Perczel Olivér láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is.
A trianoni békeszerződés nem csak a történelmi Magyarország végét hozta el, de – noha erre sokszor megfeledkezünk – hazánk jelentős része ténylegesen az utódállam(ok) megszállása alá került. Ebből a legnagyobb kiterjedésű kétségkívül a román megszállás volt. Perczel Olivér történész, levéltáros Egy megszállás anatómiája című könyvében hatalmas forrásanyagot feldolgozva mutatja be a megszállás, a nyilvános kivégzések és a botozások, valamint a javak elrablásának nyomasztó történetét. A kötet olyan kérdésekre keresi a választ, mint: vajon mennyire jelentett súlyos megpróbáltatást a román megszállás a magyar lakosságnak? Hasonló károkat szenvedtek-e el a lakosok a különböző tájakon? Mi zajlott Erdélyben, a Tiszántúlon, a Duna–Tisza közén, Budapesten és a Dunántúlon? És egyáltalán miért történt Magyarország románok általi megszállása és volt-e következménye?
A kötet először bemutatja az 1916-os román betörés kvázi előtörténetét, majd ezt követően alapvetően tájegységekre tagolódva tárja fel a román megszállás viszontagságait.
Magyarország román megszállásáról ezidáig még nem született tudományos igényű monográfia, ezért a korábban megjelent cikkek, tanulmányok mellett a szerző rengeteg hazai és romániai levéltár és múzeum anyagára építi könyvét. Perczel láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is. A kötet hangvétele tudományos, szenvtelen, eközben a szöveg könnyen befogadható, olvasmányos marad. A munka a Jaffa kiadónál már rendszeresített végjegyzetes megoldást követi, ami könnyebbé teszi a szöveg olvasását, ám a történész recenszens kénytelen rendszeresen hátra lapozni, ellenőrizendő egy-egy hivatkozást.
Noha a munka alapvetően nem politikaierőszak-fókuszú, hanem holisztikus megközelítést alkalmazva mutatja be a román megszállást, mégis nehéz nem úgy olvasni, mint egy atrocitástörténet-gyűjteményt.
A legtöbb ilyen kilengésre a román hadsereg bevonulásakor és a magyar vörös hadsereg tiszai offenzíváját követően került sor. A román hadsereg a fegyveres ellenállásért retorzióképp sokszor erőszakos módszereket alkalmaztak. Ilyen történeteket a szerző bőven idéz. A megszálló román katonák nagykőrösi rekvirálásairól és rablásairól az alispán későbbi jelentése így szólt: „[M]inden rendtartás nélkül elözönlötték a román katonák a földeket, szőlőket, tanyákat, majorokat, szőlőtelepeket, a szó szoros értelmében letaroltak és kiürítettek mindent, amit el nem bírtak vinni, azt tönkretették… a lakosságot minden készletéből kifosztották… A járókelőket megtámadták, kirabolták, a pénzét, ékszerét, óráját elvették… A lakosságot megbotozással, internálással, elhurcolással kényszerítették a rekvirálások tűrésére. Mindezek természetes következménye lett a jószágállomány csaknem teljes kipusztulása, az élelem elfogyása, a gazdasági eszközök kevés volta, emiatt megbénult a mező- és szőlőgazdaság, nélkülöz a nép.”
Ezen felül rablógyilkosságok is történtek, a számuk több százra tehető.
Perczel megannyi ilyen esetet idéz könyvében. „Mindszenten Suti Gergelyt a házában gyilkolta meg hat román katona; egyikük hasba és kézen lőtte, ezt követően pedig az ágyára fektették és bottal agyonverték. Szabó József asztalossegédet, édesanyját és testvérét golyószóróval gyilkolták meg. A köncsögpusztai 14 éves Szálas Annát 1919. augusztus 27-én este egy román katona meggyilkolta, amikor a lány a kukoricásukba tartott. Szarka István postamestert felsőszéktői szőlőjében lőtték agyon, mivel nem adott elég bort a zaklató román katonáknak. Polyák Ferencet belsőnyíri tanyáján gyilkolták meg, majd a bűntény után kirabolták. A kisújszállási Szűcs Illyés tiltakozott lovai elhajtása ellen, mire a román katonák bajonettel szurkálták meg, majd agyonlőtték.” És így tovább, még megannyi eset, amelyeknek részletes, idézetekkel gazdagított elemzése önálló tanulmányt tehetne ki.
A román hadsereg a Tanácsköztársaság támogatói ellen is fellépett.
Nagykőrösön kivégzésre és botozásra is sor került. „Amint bevonultak a városba, a kommunista rendszer vezetőit és híveit azonnal össze gyűjtötték. A megszállás első napján elfogtak 15 direktóriumi tagot, és a város parancsnokát – Mészáros Jánost – másnap reggel hét órakor kivégezték. A nyilvános kivégzésre, amelyre a lakosságot összecsődítették, a városháza lépcsőjén tarkólövés által került sor. A megfélemlítő szándékkal elkövetett brutális gyilkosságot követően megbotozták Balla Józsefet, a Nagykőrösi Népújság szerkesztőjét, és 25 botütést sújtottak a Mészárost bújtató Szabó Judit meztelen testére is.”
A román megszállók több mint 600 embert végeztek ki, az áldozatkutatás Erdélyben is zajlik, ott az áldozatok száma kb. 353 főre tehető. Számonkérésre nem került sor. A béketárgyaláson tudtak a román katonák kegyetlenkedéseiről, de mivel Romániának fontos szerepe volt a térségre rendezésére vonatkozó háború utáni francia tervekben, ezért az ügyeket hagyták elfelejtődni. A megszállás után a magyar hatóságok összegezték a román megszállás által okozott anyagi veszteséget, és 1923-ban ki is adták eredményeiket. E szerint az ország kára 25 milliárd korona volt – ez csillagászati összeg. A románok Perczel könyve szerint valóban mindent vittek, ami mozdítható volt, ez nem csupán városi legenda: állatokat, takarmányt, gyárakat, gépeket, a vasút nagy részét. Üdvözlendő, hogy végre részletes feltárást kaptunk erről a történetről is, a legendák eloszlatása mellett történészhez méltó alapossággal, de mégis hajmeresztő részletek mellett kapunk képet egy megszállás anatómiájáról, a román bevonulás és uralom sötét hónapjairól.
(Nyitókép: román katonák masírozása az Andrássy úton (Forrás: FSZEK))
A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a kiutasított két orosz diplomata tevékenysége megsértette a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.
Calin Georgescu ellen egy hete indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség.
A bukaresti diák már tavaly a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) látókörébe került, miután hazai iskolákat és kórházakat is robbantással fenyegetett.
A klerikofasiszta Georgescu azt mondta támogatóinak, hogy a „régi és új oligarchák” megpróbálják megakadályozni jelöltségét.
Garázskapu-szerelőből lett válogatott focista, és gyenge adottságokkal rendelkező gyerek, aki olimpiai aranyat nyert, plusz némi dráma Romániában. Íme a hét legolvasottabb sporthírei a Mandineren!
Az van, hogy a kert szimbóluma egyrészt a földi paradicsomnak és magának a kozmosznak, amelynek középpontja az édenkert, másrészt előképe mintegy az égi paradicsomnak.
Ami a Reptetőn hallható, az magyar népzene a legjavából, pedig nem klasszikus magyar népzenét hallunk, hanem saját szerzeményeket. Ilyen az, amikor a hagyományba életet lehel valaki, amitől az ragyogni kezd.
