A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Nyitókép: A Liget Budapest Projekt keretében megépült Magyar Zene Háza a Városligetben. (Liget Budapest Projekt)
„Ha a városligetben járok/S az ég derült, a nap ragyog/Oly szépnek látom a világot!/Oly boldog, oly vidám vagyok.” Írta Vajda János 1880-ban A városligetben című versében. Ez, akárcsak Arany János három évvel korábbi datálású költeménye, az Ének a pesti ligetről, vagy hogy egy talán ismertebb későbbi példát, a Bilicsi Tivadar által sikerre vitt Ujjé, a Ligetben nagyszerű című dalt említsük, jól érzékelteti, hogy a Városliget milyen kultikus helyszíne lett az 1873-ban egyesített Pest-Budának.
A Múlt-kor kiadó gondozásában, a Városliget Zrt.-vel együttműködésben most kiadott, gazdagon illusztrált, majd négyszáz oldalas A Városliget történetében a szerző Lovas Dániel egy kicsit előbbről,
a XIX. század közepétől napjainkig kalauzolja az olvasókat a Liget életében,
a reformkor „zöldbe menős” szokásainak bemutatásától kezdve az 1896-os millenniumi ünnepségeken át egészen a terület modern kori változásaiig és mostani megújulásáig. A kétszáz éves időutazás így nem csupa noszalgikus múltidézés, a jelen történései szintén nagy súlyt kapnak, különös tekintettel a park XXI. századi, történelmi jelentőségű megújulását biztosító Liget Budapest Projekt egyes állomásaira.
A könyv megjelenésének különös aktualitást ad, hogy éppen 210 évvel ezelőtt zajlott a Városliget elődjének, a Városerdőnek a tervezésére kiírt pályázat, amely az eltelt időszakra visszatekintve a Liget története egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult.
A hat fejezeten át, történeti hűséggel és olvasmányos stílusban mesélő krónika kezdőpontja 1752, amikor az Ökördűlőként ismert terület Pest város tulajdonába került. A Ezután vált szép lassan a XIX. századi pesti polgárok életének nélkülözhetetlen részévé, majd lett a reformkor idején a „zöldbe” vágyás szimbóluma.
A kötet e korszak hangulatát ugyanúgy megidézi, mint a Liget egyéb aranykorait, hanyatlásait és újjéledéseit,
valamint a parkhoz kötődő híres személyiségeket, fontos eseményeket és az egykori vagy mai emblematikus épületeket.
„Hosszú ideje folytatott kutató- és gyűjtőmunkám során azt tapasztaltam, hogy rengeteg kiváló résztanulmány készült a Városliget történetéről. Több olyan könyv is megjelent, amely egy-egy szemszögből mutatta be a közpark múltját. A Liget és intézményei történetét teljeskörűen tárgyaló, összefoglaló munka megírására azonban senki nem vállalkozott az elmúlt száz évben. Ezt látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy valakinek végre össze kellene foglalnia egyetlen kötetben, a kezdetektől napjainkig a Városliget történetét,
amely olyan, mint egy fordulatos kalandregény.
Több mint egy évtizedes előmunkálatok összegzéseként született meg ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet, amely elsősorban a történelem iránt érdeklődő olvasóknak szól”– mondta Lovas Dániel, a könyv szerzője.
Bartal Csaba, Múlt-kor történelmi magazin főszerkesztője pedig így emlékezett vissza a közel egyéves alkotófolyamatra:
„Elképesztő, szinte már felfoghatatlan az a kitartó lelkesedés, amely körbeölelte a két és fél évszázadon keresztül hol fejlődő, hol átalakuló, hol pedig a legszebb napjait távolról sem idéző városi parkot, ahol emberek milliói fordultak meg ez idő alatt. Az eredetileg népkertnek szánt Ligetet az idelátogató városi polgárok élettel, a vállalkozó szelleműek pedig a legváltozatosabb attrakciókkal töltötték meg.
Kevés városi park büszkélkedhet a világon annyi négy évszakos látványossággal és szórakozási lehetőséggel, mint a történelmi Városligetünk.
Generációk nőttek fel a tó jegén korcsolyázva, vagy azon csónakázva, de a Gundel, a Wampetics, valamint a Beketow nevek hallatán is meghatározó gyermekkori és családtörténeti élmények köszönnek vissza emlékeinkben. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy ebben a történeti kutatásban a Múlt-kor szakmai partnerként és kiadóként is szerepet vállalhatott.”
A Városliget története pedig úgy tűnik, még korántsem zárult le, sőt, sokan az újabb aranykor eljövetelében bíznak. A könyvből ezért a fejlesztés mostani, ám a történeti értékeket mindig szem előtt tartó irányainak, eredményeinek ismertetése sem maradt ki, így az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza részletes bemutatása, valamint annak nyomon követése, hogyan újultak meg és bővültek a zöldfelületei a Nagyjátszótértől a Mőcsényi Mihály botanikus kertig. Mindez együtt járulhat hozzá ahhoz, hogy a Városliget újra a budapestiek és a turisták kedvelt célpontjává váljon; biztató adat, hogy az új fejlesztéseket eddig több mint 12 millióan látogatták meg.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg.”
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
A kecskemétiek sportszerűtlen igazságtalanságot emlegetnek.
Az eseménydús hadgyakorlaton még egy esetleges atomtámadás forgatókönyvét is begyakorolták.
