A szlovákiai magyarság képviselője, a zsidótörvények ellenzője, Esterházy János volt a téma az MCC rendezvényén.
Fotó: Wikimedia Commons
Tóth Andrej, vagyis Tóth Endre egyetemi docens, a prágai Közgazdaságtudományi Egyetem kancellárja, a prágai Károly Egyetem és a Dél-Csehországi Egyetem oktatója az MCC vendége, akit 2022-ben a XX. századi magyar–cseh és magyar–szlovák kapcsolatok, valamint a csehszlovák nemzetiségi politikával és gróf Esterházy János életével kapcsolatos hiánypótló kutatásaiért és tényfeltáró munkásságáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki. A moderátor Gali Máté történész, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanára volt.
Tóth szerint
’89 előtt a német kérdéssel foglalkoztak a csehszlovák történetírásban, nem volt célszerű kutatni a magyar kisebbség történetét.
A rendszerváltás után döbbentünk rá, hogy nem ismerjük a magyar kisebbség szerepét és történetét Csehszlovákiában, később sikerült olyan könyveket kiadni, amelyek már rögzítették: a német kisebbség mellett magyar kisebbség is volt.
“Ki is volt Esterházy János?” - tette fel a kérdést Tóth. Ősi magyar családból származott, volt hercegi és grófi ága is. A család szlovák nyelvű területen élt, s így korán észlelhették, hogy a Tisza-féle politika, amikor a klasszikus liberalizmust nacionalista liberalizmus váltotta fel, nem jó út. Igyekeztek rámutatni arra, hogy
Magyarországnak akkor lesz jövője, ha a politikai elit rádöbben a kisebbségi nyelvi autonómia megadásának előnyeire,
szemben azzal, hogy asszimilációt és a magyar nyelv rájuk kényszerítését végeznénk – magyarázta el a történész.
A felvidéki magyarság egyik legjelentősebb politikai alakja volt a ’30-as, ’40-es években. Viszonylag fiatalon lépett be a politikában, egy generációváltás része volt a magyar politikai színtéren Csehszlovákiában. Tóth szerint Csehszlovákia a korabeli Közép-Európa egyik legdemokratikusabb állama volt, annak ellenére, hogy a kisebbségeket másodrangú állampolgárként kezelték.
A kisebbségi nyelvhasználatra viszont sok lehetőség volt, főleg a németeknek.
A harmincas években Csehszlovákia ügyesen építette a polgári társadalmat,
egy rimaszombati polgárnak volt autója, ha lement Magyarországra, akkor ott látta a “nemesi, dzsentri világot”, “fokozatos rádöbbent arra, hogy a polgári társadalomnak van némi pozitívuma”. “Elég liberális viszonyok uralkodtak az akkori Csehszlovákiában”.
Esterházy mélyen hívő, katolikus ember volt, erre hívja fel a figyelmét első beszédeivel is: azokban a kereszténység, az Istenre való hivatkozás megjelenik. Korán bírálta a csehszlovákiai kormány kisebbségi politikáját. 1921-’22-ben Csehszlovákiában katonai diktatúra uralkodott, nem lehetett kampányolni, gyülekezni, Kárpátalján egyenesen csak ’24-ben történnek meg a választások. Testvére, Esterházy Lujza revíziós szervezkedései miatt letartóztatásba került, ügyében testvére, János járt el. 1927-ben a csehszlovák elnökhöz fordult, hogy a család földbirtokait ne parcellázzák fel tovább.
1932 decemberében lép igazán a nagypolitikába, amikor a magyar keresztényszocialista párt élére kerül.
A párt célja a magyar kisebbség védelme volt, de voltak benne szlovák, német, ruszin frakciót is. A párt ellenzéki volt, a csehek “negativista” pártnak nevezik az ilyet, olyan értelemben, hogy elutasították a csehszlovák alkotmányt, és ezt a parlamentben is képviselték. 1929-ben kezdtek először együttműködni a magyar pártok, de a katolikus és protestáns szárnyak nehezen békültek. Esterházy azért is kerül számításba, mert Budapest őt támogatta. 1936-ban alapult meg az egységes magyar párt, ennek ügyeleti elnöke lett. A Csehszlovák Nemzetgyűlés tagja volt 1935 és 1938 között.
Az első bécsi döntés után megmaradt a szlovák parlamentben, a 70 ezres magyarságot képviseli a szlovák államban. 1942 májusában egyedüli képviselőként nem szavazta meg a szlovákiai zsidók deportálását legalizálta volna. Nem tudjuk, hogy bent marad-e a képviselőházban, de a szlovák nemzeti sajtóban még fogadások is történtek, hogy hogyan fog szavazni “a nemes” - így utaltak rá a sajtóban. Esterházy magát antiszemitának vallotta, de a törvényt nem támogatta, kisebbségi politikusként úgy vélte, nem szavazhat egy kisebbség ellen irányuló törvényjavaslatra. ’47 szeptemberében kötél általi halálra ítélte a nemzeti bíróság hazaárulás vádjával, másodlagos büntetésként vagyonelkobzást is kapott.
Az ítélet szerint már ’38 végétől a csehszlovák köztársaság egységét veszélyeztette.
Először ő maga jelentkezett a csehszlovák hatóságoknál, innen még elengedték, majd átadták a szovjet titkosszolgálatnak, és Moszkvában tartották fogva. 10 év kényszermunkát kapott, ezt követte távollétében a halálos ítélet. Kiadták Csehszlovákiának, kegyelemből büntetését életfogytiglani börtönre változtatták, 1957 márciusában hunyt el, börtönben.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
Ma is és holnap is le fog szállni az este a börtönökben, bezárulnak majd a cellaajtók, és meg fog történni mindaz, amit ép ésszel nem, hogy felfogni, de elképzelni is lehetetlen.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Komoly feszültség generált a szlovák büntetőtörvénykönyv módosítása.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A hatóságok csak késve rakták össze a mozaikokat.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
