrán csúcs előkészítése, az államigazgatás jelentős része pedig azért dolgozik Magyar Péter állítása szerint, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
A korábbi miniszterelnök szerint a kormányzásra több energiát kéne fordítani.
A főpolgármester reméli, hogy 2026-ot annak ellenére is le tudják zárni, és vissza tudnak térni egy fenntartható pályára, hogy „ezer sebből” vérzik a város.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
