Nyitókép: Mandiner-archív
Kövérné Kalmár Mónika „Sütis Móni” írása a Mandiner hetilapban.
A sup lustán ringott a Balaton nyugodt vizén; Juli körbenézett, mielőtt hanyatt feküdt a deszkán, közel s távol nem volt se vitorlás, se vízibiciklisek, se csónak, a strandolóktól pedig jócskán beljebb evezett. Két kezét oldalra nyújtva lógatta a vízbe, és ahogy a lágy hullámok nyaldosták az ujjait, elégedetten sóhajtva jelentette ki: ez ám az élet!
Egy évvel ezelőtt zilált idegekkel, édesanyja hosszú betegség utáni halálát gyászoló szívvel vágott neki a nyárnak. Editet három évvel korábban diagnosztizálták vastagbélrákkal. Három küzdelmes év tele reményekkel, fájdalmakkal, kudarcokkal, bánattal, szorongással, néha kis sikerekkel – és persze tanulságokkal.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
