Más világra ébredhetünk holnap reggel
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
| Farkas Anita |
„Ha csicskaként viselkedsz, úgy is fognak bánni veled” – ez az egyik, ha nem a legfontosabb tételmondata a Nyersanyag című magyar filmnek. Amely nemcsak egy-, hanem többféle igazságot is az arcunkba vág, és ez egyebek mellett azért nagyon jó, mert a megnézése után akarva-akaratlanul rákényszerülünk, hogy saját magunkkal is vitába szálljunk. Pedig a cselekmény voltaképpen igen egyszerű: három fiatal budapesti filmes (Mészáros Blanka, Dér Zsolt, Baki Dániel) egy zsákfaluba megy többheti, közösségépítő workshopot tartani a helyi gyerekeknek, a kezdeti viszonylagos idill mögött pedig lassanként felsejlik a mindennapok kőkemény valósága. A nyomorból látszólag éppen sikeresen kimászó település – ahol mindenki ezer szállal kötődik az uborkatermesztő telephez, így az ötletgazda polgármesterhez (Pál András) – lakói és a közöttük lévő viszonyok ezért lassan érdekesebbnek tűnnek, mint a srácokkal végzett munka, az önmagát a megmentő szerepébe hajszoló rendező pedig úgy dönt, titokban egy mindent (uzsora, ingatlanmanipuláció, kizsákmányolás, zsarolás, testi-lelki terror) leleplező dokumentumfilm forgatásába kezd. A szándék nemes, a dolgok mégis félrecsúsznak valahol, és a végére nemcsak a fővárosi triumvirátus, de a fiktív falu, Pusztaszomaj egy ember cukor-ostor hatalmán alapuló egyensúlya is szétesik. A Nyersanyag közben számos olyan kérdést felvet, amely az utóbbi időben más okból is nagy hangsúlyt kapott: mennyire áthidalható a város és a vidék közötti szakadék, számít-e még bármit a közösség érdeke az egyénéhez képest, milyen, akár kollektív következményei lehetnek a hamis jóemberkedésnek? És ami a legfontosabb: egyes csoportok kiszolgáltatottsága, nyomora, aminek nem kevés köze van a lakóhely behatárolta lehetőségekhez, felszámolható-e valaha, és ebben mi az értelmiség mindenkori felelőssége? A hasonló ügyeket bátran feszegető Stereo Akt színházi csoport vezetője, Boross Martin első játékfilmjét ezért nem érdemes politikai síkra terelni: az ilyen „nyers anyagok” kibányászása, azaz a jövőbeni, remélhetőleg működő megoldásokhoz vezető tisztánlátás, a buboréklétekből való kilépés nem az ország fele, hanem mindannyiunk érdeke.
(Nyersanyag. Rendezte Boross Martin. Február 15-étől a mozikban)