Téli Háború: ami összekovácsolt egy egész nemzetet
Nyolcvan éve vette fel a harcot Finnország a szovjet agresszorok ellen.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszádos múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemlet szerepet kapnak.
Nyitókép: A Liget Budapest Projekt keretében megépült Magyar Zene Háza a Városligetben. (Liget Budapest Projekt)
„Ha a városligetben járok/S az ég derült, a nap ragyog/Oly szépnek látom a világot!/Oly boldog, oly vidám vagyok.” Írta Vajda János 1880-ban A városligetben című versében. Ez, akárcsak Arany János három évvel korábbi datálású költeménye, az Ének a pesti ligetről, vagy hogy egy talán ismertebb későbbi példát, a Bilicsi Tivadar által sikerre vitt Ujjé, a Ligetben nagyszerű című dalt említsük, jól érzékelteti, hogy a Városliget milyen kultikus helyszíne lett az 1873-ban egyesített Pest-Budának.
A Múlt-kor kiadó gondozásában, a Városliget Zrt.-vel együttműködésben most kiadott, gazdagon illusztrált, majd négyszáz oldalas A Városliget történetében a szerző Lovas Dániel egy kicsit előbbről,
a XIX. század közepétől napjainkig kalauzolja az olvasókat a Liget életében,
a reformkor „zöldbe menős” szokásainak bemutatásától kezdve az 1896-os millenniumi ünnepségeken át egészen a terület modern kori változásaiig és mostani megújulásáig. A kétszáz éves időutazás így nem csupa noszalgikus múltidézés, a jelen történései szintén nagy súlyt kapnak, különös tekintettel a park XXI. századi, történelmi jelentőségű megújulását biztosító Liget Budapest Projekt egyes állomásaira.
A könyv megjelenésének különös aktualitást ad, hogy éppen 210 évvel ezelőtt zajlott a Városliget elődjének, a Városerdőnek a tervezésére kiírt pályázat, amely az eltelt időszakra visszatekintve a Liget története egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult.
A hat fejezeten át, történeti hűséggel és olvasmányos stílusban mesélő krónika kezdőpontja 1752, amikor az Ökördűlőként ismert terület Pest város tulajdonába került. A Ezután vált szép lassan a XIX. századi pesti polgárok életének nélkülözhetetlen részévé, majd lett a reformkor idején a „zöldbe” vágyás szimbóluma.
A kötet e korszak hangulatát ugyanúgy megidézi, mint a Liget egyéb aranykorait, hanyatlásait és újjéledéseit,
valamint a parkhoz kötődő híres személyiségeket, fontos eseményeket és az egykori vagy mai emblematikus épületeket.
„Hosszú ideje folytatott kutató- és gyűjtőmunkám során azt tapasztaltam, hogy rengeteg kiváló résztanulmány készült a Városliget történetéről. Több olyan könyv is megjelent, amely egy-egy szemszögből mutatta be a közpark múltját. A Liget és intézményei történetét teljeskörűen tárgyaló, összefoglaló munka megírására azonban senki nem vállalkozott az elmúlt száz évben. Ezt látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy valakinek végre össze kellene foglalnia egyetlen kötetben, a kezdetektől napjainkig a Városliget történetét,
amely olyan, mint egy fordulatos kalandregény.
Több mint egy évtizedes előmunkálatok összegzéseként született meg ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet, amely elsősorban a történelem iránt érdeklődő olvasóknak szól”– mondta Lovas Dániel, a könyv szerzője.
Bartal Csaba, Múlt-kor történelmi magazin főszerkesztője pedig így emlékezett vissza a közel egyéves alkotófolyamatra:
„Elképesztő, szinte már felfoghatatlan az a kitartó lelkesedés, amely körbeölelte a két és fél évszázadon keresztül hol fejlődő, hol átalakuló, hol pedig a legszebb napjait távolról sem idéző városi parkot, ahol emberek milliói fordultak meg ez idő alatt. Az eredetileg népkertnek szánt Ligetet az idelátogató városi polgárok élettel, a vállalkozó szelleműek pedig a legváltozatosabb attrakciókkal töltötték meg.
Kevés városi park büszkélkedhet a világon annyi négy évszakos látványossággal és szórakozási lehetőséggel, mint a történelmi Városligetünk.
Generációk nőttek fel a tó jegén korcsolyázva, vagy azon csónakázva, de a Gundel, a Wampetics, valamint a Beketow nevek hallatán is meghatározó gyermekkori és családtörténeti élmények köszönnek vissza emlékeinkben. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy ebben a történeti kutatásban a Múlt-kor szakmai partnerként és kiadóként is szerepet vállalhatott.”
A Városliget története pedig úgy tűnik, még korántsem zárult le, sőt, sokan az újabb aranykor eljövetelében bíznak. A könyvből ezért a fejlesztés mostani, ám a történeti értékeket mindig szem előtt tartó irányainak, eredményeinek ismertetése sem maradt ki, így az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza részletes bemutatása, valamint annak nyomon követése, hogyan újultak meg és bővültek a zöldfelületei a Nagyjátszótértől a Mőcsényi Mihály botanikus kertig. Mindez együtt járulhat hozzá ahhoz, hogy a Városliget újra a budapestiek és a turisták kedvelt célpontjává váljon; biztató adat, hogy az új fejlesztéseket eddig több mint 12 millióan látogatták meg.