Olimpiai orgia, sokadik felvonás: az egyik főszereplő megfenyegette a „jobboldali gyűlölködőket”
A DJ Barbara Butch nevű művésznő perrel fenyegetőzik.
Újabb titokról hullt le a lepel a világ legrejtélyesebb festménye kapcsán: a geológia és a művészettörténet keresztezése kellett hozzá, hogy kiderüljön, hol készült a Mona Lisa.
Nyitókép: Látogatók fényképezik Leonardo Da Vinci Mona Lisa című festményét a párizsi Louvre-ban 2024. április 17-én. (Antonin UTZ/AFP)
Úgy tűnik, soha nincs vége a világ leghíresebb festményével, a Mona Lisával kapcsolatos rejtélyeknek és nyomozásoknak. Leonardo da Vinci alkotása évszázadok óta tartja lázban a művészeket és a nagyközönséget világszerte, és számtalan kérdés ma is egyértelmű válaszra vár vele kapcsolatban. Például, hogy ki volt valójában a kép modellje – valószínűleg Lisa Gherardini, egy olasz nemes felesége –, mosolyog-e a hölgy, ha igen, mennyire, és vajon Da Vinci valóban pont így akarta-e őt eredetileg is megörökíteni.
Most két tudományág, a művészettörténet és a geológia keresztezésének hála a titkok száma eggyel kevesebb lett: kiderült, a modell hol ült, miközben megfestették – írja a The New York Times. A cikkben Ann Pizzorusso geológust és a reneszánsz művészet kutatóját idézik, aki szerint a művelet
csak az olaszországi Leccóban történhetett, egy idilli városban, a Comói-tó partja közelében.
A tudós a domborzati viszonyok elemzése révén már évekkel ezelőtt rájött mindenre, csak „a felfedezése jelentőségét nem mérte fel".
A jellegtelennek tűnő háttérnek Pizzorusso állítása szerint van néhány fontos jellemzője, köztük egy középkori híd, amelyet a legtöbb kutató a helyszín megfejtése kulcsának tart. A geológus-művészettörténész úgy véli, mégsem ez, hanem leginkább a tó formája és a szürkésfehér mészkő az árulkodó, hiszen „egy híd helyettesíthető. Tehát egy hidat kell kombinálni egy olyan hellyel, ahol Leonardo járt – és a geológiával”.
A szakember minderről egy Leccóban tett korábbi kiránduláson világosodott meg, ám hogy a felfedezésének tudományos haszna is van, csak később derült ki, amikor egy kollégája megkereste őt a Mona Lisa lehetséges helyszíneiről kérve információkat. Mostanra ráadásul a térképekkel kapcsolatos technológia is fejlődött annyit, hogy tézise ezúton is bizonyítható legyen.
„Leccóban már régóta emlegetik ezt a történetet” – mondta Donald Sassoon történelemprofesszor is. Idézett egy 2016-os cikket, amelyet egy helyi olasz hírportálon közölt egy leccói tudós, aki a Pizzorusso által feljegyzettekhez hasonló földrajzi jellegzetességeket azonosított.
Pizzorusso úgy hiszi, következtetése kevésbé a művészetről, mint inkább az emberről szól. A Mona Lisa nemcsak Da Vinci festői képességeit mutatja, hanem azt is, milyen fáradhatatlanul tanulmányozta a geológiát is;
„bármikor lefestett egy sziklát, az pontos volt”.