Nyitókép: Szent Lukács evangélista és az Apostolok cselekedetei írója. (kattima.hu)
Október 18-án Szent Lukácsra emlékezünk, aki orvosként Krisztusban ismerte fel az emberiség gyógyítóját, és akit a festők védőszentjeként tisztelnek. Evangéliumában különös tisztelettel írt Szűz Máriáról, mintha egy hiteles portrét festett volna Krisztus anyjáról – olvasható a Magyar Kurír katolikus hírportálon.
Az Apostolok cselekedetei olyan információkat tartalmaz, amelyek alapján feltételezhetjük, hogy Szent Lukács Antiochiában, egy görög származású, pogány családban nőtt fel. Írásaiból kivehető, hogy jól ismerte a várost és az antiochiai keresztény közösséget. Habár a hagyomány két könyvet, az evangéliumot és az Apostolok Cselekedeteit köti a nevéhez, kevés konkrét információ áll rendelkezésre személyéről. Lukács valódi evangélistaként nem saját magára, hanem az Üdvözítőre kívánt összpontosítani, hogy minden hívő lélek megbizonyosodhasson arról, hogy az Egyház tanítása igaz. Lukács foglalkozásáról a Kolosszeiekhez írt levél végén találunk utalást, ahol Szent Pál így ír:
Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos”
Minden jel arra utal, hogy Lukács, egy fiatal pogány, Barnabás és Pál tanítványaként ismerte meg az evangéliumot, majd orvosi pályájából fakadó pontosság- és hitelességvágyától hajtva, a Szentlélek vezetésével elindult, hogy utánajárjon Krisztusról szóló történeteknek. Lehetősége nyílt találkozni Szűz Máriával, Krisztus tanítványaival, Lázárral, és olyan emberekkel is, akiket Jézus meggyógyított, például vakokkal. Számos olyan eseményt és részletet írt le, amelyek más evangéliumokban nem találhatók meg (például az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, a gyermek Jézus, az irgalmas szamaritánus, a gazdag ember és Lázár története, a farizeus és a vámos imája, a vérrel verítékezés, a tékozló fiú története). Ezek a különleges részek tükrözik Lukács rendkívüli lelki értékeit.
Lukácsra, akárcsak Mátéra, mély hatást gyakorolt annak felismerése, hogy a próféták előrejelzése szerint a törvény Sionból származik, és Jeruzsálemből terjed szét az üdvösség az egész világra. Simeon hálaimájában, amelyet csak Lukács jegyzett fel az evangélisták közül, szintén megjelenik az üdvösség egyetemessége: „Ez a Gyermek világosság a pogányok megvilágosítására és dicsőség a te népednek, Izraelnek!”